Egyre többen dolgozunk, ezzel is csökken az államadósság

A számvevőszék összegző elemzéséből kiderült, hogy tíz év alatt a foglalkoztatottak száma 10,7 százalékkal emelkedett, a munkanélkülieké pedig 26,3 százalékkal csökkent

Zováthi Domokos – 2018.04.17. 03:23 –

Jelentősen javultak a munkaerőpiaci mutatók 2006 és 2016 között Magyarországon – áll az Állami Számvevőszék (ÁSZ) tegnap közzétett elemzésében. A kutatást az aktivitási ráta, a foglalkoztatottság és a munkanélküliség 2006 és 2016 közötti alakulásáról készítették.

9oldAz ÁSZ elemzési tevékenységének egyik fontos célja az államadósság-mutatóra ható tényezők alakulásának feltárása. Magyarország 15–74 éves korú népessége folyamatosan csökkent az elemzett tíz évben, a 2006-os 7,72 millió főről 2016-ra mintegy 7,5 millióra. Az aktívak száma 2006-ban 4,25 millió, a munkanélküliek száma 318,2 ezer, a foglalkoztatottaké 3,93 millió volt. Az aktívak száma 2016-ra 4,59 millió­ra nőtt, míg a foglalkoztatottaké 10,7 százalékos növekedést, a munkanélkülieké 26,3 százalékos csökkenést mutatott 2006-hoz képest – derült ki az ÁSZ jelentéséből, amelyet a Központi Statisztikai Hivatal adataira alapozva készített. Ezzel egy időben 15,8 százalékkal lett kevesebb a gazdaságilag inaktívak – nyugdíjasok, szociális ellátásban részesülők és eltartottak – száma. A gazdasági aktivitás a 15–74 éves korúak körében 2006–2009-ig csökkent, majd 2011-től 2016-ig annak ellenére javult, hogy a korosztályos népesség létszáma 2,7 százalékponttal csökkent az időszak végére. A foglalkoztatás 2011-től indult növekedésnek, ennek dinamikája 2014-től meghaladta a gazdasági aktivitás növekedését, azaz egyidejűleg a munkanélküliség is jelentősen mérséklődött.

Az elemzett időszakban az aktivitási ráta növekedett mind a férfiak, mind a nők, valamint minden korcsoport és régió esetében. A statisztikai adatok alapján megállapítható, hogy a 15–74 éves népességen belül a férfiak gazdasági aktivitása – kisebb ingadozásokkal – mintegy tizenöt százalékponttal meghaladta a nőkét. A különbséget egyrészt az okozza, hogy a kisgyermekes nőket a fizetett gyermekgondozási ellátás ideje alatt a statisztika gazdaságilag inaktívként tartja számon, másrészről a nők negyvenéves munkaviszonyhoz kötött öregségi nyugdíjának igénybevétele is jelentősen csökkentette az aktívak létszámát. Az egyes korcsoportok között jelentős különbségek mutatkoznak a gazdasági aktivitás növekedése tekintetében.
A férfiaknál a növekedés a 60-64 éves korcsoport esetében volt a legjelentősebb, a nőknél pedig az 50-59 éves korcsoportban emelkedett leginkább az aktivitási ráta.

Megállapították, hogy a területi különbségeket elemezve, a vizsgált időszakban, a válság időszakát jellemző időszakos visszaeséstől eltekintve, a 15–74 éves korú népesség körében az aktivitás minden magyarországi régióban nőtt. A csökkenő népességű megyékben és régiókban a javulás elsősorban a közfoglalkoztatással függ össze: a közfoglalkoztatottak átlagos létszáma 2016-ban Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében volt a legmagasabb, a közfoglalkoztatottak csaknem egyharmada volt köthető ehhez a két megyéhez.

Az ÁSZ elemzése a főbb közvetlen okok közé sorolja a nyugdíjkorhatár emelkedését, az idő előtti nyugdíjba vonulás lehetőségeinek korlátozását, a megváltozott munkaképességűek ellátórendszerének és rehabilitáció­jának átalakítását, az aktív korúak jövedelempótló ellátásainak szigorítását, továbbá a tankötelesség korhatárának leszállítását. Közvetetten hatott az aktivitásra a közfoglalkoztatás kiterjesztése, a munkaképes korú lakosság kedvezőbb iskolai végzettség szerinti összetétele az aktívak körében, valamint 2013-tól kezdve a javuló foglalkoztatási helyzet. Az aktivitásra a közvetett tényezők közül a legjelentősebb hatást a közfoglalkoztatás gyakorolta. A növekvő gazdasági aktivitás és foglalkoztatás miatt mérséklődtek az inaktívaknak és a munkanélkülieknek fizetett szociális transzferek is, amelyek az államháztartás kiadá­sai­nál jelentettek megtakarítást, azaz lehetőséget az államháztartási hiány mérséklésére, ami szintén kedve­zően hatott az államadósság alakulására is – összegzett az ÁSZ.


Romló teljesítmény Németországban

Rontja a német gazdaság teljesítményét a megfelelően képzett munkaerő hiá­nya, amely középtávon 0,9 százalékponttal is visszavetheti a növekedés éves ütemét – derül ki a kölni gazdaságkutató intézet, az IW tegnap közzétett tanulmányából. A kutatóintézet elemzőinek számítása alapján Németország gazdaságából 440 ezer szakképzett munkavállaló hiányzik. Ahogyan arról a távirati iroda beszámolt, ha a német vállalatok képesek lennének pótolni a hiányzó munkaerőt, a hazai össztermék növekedésének éves üteme 0,9 százalékponttal is magasabb lehetne, ami értékben harmincmilliárd euró. Németország munkaerőpiaca virágzik, a foglalkoztatottság hónapról hónapra rekordokat dönt.
Ám a szokatlanul hosszú gazdasági növekedési ciklus, amely már a kilencedik évébe lépett, a munkaképes korú lakosság csökkenésével párosul, így a vállalatok egyre nehezebben találnak jól képzett munkavállalókat.
(PGI)