Fidesz-KDNP: Ismét kétharmad!

Befejezték a szavazatok összeszámlálását, a kormányzó pártszövetség 133 képviselőt küldhet majd az új Országgyűlésbe

MH/MTI – 2018.04.15. 08:10 –

Befejezték a múlt vasárnapi országgyűlési képviselő-választáson leadott összes szavazat megszámolását, valamennyi egyéni választókerületben megszületett a nem jogerős végeredmény. A Fidesz-KDNP kétharmados többséggel rendelkezik majd az új Országgyűlésben.

parlamenti patkó 100 leadAz új Országgyűlés összetétele a nem jogerős végeredmény alapján. Forrás: valasztas.huA szavazatszámlálás értelmében a 106 egyéni választókerületből 91-ben a Fidesz-KDNP pártszövetség jelöltje nyert, 8-ban az MSZP-Párbeszéd szövetség, 3-ban a DK, 1-1-ben a Jobbik, az LMP, illetve az Együtt jelöltje szerzett mandátumot, valamint 1 független jelölt is bejutott a parlamentbe.

Országos listáról a Fidesz-KDNP 42, a Jobbik 25, az MSZP-Párbeszéd 12, az LMP 7, a DK 6  képviselőt küldhet az Országgyűlésbe. A Magyarországi Németek Országos Önkormányzata pedig 1 kedvezményes mandátumhoz jutott. 

Az új Országgyűlésben így a Fidesz-KDNP-nek összesen 133, a Jobbiknak 26, az MSZP-Párbeszédnek 20, a DK-nak 9, az LMP-nek 8, az Együttnek és a német önkormányzatnak 1-1 képviselője lesz, és 1 független jelölt is bejutott. 

A múlt vasárnapi voksoláson lehetőség volt arra, hogy a választópolgár, aki nem a lakóhelyén tartózkodott, egy másik magyarországi településen vagy egy külképviseleten adhassa le voksát. Mivel ezek a választók is a saját lakóhelyük szerinti képviselőkre szavaztak, voksaikat el kellett juttatni a választók lakóhelye szerinti választókerület meghatározott szavazókörébe. A voksokat tartalmazó urnákat előbb azokat a Nemzeti Választási Irodába (NVI) szállították, ahol a 106 egyéni választókerület szerint csoportosították, majd szállítódobozba tették az "utazó szavazatokat".

A szállítódobozokat szombat délelőtt vehették át az egyéni választókerületi választási irodák, hogy a saját választókerületükbe vigyék. Itt  belekeverték egy korábban kijelölt szavazókör szavazatai közé - amelyet nem számoltak meg múlt vasárnap éjjel -, és együtt számolták meg a voksokat, így gondoskodva a szavazatok titkosságáról.

Az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottságok ezután állapították meg a voksolás egyéni választókerületi, nem jogerős eredményét.

Kedden 16 óráig lehet fellebbezni az egyéni eredmények ellen

Az egyéni választókerületi eredmény megállapítását követően van lehetőség jogorvoslatra. A szavazatok újraszámlálására csak akkor van mód, ha a szavazatszámláló bizottság nem a jogszabályoknak megfelelően járt el a számolásnál.

Az egyéni választókerületi eredmény ellen kedden 16 óráig lehet fellebbezést benyújtani az NVB-hez.  A szavazatszámláló bizottság szavazóköri eredményt megállapító döntése ellen önálló fellebbezésnek nincs helye, csak a választási bizottság eredménymegállapító döntése elleni fellebbezéssel együtt lehet jogorvoslattal megtámadni.

Fellebbezni lehet a szavazóköri eredményt megállapító döntés törvénysértő voltára, illetve a szavazóköri eredmények összesítésére és a választási eredmény megállapítására vonatkozó szabályok megsértésére hivatkozva. Például törvénysértés lehet, ha valamelyik szavazatszámláló bizottság rosszul számlálta össze az egyes jelöltekre leadott szavazatokat vagy például érvényesnek fogadott el érvénytelen voksot. Szintén lehet fellebbezni, ha az oevb rosszul adja össze a beérkezett szavazóköri jegyzőkönyvekben szereplő számokat vagy elírja az egyik számot.

Fellebbezést a központi névjegyzékben szereplő választópolgár, jelölt, jelölőszervezet, valamint az ügyben érintett természetes és jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet nyújthat be.

A fellebbezésnek tartalmaznia kell a jogszabálysértés megjelölését, a jogszabálysértés bizonyítékait, a fellebbezés jogi alapját, azaz a jogszabálysértés megjelölését (vagy azt, hogy a fellebbező szerint a bizottság rosszul mérlegelte a körülményeket), a fellebbezést benyújtó nevét, lakcímét, postai értesítési címét (ha eltér a lakcímétől), személyi azonosítóját, azaz személyi számát (külföldön élő választópolgár esetében a magyar állampolgárságát igazoló okiratának típusát és számát, jelölő- vagy más szervezetek esetében a bírósági nyilvántartásba vételi számot).

A fellebbezés elbírálására három napja van a Nemzeti Választási Bizottságnak, azaz jövő péntekig, április 20-áig kell döntenie.  Ha a fellebbezés elbírálása csak a szavazatok újraszámlálásával lehetséges, erre hat nap áll rendelkezésére, azaz a határidő április 23. A szavazatok újraszámlálását azonban csak amiatt nem rendelik el, mert kicsi a szavazatkülönbség. Újraszámlálás csak akkor történhet, ha a szavazatszámláló bizottság nem a jogszabályoknak megfelelően járt el. Az NVB határozata elleni bírósági felülvizsgálati kérelem benyújtására három nap áll rendelkezésre, és a Kúriának ugyancsak három napja van a kérelem elbírálására.

Kicsivel több mint három hét van a kampányplakátok eltávolítására
Még valamivel több mint három hetük van az országgyűlési választáson indult jelölteknek és pártoknak arra, hogy eltávolítsák a kampány időszakában a közterületeken elhelyezett plakátjaikat. A választás után egy héttel az ország számtalan pontján láthatók még hirdetőtáblákra, hirdetőoszlopokra kihelyezett választási plakátok. A választási törvény szerint a szavazás napjához képest egy hónapon belül, tehát május 8-án 16 óráig kell eltüntetni e plakátokat.
A jogszabály szerint a plakátot annak kell eltávolítania, aki azt elhelyezte, vagy akinek érdekében elhelyezték. Az önkormányzatok a határidő lejártát követően maguk is eltávolíthatják plakátokat, majd annak költségét kiszámlázhatják.
A legtöbb önkormányzat a választási időszakra hirdetőtáblákhoz hasonló "kampányoszlopokat" helyezett ki a közterületekre; a jelöltek és a pártok ezekre ingyenesen ragaszthatták fel plakátjaikat, szóróanyagaikat. Az önkormányzatok így próbálták megelőzni a "vadkampányolást", vagyis azt, hogy a pártok aktivistái a plakátokat házfalakra, villanyoszlopokra, telefonfülkékre, aluljárók falára vagy hidakra ragasszák fel.