Lovas IstvánKorrupció? Nincs!

A liberális ellenzék napi szócsöve, a Népszava hirtelen leállt a korrupciós vádakkal

Lovas István – 2018.04.24. 00:33 –

A Népszava a választásokig, a címlapjától kezdve ki tudja hányadik oldaláig, tele volt a kormánypárt tagjai által szerinte elkövetett korrupciós ügyekkel. Konkrét és olyan általános vádakkal, hogy a Fidesz-kormány szétlopta és szétlopja az országot. Amihez hasonló módon hozzátehetnénk, mit is lophatott szét a korábbi szocialista-szabad demokrata koalíciók után, amikor az országból semmit nem hagytak, kivéve az égbe szökött államadósságot, lemaradásunkat Szlovákia mögött, valamint hatalmas médiafölényüket.

A korrupciós vádak folyamatos, tele torkú harsogása már csak azért is visszatetsző, mert ha a baloldal és a liberálisok embereit vádolják bűncselekmény elkövetésével, akkor nem győzik hangoztatni, hogy bűnösnek csak bírói ítélet után lehet nevezni bárkit is. Ha viszont ez még sincs így, talán nekünk kellene hónapokon át vádolni gyilkossággal a „demokratikus ellenzék” mindenre képes tagjait. És médiájuk szorgos dolgozóit. Még per hiányában is.

Az RTL Klub, a Hír Tv, az ATV, a Klubrádió, az ellenzéket szolgáló hetilapok és a teljes internetes portál túlsúly egészében elsősorban a korrupciós vádakat gondolta annak a csodafegyvernek, amellyel ki lehet ütni a kormányzó pártot. Amelynek kormányzása idején toleránsabb, liberálisabb légkört teremteni az ellenfelei számára már lehetetlen, beleértve a valahogyan mindig az ellenfelek számára döntő igazságügyi rendszert, a milliókkal jutalmazott festékszóró aktivistákat, az ezer-, száz-, tíz- vagy csak egyszerűen milliós közpénzekkel támogatott ellentábor tagjait, akik szakmányban gyalázzák Magyarországot a tényellenőrzési kötelességüket a hazánk esetében következetesen felfüggesztő külföldi tudósítóknak.

Mielőtt továbbmennénk, három dolgot kell megemlíteni. Az egyik az, hogy a neofita balliberálisságába beleőrült, az egykor higgadtságáról ismert polgári lap – amelyet tulajdonosa a választások másnapján a Jobbik csúf veresége miatti dühé­ben leállított –, a Magyar Nemzet e korrupciós témán nem csak az elmebetegséggel határos módon lovagolt, hanem az ilyeneknél tapasztalható megszállottságon bőséggel belül lévő mértékben. Hogy milyen hatásfokkal, azt április 8-án megtapasztalhattuk.

A másik említésre méltó dolog, amit a hazai ellenzék és benne a hangszórójának számító újságírók terjesztettek külföldi kollégáiknak magáról a Népszaváról. A The New York Timesnak a választások előtt jó pár napra hozzánk látogató egyik tudósítója, Patrick Kingsley, egy a kérésére két órán át tartó beszélgetésünkön – amelynek során készült egyórás interjúból egy mondat jelent meg lapjában – azt is mondta nekem, hogy tudja, a Népszava a kormány befolyása alatt álló napilap. Ami azt jelenti, e patinás amerikai újság tudomása szerint a korrupciós vádakat a Fidesz rendelte meg saját maga lejáratására.

