„Meg kell mutatni a választóknak, mit veszíthetünk”

A nyugat-európaiak hozzászoktak a párhuzamos társadalmak, a no-go zónák kiépüléséhez, azt hiszik, meg tudnak birkózni ezzel a jelenséggel – mondta a kormányszóvivő

Szalai Laura – 2018.03.28. 03:13 –

Senkinek ne legyen kétsége afelől, hogy egy ENSZ szintjén készülő dokumentum nem lesz kötelező érvényű – mondta lapunknak Kovács Zoltán kormányszóvivő, akit a nemzetközi szervezet migrációs tervezetén kívül a múlt heti uniós csúcs fejleményeiről és a magyar választási kampány külföldi megítéléséről is kérdeztünk.

Kovács-ZoltánKovács Zoltán: A választás tétje, hogy olyan politikai erő kap-e bizalmat, amely folytatja az illegális migrációt elutasító politikát, vagy kerítést elbontó kormánya lesz az országnak (Fotó: Hegedüs Róbert)
– A múlt heti uniós csúcson csak érintőlegesen jött szóba a migráció, mégis a kormányfő a mostani találkozóval kapcsolatban is brüsszeli harcról beszélt. Mennyire volt ez fontos állomás?

– Vannak olyan csúcsértekezletek, amelyeken végső döntések születnek egyes ügyekben, míg máskor a folyamatban lévő munka különböző állomásairól tárgyalnak. A kettő azonban nem választható el egymástól, különös tekintettel igaz ez az illegális migráció esetében. Az elmúlt három év arról tanúskodik, hogy az Európai Unió rendkívül lassan reagált a bevándorlás kihívására, és a rá adott reakciója is inkább csak pótcselekvésnek bizonyult. Az EU ugyanis a migráció következményeivel foglalkozik, nem pedig azzal, hogy elejét vegye az európai határokon kialakult helyzetnek. A miniszterelnök néhány hete személyesen vitte az unió soros elnökségét ellátó Bulgáriába azt a javaslatot, amelyet mi a dublini szabályok reformja kapcsán tettünk. Magyarország ugyanis nem elégedett azzal, ahogyan Bulgária – nyilvánvalóan brüsszeli nyomásra – ezt a kérdést kezeli. A bolgár javaslat olyan felfogást tükröz, amely továbbra is csak a bevándorlás következményeivel akar foglalkozni, és lényegében intézményesítené a migrációt. A magyar javaslat ezzel szemben radikális, drasztikus felfogást tükröz, részben a schengeni jogosítványok és a határvédelmi rendszer érvényesítéséről szól. Mi a magyar határon be tudtuk bizonyítani, hogy megfelelő intézkedésekkel, vagyis a kerítésépítéssel, a szükséges számú élő erő és a jogi környezet biztosításával kezelhető az illegális migráció.

– A kvótáról júniusban döntenek, addig még mit tud tenni a kormány a döntés befolyásolása érdekében?

– A diplomáciai csatornákon eddig is és a továbbiakban is mindent megteszünk azért, hogy a különböző fórumokon elmondjuk és érvényesítsük az álláspontunkat. Az április nyolcadikai választásnak pedig pontosan az a tétje, hogy olyan politikai erő kap-e bizalmat, amely folytatja a teljesen egyértelmű, az illegális migrációt elutasító politikát, vagy pedig egy migrációpárti, a kerítést elbontó kormánya lesz-e az országnak, amely ki fogja szolgálni a brüsszeli érdekeket.

– Az ENSZ migrációs tervezetéről már most kiderült, hogy nem lesz kötelező ereje, a kormány mégis kampányt indított ellene. Mennyire van ennek létjogosultsága?

– Senkinek ne legyen kétsége afelől, hogy egy ENSZ szintjén készülő dokumentum nem lesz kötelező érvényű. Ahogyan arra már korábban is volt példa, egy elvi nyilatkozat a későbbiekben hivatkozási ponttá válhat. Ez a migrációs tervezet is minden bizonnyal beépül majd a nemzetközi jogba, később pedig az Európai Unió jogába is. Több elemző is felhívta a figyelmet arra, hogy az ENSZ migrációs paktuma szerint a migráció jó dolog, csak szervezett keretek közé kell helyezni. Ráadásul a tervezet leszögezi, hogy emberi joggá kell tenni a szabad helyváltoztatáshoz való jogot. Ezért kapott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter mandátumot arra, hogy a magyar érveket és elveket határozottan képviselje, amíg a szöveg formálódik.

