„Elképzelhetetlen a fejlődés az ország megvédése nélkül”

Kétfrontos küzdelem zajlik a bevándorlási kvóták ellen,a kormány nem fogadja el a kötelező betelepítést

Baranya Róbert – 2018.03.27. 01:06 –

Az ellenzéki pártok a hatalomért és a pénzért Fekete Pétert játszanak – mondta lapunknak Völner Pál igazságügyi államtitkár, aki szerint a Jobbik választási korrupcióba keveredett.

Völner Pál 20180327 „Titkolózni akarnak a migráció szervezésén dolgozó szervezetek” (Fotó: Hegedüs Róbert)

A Soros-szervezetek titkosszolgálati hátterű lejáratással vádaskodnak, miközben ők működnek kvázi titkosszolgálati szervezetként, elfedve való céljaikat – hangsúlyozta a lapunknak adott interjúban Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára. Szerinte a korábbi, többnyire helyesen meghozott nemzetközi egyezményeknek egyfajta szélsőséges átértelmezésük zajlik a világban. Az államtitkár áttörésként értékelte az Ahmed H.-perben született új elsőfokú döntést, és leszögezte, amíg ez a kormány van hatalmon, minden erejükkel küzdeni fognak azért, hogy az illegális bevándorlás kérdésében érvényesítsék a magyar emberek akaratát.

– Mi a véleménye a múlt héten a Soros-szervezetekről megjelent sajtóhírekről, így arról, hogy a német kormányon és cégeken keresztül gyakorolnának nyomást hazánkra, illetve arról, hogy illegális adatbázist épít a Migration Aid?

– Előbbi nemzetbiztonsági kérdés, a szakértőinkkel meg is fogjuk vizsgáltatni. Ezért is kérte ki a külügyminisztérium ezeket a felvételeket az újság szerkesztőségétől. Ezután jogi elemzést végzünk, hogy ezek a szervezetek hol és mikor léphették át a törvényességet. Az is fontos szempont, hogy nemzetgazdasági érdekeinket kőkeményen sértették ezek a próbálkozások. A büntetőjogban pedig a kísérlet is büntetendő. A Migration Aid bohózatba illő magyarázatokkal állt elő. Felér egy beismerő vallomással, hogy nem tagadta az adatgyűjtést. Ezt az ügyet a Nemzeti Adatvédelmi és Információs Hatóságnak kell kivizsgálnia első körben. Az a furcsa, hogy ezek a szervezetek elvileg karitatív tevékenységet végeznek, ezt is hirdetik magukról, miközben például illegális adatgyűjtést folytatnak. Titkosszolgálati hátterű lejáratással vádaskodnak, miközben ők működnek kvázi titkosszolgálati szervezetként, elfedve való céljaikat.

– Mennyire lepték meg a megjelent információk?

– A külföldi szervezetek átláthatóságáról szóló jogszabályra adott reakciókból sejthető volt, hogy nem tiszta, nem vállalható tevékenységet folytatnak ezek a csoportok. Titkolózni akarnak, rejtőzködnek, mert sem azt nem akarják, hogy az emberek lássák, valóban a migráció szervezésén dolgoznak, sem azt nem, hogy látható legyen, ki finanszírozza őket.

– Hol tartunk a betelepítési kvóták ellen folytatott harcban?

– Két fronton zajlik a küzdelem. Az ideiglenes kötelező kvóták végrehajtása miatt Brüsszel beperelte Magyarországot, s az ügyben benyújtottuk az ellenkérelmet az Európai Bizottság által az Európai Bíróságnak benyújtott keresetére. Ebben a bizottság ténykedésére is hivatkoztunk, miszerint a testület az európai uniós szerződéssel is ellentétesen lépett, hiszen a bel- és közbiztonsági szempontok felülírhatják a menekültkérdéssel kapcsolatos döntéseket. Ráadásul több mint másfél évig a bizottság nem lépett semmit, majd ezután arra hivatkozva, hogy sürgősen végig kell vinni az ügyet, az általánosnál szűkebb határidőket adva a reakcióra, a bírósághoz fordult. Érdemi válaszok nélkül jutottak el oda, hogy a keresetet beadták ellenünk. Az is felvetődik, hogyan értelmezhető az úgynevezett diszkrecionális jogkörük, amely alapján csak három tagállamot pécéztek ki, miközben a többiek sem teljesítették a kvótákat. Látszik, ezt az eljárást a kötelező kvóta bevezetése érdekében akarják nyomásgyakorlásként használni.

– Hol húzódik a másik front?

– A másik, ennél is fontosabb fronton az állandó, felső korlát nélküli kvóta bevezetése ellen folyik a harc. Az Európai Bizottság az Európai Parlament után az uniós kormányfőkből álló Európai Tanáccsal is el akarja ezt fogadtatni. A múlt heti EU-csúcson Orbán Viktor nyilvánvalóvá tette: amíg ő a miniszterelnök, a magyar kormány nem fogad el semmilyen kötelező kvótát. Most időt nyertünk, a döntő küzdelem júniusban várható, akkor majd át akarják erőltetni a kötelező kvótát, és el akarják kezdeni a migránsok betelepítését. A bolgár uniós elnökség benyújtotta javaslatát, amely már tartalmazza a brüsszeli kvótaképletet is, eszerint kapásból több mint tízezer migránst kellene átvennünk. Később ez a szám minden egyes EU-ba belépő migránssal csak nőne.

