Lexikon és kézikönyv a kultúratudományokhoz

Az új, hiánypótló kötetet az oktatás, kutatás igényei hívták életre

Petrovics Gabriella – 2018.05.19. 00:46 –

Mire jók a média- és kultúratudományok? – Egy kézikönyv munkálatai címmel egész napos konferenciát rendeztek a minap az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán. A kötet hiánypótló lexikon és kézikönyv sajátos ötvözete, s az idei, 89. Ünnepi Könyvhétre fog megjelenni.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézete és az Általános Irodalomtudományi Kutatócsoport konferenciájának célja a Média- és kultúratudomány című, hamarosan megjelenő kézikönyv koncepciójának, valamint a kötet körül elvégzett kutatások eredményeinek és kérdéseinek irodalomtörténészek általi bemutatása és megvitatása volt.

A Média- és kultúratudomány – Kézikönyv című kötetet Kricsfalusi Beatrix, Kulcsár Szabó Ernő, Molnár Gábor Tamás és Tamás Ábel irodalomtörténészek szerkesztették. A kézikönyv koncepcióját Tamás Ábel mutatta be. Mint kiemelte, a kötet lexikon és kézikönyv sajátos ötvözete, és az idei, 89. Ünnepi Könyvhétre fog megjelenni. Eddig nem jelent meg ilyen kötet, azonban az oktatás, kutatás, a heterogén szakirodalom, valamint az (inter-)diszciplináris igények életre hívták. A négy éven át készült könyvben négy típusú szócikk kapott helyet: jelenségek, fogalmak, szerzők és művek – tette hozzá.

Mezei Gábor irodalomtörténész előadásában az írás anyagiságáról, technikai feltételéről beszélt. Mint rámutatott, az írás nem másodlagos a nyelvhez képest. Mindenképp szót érdemel itt Marshall McLuhan 1962-ben megjelent A Gutenberg-galaxis című műve, amelyben a Johannes Gutenberg által feltalált könyvnyomtatás óta eltelt majd hat évszázadot vizsgálta meg a szerző a könyv és az olvasás oldaláról. Mindent egybevetve a könyv halálhírét keltette, és tette ezt tudományos alapossággal. Arról azonban nem szabad elfeledkezni, hogy a nyomtatás a vizualitást helyezi a középpontba – mondta Mezei Gábor. Majd hangsúlyozta: meg kell kérdőjelezni az írás és olvasás lineáris folyamatát is.

Dánél Mónika adjunktus a térről mint média- és kultúratudományi fogalomról beszélt. Az általa írt szócikkben kitért a tér szó etimológiájára és a nagyváros mint toposz fogalmára is. Lőrincz Csongor, a berlini Humboldt Egyetem professzora előadásában a közvetítés-közvetítettség fogalmait tárgyalta. Az irodalomtörténész hangsúlyozta, a közvetítés ember és világ között jöhet létre, s egyben a média és a kultúra definíciója is. Lénárt Tamás irodalomtörténész az emlékezet kultúratudományi megközelítéséről elmondta, az emlékezés hozza létre az időérzéket, s nem fordítva. Továbbá előadásában szólt Jan Assmann német egyiptológus, vallástörténész A kulturális emlékezet című könyvéről is, amely ismertté tette a társadalmi emlékezettel új szemszögből foglalkozó szerzőt.