– Van esély arra, hogy mi is otthagyjuk a tárgyalóasztalt?

– Addig maradunk a tárgyalóasztalnál, amíg látunk lehetőséget arra, hogy a magyar felfogás tükröződjön a dokumentumban. Nemcsak Magyarország, hanem az egész világ érdeke, hogy belássa: komoly elvi és gyakorlati veszélyeket rejtene magában, ha az ENSZ tízmilliók útra kelését legalizálná. Ne feledkezzünk meg arról, az illegális migránsok között terroristák, a nemzetbiztonságra nézve komoly veszélyt jelentő emberek is érkeztek Európába, és ezzel a kontinensnek szembe kell néznie. A legutóbbi, Franciaországban történt terrortámadás is migrációs hátterű volt.

– Nagy port kavart a közelmúltban Lázár János bécsi videója. Bécs rendre a legélhetőbb város a felmérések szerint, az értékeléseknél a közbiztonságot is figyelembe veszik. Ennek fényében mennyire mutatott reális képet a videó a városról?

– Teljes mértékben. Elég csak ellátogatni Bécsbe vagy bármely nyugat-európai nagyváros érintett kerületeibe. Tény, hogy a nyugat-európaiak már máshogy állnak hozzá a jelenséghez. Egy brüsszeli számára az, amit Molenbeekben tapasztal, elfogadható és természetes lehet, hiszen az elmúlt években hozzászokott ehhez az állapothoz. Számunkra viszont megdöbbentő, ami ott zajlik: a párhuzamos társadalmak, a no-go zónák kiépülése. Mindez ellentmond annak, amit Európáról gondoltunk, és nem akarjuk, hogy Magyarországon is megvalósuljon. A bécsi videónak pontosan ez az üzenete, vagyis felhívja a figyelmet arra a jelenségre, amelyről Nyugat-Európa hallani sem akar, és látni sem akarja, mert azt hiszi, hogy meg tud vele birkózni.

– Nem sokkal a videó elkészülte után Bécsben járt az ottani újságírókkal beszélgetni. Ők mit szóltak a kancelláriaminiszter akciójához?

– Ez nem volt kiemelt témája a beszélgetésnek, ami nem is meglepő, hiszen csak ki kell menni az utcára, ahol a bécsiek jelentős része azt fogja mondani, amit Lázár János bemutatott a videóban. Nagyon sok visszajelzést kaptunk postán, kommentekben, a Twitteren azzal kapcsolatban, hogy jól tesszük, ha kimondjuk az igazságot, ami ugyan fájdalmas, de enélkül nem lehet jó döntéseket hozni.

– Általánosságban mi a tapasztalat, hogyan állnak hozzá külföldi újságírók a magyar választási kampányhoz?

– Nem meglepő módon a kérdéseik alapvetően az ellenzék narratíváját tükrözik. Megdöbbentő az az elfogultság, amit tanúsítanak, kizárólag az ellenzéki média híreit veszik figyelembe a választási rendszerrel, az ellenzéki pártok lehetőségeivel és az általuk megfogalmazott vádakkal kapcsolatosan. Márpedig a magát függetlennek tekintő ellenzéki sajtó – ami már megnevezésében is ellentmondás – folyamatosan hazugságokat, félrevezető információkat közöl. Éppen ezért túl sok jóra nem számítunk, a külföldi újságírók továbbra is azt fogják hírül vinni, hogy milyen borzalmas hely Magyarország.

– A Jerusalem Post hangfelvételei szerint a Liberties szervezet a német kormányt próbálta befolyásolni a magyarral szemben Soros György magyarországi tevékenysége érdekében. Kikérték a hangfelvételeket, van előrelépés ezzel kapcsolatban?

