Nem véletlen, hogy Gömbös Gyula tudott horvátul

Csak a történészek aprólékos munkájával lehet eloszlatni a néha még ma is vitatott kérdéseket Szakály Sándor szerint

Lázin Miklós András – 2018.04.19. 00:52 –

A horvát–magyar kiegyezés nyomán alapkövetelmény volt a zágrábi huszonötödik honvéd gyalogezredben szolgálóknak, hogy tudjanak horvátul, ezért nem véletlen, hogy Gömbös Gyula is beszélte a nyelvet – hangoztatta tegnap Szakály Sándor, a VERITAS Történetkutató Intézet főigazgatója a magyar–horvát kiegyezés százötvenedik évfordulója alkalmából tartott konferencián.
A magyar és a horvát nemzet története Szent László király korától 1918-ig szervesen összekapcsolódott – hangoztatta tegnap Budapesten Hermann Róbert. A Magyar Történelmi Társulat elnöke és a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnokának tudományos helyettese a Nagodba – 1868 című, a magyar–horvát kiegyezés százötvenedik évfordulója alkalmából tartott konferencián arról beszélt, nagyon fontos megtalálni azokat a pontokat, amelyek a két népet összekötik.

Szakály Sándor, az eseményt szervező VERITAS Történetkutató Intézet főigazgatója emlékeztetett, az 1868-as horvát–magyar kiegyezést követően először huszonkilenc, majd negyvenkét horvát képviselő kapott helyet a magyar országgyűlésben – utóbbiak közül ketten a főrendiházba ültek be.

A két országrész együttműködését szabályozó szerződés egyébként nagyon nagy szabadságot biztosított, így például létrejött a saját honvédségük is – fogalmazott Szakály Sándor, aki emellett kifejtette azt is, hogy utóbbinak volt köszönhető, hogy mind Faragho Gábor, mind Gömbös Gyula jól bírta a nyelvet. A főigazgató felhívta a figyelmet arra is, hogy csak a történész szakemberek aprólékos munkájával lehet eloszlatni a néha még ma is vitatott kérdéseket.

Az 1868-as kiegyezés horvátországi megítélése ma messze pozitívabb, mint volt százötven évvel ezelőtt – hangoztatta az eseményen Sokcsevits Dénes.

A Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Központjának (MTA BTK TTI) tudományos főmunkatársa felidézte, az előzetes tárgyalások során Deák Ferenc a pénzügyi önállóságot is felkínálta, ám a horvát partnerek itt visszarettentek, de valójában Bécsnek sem volt érdeke a szabadság ezen foka. Sokcsevits Dénes szerint kijelenthető, az önálló horvát állam stabil alapjait ekkor rakták le véglegesen.

A Hadtörténeti Múzeumban tartott konferencián mások mellett jelen volt és felszólalt Ress Imre, az MTA BTK TTI nyugalmazott tudományos főmunkatársa, valamint Željko Holjevac, a Zágrábi Egyetem Bölcsészettudományi Karának docense is.