Madurót ismét elnökké választották Venezuelában

Az ellenzék és a nemzetközi közösség sem ismeri el az eredményt, új voksolást követelnek - A Lima csoport államai visszahívják nagyköveteiket - Az Egyesült Államok újabb szankciókat jelentett be a dél-amerikai ország ellen

MH/MTI – 2018.05.21. 12:00 –

Újabb hat évre újraválasztották Nicolás Maduro venezuelai elnököt vasárnap. A nemzetközi közösség bírálta a szavazás lefolytatását, az ellenzéki jelöltek pedig a választókra gyakorolt nyomás miatt illegitimnek nevezték a voksolást és a választás megismétlését követelték. 

maduroMaduro 2013 óta vezeti a dél-amerikai országot. Fotó: ReutersA szavazatok szinte teljes feldolgozottsága után a leköszönő szocialista elnök a szavazatok 67,7 százalékát kapta, legfőbb ellenfele, Henri Falcon pedig szavazatok 21,2 százalékát - közölte Tibisay Lucena, a Nemzeti Választási Tanács (CNE) elnöke, aki "megfordíthatlan tendenciáról" beszélt. Henri Falcon elutasította a választási folyamatot.    

Mintegy 20 millió szavazásra jogosult állampolgárt vártak az urnákhoz, és a választási bizottság számításai szerint a 8 603 936 leadott szavazatból Maduro 5 823 728-t kapott.

Az Egyesült Államok újabb szankciókat vezetett be ellen
Donald Trump hétfőn újabb szankciókról írt alá rendeletet Venezuela ellen.  Az új büntetőintézkedések megtiltják az amerikai állampolgároknak, hogy kereskedelmi tevékenységet folytassanak, vagy a venezuelai olajiparból vagy más ágazatokból származó vagyontárgyakat felvásároljanak.  A szankciókat ezúttal nem a pénzügyminisztérium foganatosította, hanem Trump elnöki rendeletbe foglalta. A döntést a Fehér Ház jelentette be, közölve, hogy az elnök már alá is írta. "A mai elnöki rendelet újabb korrupciós lehetőséget zárt el: megtagadja a korrupt tisztségviselőktől, hogy kenőpénz ellenében közvagyont értékesíthessenek" - nyilatkozott amerikai újságíróknak egy, neve elhallgatását kérő amerikai kormányzati tisztségviselő.  Elemzők ugyanakkor felhívják a figyelmet, hogy Washington ezúttal sem sújtotta közvetlen szankciókkal a dél-amerikai ország olajiparát.  Az amerikai kormányzat "csalásnak" minősítette a venezuelai választásokat. Mike Pence amerikai alelnök - aki az Amerikai Államok Szervezetének minap tartott csúcsértekezletén Venezuela kizárását javasolta - hétfőn kijelentette: a választások "sem szabadok, sem tisztességesek" nem voltak. Az alelnök "hamis választási folyamatról" beszélt, amelynek eredménye ezért szerinte "törvénytelen", és csapás "Venezuela büszke demokratikus hagyományaira". Pence hangsúlyozta azt is, hogy az Egyesült Államok "a diktatúra ellen, Venezuela népe mellett áll ki".

Az 52 százalékos távolmaradás a legsúlyosabb a venezuelai demokrácia kezdete, 1958 óta.  A legutóbbi, 2013-ban tartott elnökválasztáson, amikor Maduro Henrique Capriles volt mirandai kormányzóval mérkőzött meg, a részvételi arány 79,69 százalékos volt. 

Párthívei előtt mondott beszédében Nicolás Maduro örömét fejezte ki "a történelmi rekord" miatt. "Soha elnökjelölt még nem nyert a nép szavazatainak 68 százalékával, és soha korábban nem előzte meg 47 százalékponttal a második helyen végzett jelöltet" - mondta a Miraflores palota előtt összegyűlt tömegnek. "Győztünk! Most is győzedelmeskedtünk. Mi vagyunk az állandó népi győzelemmé alakult történelem ereje" - mondta az elnök, akinek az új hatéves mandátuma várhatón 2018 januárjában kezdődik.

Röviddel a hivatalos végeredmény kihirdetése előtt Henri Falcon "legitimitás híján" elutasította az elnökválasztást, és újabb választást követelt még az év vége előtt. "Nem ismerjük el ezt a választási folyamatot, számunkra ez nem volt választás. Venezuelában új választásokat kell kiírni - jelentette ki, azzal vádolva a kormányt, hogy nyomást gyakorolt a választókra.

A Hugo Chávez néhai elnök, Maduro elődje által kidolgozott ideológiából, a "chávizmusból" kiszakadt 56 éves Henri Falcon kivált a Demokratikus Egység Kerekasztal (MUD) pártszövetségből, amely hónapok óta csalással vádolja a kormányt és bojkottálta a választásokat.

Az eredmények kihirdetését az ellenzék erősségének számító Caracas egyes negyedeiben tiltakozó "lábaskoncerttel" fogadták.

A másik ellenzéki jelölt, a 48 éves Javier Bertucci evangélikus lelkipásztor, aki a szavazatok 11 százalékát kapta, szintén bírálta a választásokat és új voksolást követelt.