– Már zajlanak az egyeztetések az ügyben. Ugyanakkor nemcsak erről az esetről kell beszélni, hiszen azt is hangfelvétel igazolja, hogy a Migration Aid illegális adatbázist épített a tranzitzónában, a Soros Fund Managament pénzügyi szervezet vezetője pedig elismerte, hogy kétezer ember dolgozik Soros György pénzügyi és politikai céljainak megvalósításán Magyarországon. Arra, hogy miként működik ez a munka, az egyik legjobb példa a röszkei zavargás és az ahhoz kapcsolódó nemzetközi dezinformációs kampány.

– E fejlemények fényében van esély arra, hogy tovább szigorodik a Stop Soros?

– A kormány egyértelművé tette ebben a javaslatban, hogy a migrációt támogató és szervező szervezetek működését engedélyhez kell kötni, a támogatásaik egy részére adót kell kivetni, és regisztrálniuk kell magukat hatósági engedély alapján. Mindez nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a magukat filantrópnak álcázó NGO-kat, amelyeket nyilvánvalóan politikai szándékok vezérelnek, kordában lehessen tartani. Rendkívüli veszélyeket hordoz magában ezeknek a szervezeteknek az európai határon végzett tevékenysége, mert megkerülik az európai és a nemzetközi jogot, és az illegális migráció törvényesítésében vesznek részt.

– Várható, hogy ebben az ügyben is kötelezettségszegési eljárás indul hazánk ellen?

– Az elmúlt években azt tapasztaltuk, hogy bármikor, amikor olyan lépéseket tettünk, amelyek a magyarok érdekét szolgálták, de adott esetben az európai intézmények felfogásával szemben álltak, minden alkalommal kötelezettségszegési eljárást indítottak ellenünk. Az illegális migráció esetében ez még inkább jellemző. A Soros-szervezetek nemcsak az NGO-szférában vannak jelen, hanem behálózzák az európai intézményrendszert is. Teljesen nyilvánvaló, hogy a magyar jogállamiságról szóló jelentés esetében, amelyet Judith Sargentini európai parlamenti képviselő készít, mire megy ki a játék. Mivel Magyarország az illegális migráció kapcsán teljesen más felfogást vall, minden eszközt megragadnak, hogy lejárassák az országot, és megpróbálják bebizonyítani, hogy mi az EU törvényei ellen cselekszünk.

– A napokban az EP alkotmányügyi bizottsága foglalt állást úgy, hogy aggodalomra adnak okot a magyar történések.

– Penetráns, ami e jelentések kapcsán az Európai Parlamentben zajlik, borítékolható, hogy milyen eredmények születnek. Soha nem tükröződik bennük a magyar kormány álláspontja, kivétel nélkül a hazai ellenzék és Brüsszel szempontjai érvényesülnek. Mi megpróbáljuk felhívni a figyelmet arra, hogy ezeket a jelentéseket valójában a Soros-szervezetek készítették, és gyakorlatilag előre megírták bennük az ítéletet.

– Ellenzéki részről kifogásolják, hogy nincs programja a Fidesz–KDNP-nek, és kizárólag a bevándorlással kampányol. Mennyire jogos ez?

– Semennyire. Azon ne csodálkozzunk, hogy az ellenzék utálja ezt a témát, tudjuk, neki más az álláspontja ebben a kérdésben. Magam is részt veszek a kormánypártok országjárásában, amelynek részeként folyamatosan beszélgetünk a választókkal a migrációról. Ugyanakkor ezeken a fórumokon mindig szó esik arról is, hogy mit végeztünk el az elmúlt nyolc évben, így beszélünk a munkahelyteremtésről, a gazdasági növekedésről, a családi adókedvezményekről, az életpályamodellekről, amelyet mind a magyarokkal közösen értünk el.

– Nem is kapnak kritikát azzal kapcsolatban, hogy túl sokat beszélnek a bevándorlásról?

– Megfogalmazódnak kritikák is, hiszen ezek az alkalmak arról szólnak, hogy mindenki elmondhatja a véleményét. A fókuszt azonban a bevándorlás kérdésén kell tartanunk, ha nem erről beszélünk, nem tudjuk megmutatni, mekkora a vesztenivalónk.