A harmadik megemlítendő tény egy egyszerű összehasonlítás az olasz és a spanyol médiával. E két országban a bennünket gyűlölő Soros-féle Transparency International szerint nagyjából hasonló a helyzet a korrupcióval, mint nálunk. Ha viszont ellátogatunk ezen országokba, és ránézünk az újságosoknál kirakott napilapokra, csak a legritkább esetekben találunk a korrupcióról szóló cikket. Aminek lehet persze számos oka, de erre magyarázatot még nem kaptunk balliberális kollégáinktól. Holott, ha ilyen történne nálunk, akkor a Soros-körökben azonnal megszületne a világszerte hangoztatott vád: Magyarországon a sajtó keze meg van kötve, és tilos a korrupciós ügyekről írni. Amit a hazai és nyugati sajtón kívül azonnal visszhangozna a TASZ, az Újságírók Határok Nélkül szervezet, az EBESZ, a Freedom House, az Európa Tanács emberjogi főfenéje és a többi lepénzelt, feje búbjáig korrupt szervezet, illetve egyén.

Lehet persze, hogy az ilyen cikkeknek az említett két ország sajtójában fellelhető ritkaságára az is magyarázat, hogy ott a korrup­ciós vádakkal megvárják az ítéletet. És mindehhez hozzájárulhat, hogy egy olyan országban, ahol a korrupció a kultúra része, az embereket nem túlzottan érdeklik a konkrét ügyek, főként ha azok – mint nem egyszer – még az unalomhatár küszöbét sem érik el.

Most pedig térjünk vissza a saját maga által „szociáldemokratának” felülbélyegzett Népszavára, amely valójában a legliberálisabb zsírban sütött napilap, amely a mai liberálisok minden jegyét magán viseli. Beleértve az ellenvélemények iránti intoleranciát, az amerikaiak által indított háborúk és migránskövetkezményeik feltétel nélküli imádatát, valamint a hazai dolgok olyatén, „demokratikus” elrendezését, mint Brüsszel és Merkel nógatása, hogy rúgjanak a kétharmados magyar kormányba, de előtte állítsák le a fejlesztési pénzek utalását.

Bocsássuk előre: ha valaki valamit erkölcsi küldetésként tesz, akkor annak nincs időrendi behatároltsága. Az nem függ az időjárástól, de a politikai széljárástól vagy történésektől sem.

Nem úgy a Népszava, amely legutóbb a magyarok genetikai tulajdonságaként sorolta fel az „alattvalóságot”, az „ostobaságot” és „gyávaságot”. Mely lap arról eddig nem nyilatkozott, hogy e tulajdonságok rá is vonatkoznak-e. Azt viszont exkluzív hírként tudjuk közölni, hogy emiatt holnap eljárás indul ellene a Magyar Lapkiadók Egyesületénél.

Ugyanis a Népszava a neki iszonyatosan sajgó választási vereség nyomán, hogy, hogy nem, totálisan leállt a korrupciózással. Annak e sorok írásakor elérhető legfrissebb számában, az április 21-iben egy sor korrupciózás sincs. A 20-i számmal ugyanez a helyzet. Sem a belföldi rovatban, sem a gazdaságiban. Ráugorva a csütörtöki, 19-i számra, a történet változatlan. Egy fia korrupciós hír sincs. Illetőleg a 4. oldalon egy nagyon erőltetett címmel, a lap alján szereplő írás: „Voldemort árnyéka Dél-Békésen”. Hogy itt korrupció lehet, azt a Népszava a Magyar Nemzetnél még a címoldalas szalagcímeknél is üptre használt, gyomorforgató trükköt használja: a „hat-het”, azaz netántán „bizonyosságot”. A Közbeszerzési Értesítőben három nappal korábban megjelent pályázatokról ír a liberális lap, úgy, hogy a kiírás szerint „a szálak Simonka György körzeti fideszes képviselő, üzletember környezetébe vezethetnek”. Vezethetnek. Amire válaszul írhatnánk címoldalunkon holnap „Bajnai megölhette apósát” címmel egy cikket.

Vagyis: vagy hirtelen visszatért a békés, korrupciómentes Magyarország, vagy a Népszavát az egész ügy soha nem érdekelte. Hogy ez így kiderült, az az ellenzékre mért választási nukleáris csapás egyik járulékos következménye.