Maduro volt az előrehozott elnökválasztás nagy esélyese, annak ellenére, hogy az élelmiszer-, a gyógyszerhiányba és az örökös áramszünetbe, valamint a közbiztonság helyzetének romlásába belefáradt venezuelaiak 75 százaléka nem ért egyet a kormányzásával. Az országban egyhavi minimálbér egy kilogramm tejpor megvásárlására elegendő.

A gazdasági válság kezdete óta több százezren hagyták el Venezuelát. Bogotától Limáig, Santiago de Chilétől Madridig venezuelaiak százai tüntettek vasárnap a "választási csalás" ellen tiltakozva.

Chile és Panama nem ismerte el a választást, és diktatúrával vádolta meg Madurót.

A Lima csoport országai visszahívják nagyköveteiket

A Lima csoport tagállamai közös közleményben illegitimnek nevezték a választást, amely nem felelt meg "a demokratikus, szabad, tisztességes és átlátható választás nemzetközi normáinak". Az országcsoporthoz tartozó Argentína, Brazília, Chile, Kolumbia, Kanada, Costa Rica, Guatemala, Guyana, Paraguay, Panama, Honduras, Mexikó, Peru és Santa Lucia bejelentették, hogy konzultációra visszahívják nagyköveteiket Caracasból, s korlátozni fogják diplomáciai kapcsolataikat Venezuelával. A szóban forgó államok külügyminisztériumai emellett bekéretik Venezuela ottani nagyköveteit tiltakozó jegyzékek átnyújtása végett.

A Lima csoporthoz tartozó államok azt is közölték, hogy egyeztetni fognak a hazájukból tömegesen elmenekülni kényszerült venezuelaiak ügyében adandó regionális válaszról. Az országcsoport egyben figyelmeztetést adott ki a tagállamok pénzügyi szektora számára a venezuelai vezetéssel folytatott üzleti tevékenység kockázatairól, s ígérete szerint sürgetni fogja a nemzetközi és regionális pénzügyi szervezeteket arra, hogy ne adjanak újabb hitelt a dél-amerikai országnak.

Az ellenzéken és a Lima csoporton kívül az Egyesült Államok, az Európai Unió és is elutasítja a szavazást. Valamennyien a demokrácia aláásásával vádolják Madurót. A 2017 nyarán négy hónapon át tartott szinte mindennapos ellenzéki tüntetések ellenére - amelyeknek 125 halottja volt - felállították a rendszert szolgáló alkotmányozó nemzetgyűlést.

Törvénytelennek nevezte a voksolást Jorge Faurie argentin külügyminiszter és John J. Sullivan, az Egyesült Államok külügyminiszter-helyettese is. A két politikus vasárnap Buenos Airesben folytatott eszmecserét. A találkozójukról kiadott közlemény szerint Caracas nem adott megfelelő garanciákat arra, hogy az elnökválasztást szabadon, tisztességesen és átlátható módon rendezik meg.

A kőolajárak 2014. évi beszakadása óta Venezuela, amelynek bevételei 96 százaléka a kőolajból származik. devizahiányban szenved, ami súlyos válságba döntötte a gazdaságot. Öt év alatt a Nemzetközi Valutaalap adatai szerint 45 százalékot zuhant a hazai össztermék, 2018-ban 15 százalékos csökkenés várható, az infláció pedig 13 800 százalékos. 

"A demokrácia helyreállítására" szólította fel Venezuelát hétfőn este Donald Trump amerikai elnök. "Felszólítjuk a Maduro-rezsimet a demokrácia helyreállítására, szabad és tisztességes választások megtartására, valamennyi politikai fogoly azonnali és feltételek nélküli szabadon bocsátására, valamint az elnyomás és a venezuelai nép gazdasági kifosztása megszüntetésére" - olvasható az elnök közleményében. 

Donald Trump korábban - hétfőn délután - elnöki rendeletet írt alá, amelyben újabb gazdasági szankciókkal sújtotta Venezuelát, Mike Pence alelnök pedig "csalásnak" minősítette a vasárnapi venezuelai elnökválasztást. 

Az Egyesült Államok mellett Argentína, Ausztrália, Chile, Kanada és Mexikó sem ismeri el a venezuelai elnökválasztás eredményét, s ezek az országok várhatóan szintén szankciókat léptetnek majd életbe Caracas ellen.

Hatvan éve demokratikus ország Venezuela, ez idő alatt nem volt ennyire alacsony részvételi arány elnökválasztáson - mondta el az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Portugál Nyelvi és Irodalmi Tanszékének vezetője az M1 aktuális csatorna keddi műsorában.

Rákoczi István hozzátette: a helyi ellenzéki sajtó adatai szerint Nicolas Maduro jelenlegi elnököt 52 százalékos szavazói távolmaradás mellett választották újra múlt vasárnap.

Az ellenzéki kerekasztal arra kérte az embereket, hogy ne asszisztáljanak választási színjátékhoz - magyarázta a tanszékvezető. Elmondta: Nicolas Maduro a választások előtt 10 millió szavazatot helyezett kilátásba, ennek felét sem sikerült begyűjtenie.