Ahol a gőgös labanc tábornok is lakott

Siegbert Heister gróf vélhetően hadvezéri érdemeiért kapta a lovasberényi Cziráky-kastélyt – Az épület régi dicsőségéből néhány dombormű és freskótöredék maradt fenn

Pálffy Lajos – 2018.05.23. 03:01 –

Lovasberény kastélya tovább pusztul, igaz legalább a tetejét már nem hordja el a szél. A szebb napokat is látott épületben gépállomás volt 1950-től és raktárak. Az arányos klasszicista stílusú homlokzat előtt két évszázados hársfa idézi fel az épület régi dicsőségét.

Cziráky-kastélyGépállomásként és raktárként is hasznosították a hatalmas  klasszicista tereket (Forrás: Wikipedia)
A lovasberényi Cziráky-kastély története a Pálffy család építkezésével kezdődött a török idők után, majd 1698-ban már egy igazi labanc tábornok, gróf Siegbert Heister volt a birtokosa. Arról a gőgös és kegyetlen Heisterről van szó, aki magyarországi főkapitányként végül tűzzel-vassal visszavette a Dunántúlt a kurucoktól. A tábornoki rangjához még Bécs 1683-as sikertelen török ostroma után jutott, a zentai csatában már táborszernagyként vezette a keresztény sereg jobbszárnyát. A stájerországi Kirchbergben fejezte be földi pályafutását 1718-ban. Heister vélhetően az érdemeiért kapta a birtokot, és mindjárt neki is látott a korábbi kastély felújításának. Ő építtette 1708-ban, a szabadságharc alatt a barokk kápolnát is. A labanc generális után egy bő évtizeddel jelennek meg Lovasberényben a Vas megyei birtokukról nevet nyerő Cziráky grófok, jelesül Cziráky József, akinek György nevű fia 1763 és 1767 között már egy igazi barokk főépületet emeltet ide Rieder János építésszel.

Cziráky György létesíti az első díszkertet is, ami aztán a kastéllyal együtt az igazi pompáját unokája, Cziráky Antal Mózes alatt éri el. Elképzelései alapján 1804-ben kezdődnek, s hat évig tartanak az építkezések, mire a kastély első része elnyeri a mai formáját. Első és hőn szeretett feleségével, gróf Illésházy Júliával együtt alakítják ki a kastély körüli angolparkot is. Halastavat ásatnak, amelynek földjéből két dombot alakítanak ki. Kőhidak, szobrok készülnek és mesterséges vízesés. A tó partján halászházikó áll, távolabb vadászlak, de van természetesen üvegház is a délszaki növényeknek. A fák is különlegesek voltak Antal és Júlia parkjában, ritka platánokat, kínai páfrányfenyőt és mocsári ciprusokat is ültettettek ide – mára azonban már csak a fentebb említett két öreg hársfa maradt meg a gazdag növényzetből. Antal idejében kerül fel a ma is látható két családi címer a négy ión oszlop által tartott timpanonba, amely alatt gyönyörű fríz fut mitológiai alakok domborműveivel.

Ennyi maradt fenn a kastély régi dicsőségéből meg még néhány freskótöredék az épület belsejében.
Az Ybl Miklós által 1852-ben átépített hátsó udvari szárny és a sarokpavilonok is vakolat és ablakok nélkül dacolnak az idővel, a hosszan hátra húzódó gazdasági épületek is roskadoznak. Hol vannak már az 1943-as felújítás nyomai? A tulajdonosok még a front megérkezése előtt elmenekültek, és a környéken dúló súlyos harcok után (kisebb magyar katonai temető is van a kastélytól balra lévő dombocskán) nemsokára államosították az épületegyüttest. Majd pedig a kor szokásainak megfelelően gépállomásként és raktárként is hasznosították a hatalmas tereket. Az épületnek így nem volt már igazi gazdája, és pusztulásnak indult itt minden, ezek az állapotok pedig a rendszerváltásig tartottak. Végül 1997-ben kezdte meg egy alapítvány a rekonstrukciót, amely a hajdan kiforrott klasszicista épületben kastélyszállót kívánt kialakítani. A felújítás legalább a tetőzet cseréjéig eljutott, de elakadt. Az épületek és a park teljes rendbehozatala azonban sok milliárd forintba kerülne.