– Az ENSZ migrációs tervezete kapcsán mekkora esélyünk van arra, hogy a saját álláspontunkat érvényre juttassuk?

– Remélem, annyit el tudunk érni, hogy egyáltalán ne vagy ne olyan formában szülessen meg a dokumentum, ahogy a főtitkár javasolja. A kormány letette az asztalra a saját tizenkét pontját, szeretnénk, ha ez bekerülne az ENSZ migrációs csomagjába, amely a jelen állás szerint elfogadhatatlanul szélsőségesen bevándorláspárti. Amíg ez a kormány van, minden erőnkkel küzdeni fogunk azért, hogy érvényesítsük a magyar emberek akaratát.

– Az ellenzék azt hangsúlyozza, hogy az ENSZ-dokumentum csak ajánlás, nem kötelező érvényű.

– Sokszor hivatkoznak erre, de furcsa módon a Strasbourgi Emberi Jogi Bíróság ezeket az ajánlásokat egy idő után jogi normaként kezdi alkalmazni. Egyébként is megfigyelhető, hogy a korábbi, többnyire helyesen meghozott nemzetközi egyezményeknek egyfajta szélsőséges átértelmezése zajlik a világban. Ugyanaz a szemlélet uralkodik az Európai Tanácsban, az unióban vagy az ENSZ-ben. Ezt egy egyik helyről a másikra vándorló gárda generálja, amely ugyanazokon az egyetemeken, iskolákon nevelkedve jutott el ezekhez a szélsőséges értelmezésekhez. Ugyanakkor a tagállami álláspontok változása hat a tanács működésére és összetételére. Ezért 2019-ben egyfajta áttörést várok az európai parlamenti választások után.

– Mit szól az Ahmed H.-perben meghozott új elsőfokú ítélethez?

– Ahmed H. szerintünk, és most már a bíróság szerint is, terrorista. Erőszakkal a magyar határra és az azt védő magyar rendőrökre támadt. Franciaországban éppen most halt meg egy rendőr, migrációs hátterű iszlamista terrortámadásban. Ott senki nem vitatja, hogy terrortámadás volt. A mostani perben a kulcskérdés, hogy terrorizmusról beszélünk, vagy ahogy a védői álláspont tartalmazza, csak hivatalos személy elleni erőszakról. A bíróság nagyjából osztotta a vád álláspontját. Áttörésként értékelhető a döntés, amely szerint ha illegálisan megsértik a magyar határokat, az bűncselekmény, és terrorizmusként is értékelhető. Ugyanakkor szerencsés lenne, ha egy párt és egy politikus se állna egy terrorista oldalára.

– Pedig Ahmed H. védője Bárándy Péter, aki a kampányban is részt vesz.

– Azzal semmilyen probléma nincs, ha egy volt tárcavezető ügyvédként dolgozik, de Bárándy Péternek van egy politikai szerepvállalása, a szocialisták igaz-ságügy-minisztere volt, az általa képviselt pártok pedig kőkeményen kiállnak a migránsokra vonatkozó jogszabályok be nem tartása mellett. Karácsony Gergelynek, a szocialisták listavezetőjének azonnal vissza kellene hívnia a politika frontvonalából Bárándyt.

– Ha már itt tartunk, mit gondol az ellenzéki pártok egyezkedéséről?

– Az ellenzéki pártok gyakorlatilag a hatalomért és a pénzért Fekete Pétert játszanak. A táborok részéről van egy erős igény az összefogásra, amit pártjaik úgy képzelnek el, hogy a többiek beállnak mögéjük. A vita arról szól, hogyan tudnak ugyanabból a tortából minél nagyobb szeletet kihasítani. Ezt nehéz összefogásnak nevezni. Olyan sem történt még, hogy valaki elismerten pénzt ajánlott volna azért, hogy egy másik jelölt visszalépjen a javára. A Jobbik ezzel szervezett választási korrupcióba keveredett, Simicska pénzéből megvásárolja a többi ellenzéki jelöltet. A választóknak arra kell felkészülniük, hogy minden választókerületben a nemzeti jelölttel szemben ott lesz Soros jelöltje is.

– A választáson egyéni jelöltként eddigi körzetében, Komárom-Esztergom megye második számú választókerületében indul. Milyen eredményeket hozott az elmúlt időszak a térségben, és mire számíthatnak a jövőben az itt élők?

– Az elmúlt nyolc év a körzet legeredményesebb időszakának tekinthető. Ahogy országosan, itt is mindenki kedvezményezettje volt ennek az időszaknak a gazdasági fejlődést és az infrastrukturális beruházásokat tekintve. Április 9-től már villamos vontatású, modern Flirt vonatok járnak majd az esztergomi vasútvonalon. Előkészítés alatt áll továbbá az esztergomi gátépítés, valamint a város és az M1-es autópálya gyorsforgalmi úttal való összekötése. De minden fejlődés, minden fejlesztés elképzelhetetlen anélkül, hogy április 8-án megvédjük az országot. Egy bevándorlóországban nem a fejlesztésekre, hanem a migránsokra kell költeni.