Magyarázkodás a Jobbiktól

Borítékolható kudarc a béruniós kezdeményezés, egyetlen hét maradt a szükséges egymillió aláírás begyűjtésére, melynek csupán a töredéke jött össze

Kacsoh Dániel – 2018.05.16. 01:40 –

Lényegében beismerte a béruniós kezdeményezés kudarcát egy nyilatkozatában Gyöngyösi Márton, a Jobbik új elnökhelyettese.

Gyöngyösi Márton 20180516 Gyöngyösi Márton (jobbra) a kudarcból is győzelmet faragna (Fotó: Hegedüs Róbert)

Napok óta nem válaszol a Jobbik megkeresésünkre a bérunióval kapcsolatos európai polgári kezdeményezésük sikerességét illetően. Így nem tudjuk, összejött-e már a szükséges egymillió aláírás, amelyet legalább hét országban kell begyűjtenie a kezdeményezőnek. Ha ez megvan, az Európai Bizottság (EB) napirendre veheti a kérdést. A határidő május 22-én jár le, az internetes felületen egy év alatt csupán 36 070-en csatlakoztak. A papír alapon szerzett szignókról azonban nincs információ, a Magyar Idők korábbi, meg nem erősített értesülése szerint a kétszázezret sem éri el a számuk, ami azt jelenti, hogy még egy hazai népszavazás kiírásához sem elegendő mennyiségről van szó.

A párt hétvégén megválasztott vezetősége mindenesetre érdekes kommunikációs manőverbe kezdett, hogy megmagyarázza a borítékolható kudarcot. Gyöngyösi Márton elnökhelyettes-frakcióvezető az Alfahírnek azt mondta, „lehet, hogy az európai polgári kezdeményezés nem a legmegfelelőbb módja volt annak, hogy ezt a kezdeményezést felvessük”.

Hozzátette azt is, nagyképűségnek tűnhet, de mivel a béruniós kezdeményezésnek az volt a célja, hogy az EB figyelmét felhívja az uniót szétszakító bérhelyzetre, „függetlenül az aláírások számától”, óriási sikernek tartják a kampányt. Ezt abból szűrték le, hogy Brüsszel erre a kérdésre felfigyelt, és beépítette azt az unió jövőjéről szóló konzultációjába. Gyöngyösi szerint ez nem lehet véletlen. Vagyis, némi túlzással, az Európai Bizottság a Jobbik kottájából játszik.

Érdemes felidézni, az EB az akciót jóváhagyó végzésében kikötötte: a támogatások, az aláírások gyűjtése nem függhet össze a fizetésekkel, a szakszervezeti szervezkedésekkel, a sztrájkjoggal. Lattmann Tamás nemzetközi jogász egyenesen úgy fogalmazott, Vona Gáborék egyik kiemelt kampánytémája lényegében átverés. Kifejtette, a párt részéről arról beszéltek, rákényszeríthetik az uniót az egyenlő bérek bevezetésére – amiről az EB már a legelején kikötötte, nem lehetséges. Az említett dokumentum ugyanis, amely az Európai polgári kezdeményezések hivatalos nyilvántartásában bárki számára elérhető, valójában a kontinenst szétfeszítő gazdasági különbségek leküzdésének szándékáról szól, ez is a címe a jobbikos Gyöngyösi által jegyzett kérelemnek. A fizetések meghatározása ugyanis nem uniós hatáskör, s ez aligha fog változni. Felfoghatatlan, hogy még mindig vannak olyanok, akik azt gondolják, Brüsszel olyan bérpolitikát fog létrehozni, ami jó lesz a magyaroknak – érvelt a kezdeményezés ellen korábban Orbán Viktor miniszterelnök, kiemelve a hazai minimálbér folyamatos növekedését.