Alapjogokért: Nem jogállamiság-vita van Magyarországgal kapcsolatban

Szánthó Miklós szerint az uniós intézmény „a gombhoz varrja a kabátot”

MH/MTI – 2018.04.26. 20:26 –

Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója szerint nem jogállamiság-vita van Magyarországgal kapcsolatban európai uniós intézmények és Magyarország között, hanem arról vitáznak, hogy beleszólhat-e az unió olyan területek nemzetállami szabályozásába, amelyek nem tartoznak a hatáskörébe.

Szánthó Miklóst arról kérdezték az M1 aktuális csatornán csütörtökön, hogy az Európai Parlament (EP) belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi bizottságában (LIBE) készülő magyar különjelentésnek a nap folyamán Brüsszelben bemutatott tervezetében az áll: Magyarországon egyértelműen fennáll az uniós értékek súlyos megsértésének kockázata, így indokolt az alapszerződés hetes cikke szerinti jogállamisági eljárás megindítása. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a dokumentumot "minősített hazugságok gyűjteményének" nevezte.

Szánthó Miklós szerint az egész eljárás arról tanúskodik, hogy "a gombhoz varrják a kabátot". Azt mondta: megvan a cél, amelyet el akarnak érni, a hetes cikkely szerinti eljárás megindítása, ehhez hoznak különböző "bizonyítéknak nevezett jogi félreértéseket, publicisztikai fordulatokat, téves állításokat", és ezeket gyűjtik össze egy dokumentummá.

Szerinte párhuzamos monológok mennek egymás mellett a magyar jogállamiság témájában, mert valójában nem jogi kérdésekről van szó. Hozzátette: a LIBE-jelentéstervezetben megfogalmazott állítások politikaiak, ezért a tervezet is - bármennyire igyekeznek szakmainak, objektívnak beállítani - politikai célokat szolgál.

Úgy folytatta: azért van szükség erre az "álcázásra", mert "világnézetek harcáról", szuverenitás-kérdésről van szó. Nem jogállamiság-vita van Magyarországgal kapcsolatban, hanem arról vitáznak, hogy beleszólhat-e az unió, az EP olyan területek nemzetállami szabályozásába, amelyek nem az unió hatáskörébe tartoznak - fogalmazott Szánthó Miklós.

Példaként azt említette: nem tudja, hogy kerül a CEU ügye az EU asztalára, mert a felsőoktatási törvény módosítása harmadik országbeli, unión kívüli felsőoktatási intézményekre vonatkozik.