Újra támadhatók egyes lezárt NAV-határozatok

Jelentéktelen hiba miatt több száz vállalkozás kaphatja vissza már megítélt és megfizetett adóforintjait, nemcsak folyamatban lévő, de múltbéli ügyek esetében is

Gazsó Rita – 2018.05.17. 02:55 –

Vállalkozások százai szerezhetik vissza elveszettnek hitt adóforintjaikat. A bíróságok ugyanis egy jelentéktelen hiba miatt a vállalkozásoknak adnak igazat az adóhivatallal szemben.

Egy banális hiba miatt sorra véreznek el a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) határozatai a bíróságok előtt: jó részük ugyanis nem megfelelő aláírást tartalmaz. Ez az eljárási hiba azonban nem csupán folyamatban levő perekben, hanem akár múltbéli, lezárt eljárásokban is felhasználható lehet, amelynek köszönhetően vállalkozások százai szerezhetik vissza elveszettnek hitt adóforintokat – tájékoztatta lapunkat a Jalsovszky Ügyvédi Iroda. A probléma hátterében az áll, hogy a hazai jogszabályok megengedik: egy – akár adóhiányt megállapító – határozatot a hatóság vezetője helyett, adott esetben egy helyette eljáró „kiadmányozó” is aláírhasson. A NAV belső szabályzata azt is lehetővé teszi, hogy a kiadmányozó aláíráskor ne írja ki a nevét nyomtatott betűkkel. Ez az eljárás viszont a bíróságok legfrissebb gyakorlata szerint egyértelműen szabálytalan és jogellenes, mivel kideríthetetlen, ki írta alá a határozatot. A bíróságok ezért az utóbbi hónapokban következetesen megsemmisítettek több adóhatósági határozatot.

A polgári eljárások szabályrendszere bizonyos feltételek egyidejű bekövetkezte esetén lehetővé teszi a bíróság által már elbírált ügyek újranyitását is. Ehhez arra van szükség, hogy az ítélet óta olyan új tény vagy körülmény jusson a pervesztes fél tudomására, amely már a per során is fennállt, de arról a vesztes önhibáján kívül nem tudott, holott az rá nézve kedvezőbb ítéletet eredményezhetett volna. Fischer Ádám, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda ügyvédje szerint a hibás adóhatósági aláíráson alapuló bírósági ítéletek tekintetében ezek a feltételek fennállnak.

Ahhoz, hogy eséllyel vegyük fel a harcot egy már lezárt adóhatósági határozattal szemben, egyrészt alapvető követelmény, hogy a határozatot ne az annak végén megjelölt személy írja alá. Szintén fontos, hogy a határozat, vagy az azt helybenhagyó bírósági ítélet jogerőre emelkedése óta ne teljen el több mint öt év. Ha ezek a feltételek fennállnak, és az egyébként rendkívül kusza elévülési szabályok figyelembevételével az adóhatósági határozat meghozatalára nyitva álló határidő lejárt, úgy jó esély mutatkozhat a már megítélt és megfizetett adóforintok visszaszerzésére. Mivel azonban a fenti esetkörre konkrét bírósági joggyakorlat még nem alakult ki, ezért aki erre adja a fejét, az mindenképpen számítson némi küzdelemre – hangsúlyozta az ügyvéd.


Hiányosságokat is rejthet a bevallástervezet

Kockázatot is jelenthet az adóhatóság által készített bevallástervezet automatikus elfogadása – mondta Honyek Péter, a PwC Magyarország vezető menedzsere. Felhívta a figyelmet, többek között arra, a bevallási tervezetet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a március első hetéig beérkezett bevallások alapján készítette el. Amennyiben tehát a munkáltató később, például áprilisban módosította a NAV részére megküldött béradatokat, annak a bevallási tervezete pontatlan információkat mutathat. Az ingatlan eladásból a lakás­piac erősödéséből adódóan könnyen származhat nyereségünk, erről a jövedelemről azonban semmilyen adat nem szerepel a NAV által készített bevallási tervezetben. Vagyis, aki 2012 után szerzett ingatlant ad el, számoljon azzal, hogy a bevallását ki kell egészítenie ezekkel az adatokkal, a mezőgazdasági őstermelők bevallástervezete pedig nem is fogadható el érvényes bevallásként úgy, ha az érintettek azt egyéb jövedelmeikkel nem egészítik ki.
(MOA)