Szili Katalin: A magyarság érdekében szövetséget kell kötni magunkkal és a szomszédos országokkal

„A magyar kormány komoly törekvéseket tett, hogy életet leheljen a trianoni békediktátum során amputált nemzettestekbe”

MH/MTI – 2018.06.04. 07:44 –

Szövetséget kell kötni magunkkal és szövetséget kell kötni szomszédos országokkal is azért, hogy minden magyar és magyar közösség szabadon élhesse meg identitását, bárhol is éljen Európában - mondta Szili Katalin a nemzeti összetartozás napja alkalmából megtartott beszédében a szlovákiai Kisgéresen (Maly Hores) vasárnap.

A határon túli autonómia ügyek egyeztetéséért felelős miniszterelnöki megbízott hozzátette: a magyar kormány komoly törekvéseket tett annak érdekében, hogy ismét "életet leheljen" a trianoni békediktátum során "amputált" nemzettestekbe. Vagyis a "lelki vérkeringés" beindításán túl gazdaságilag is támogatja a külhoni magyarságot azért, hogy jól érezzék magukat szülőföldjükön - mondta. 

Kiemelte: ennek hátterében az a felelősségtudat áll, amelynek segítségével tovább adhatjuk a következő generációknak őseink kultúráját, a magyar identitástudat megőrzését. Példaként említette: évek óta zajlik az a program, amely segítségével a fiatalok megismerhetik a Kárpát-medence történelmi emlékhelyeit.

Szili Katalin szólt arról is, hogy azoknak az országoknak a többsége, ahol magyarok élnek, ma európai uniós ország. "Azt gondoljuk, hogy a XXI. században ennek megfelelően tudjuk megélni kultúránkat, az anyanyelvi oktatás lehetőségét, az identitás megőrzését, vagyis mindazt, ami mindig is a sajátunk volt" - hangsúlyozta. Mint kiemelte: ennek érdekében szövetséget kell kötni magunkkal és szomszédainkkal is. Ehhez azonban kell egy nyitott Európa is, amely számára fontosak a kontinens 60 milliósra tehető őshonos kisebbségek jogai. Ehelyett Brüsszelben szívesebben foglalkoznak azokkal, akik illegálisan érkeznek az unió területére - mondta. A miniszterelnöki megbízott végül megköszönte a megjelenteknek, hogy őrzik a magyar nyelvet, kultúrát és identitást, amely véleménye szerint reményt ad arra, hogy 100 év múlva is lesz magyar szó a vidéken. 

Furik Csaba, Kisgéres polgármestere (MKP) úgy fogalmazott: Magyarország külhoni magyarokat érintő politikája az utóbbi években nagyságrendeket lépett előre. Megemlítette, hogy a szlovákiai Bodrogköz 25 óvodájából 15 két ütemben magyar támogatásból újul meg, a kisgéresi beruházás már be is fejeződött. Beszélt arról is, hogy a Magyarország által biztosított 5,4 milliárd forintos keretösszegből 1521 gazdasági fejlesztés valósulhat meg a Felvidéken. "Most érezzük, hogy itthon végre otthon vagyunk és nem vagyunk egyedül" - jelentette ki a polgármester.