Vándorkiállítás a téeszesítésről

Földváryné Kiss Réka: Az érintettek hosszú évtizedeken át nem mertek beszélni a történtekről, a terror olyan méreteket öltött, hogy az még a hithű kommunistákat is elbizonytalanította

Lázin Miklós András – 2018.03.22. 03:26 –

Két hullámban törték meg a magyar parasztságot, először 1948-tól, majd 1958 és 1962 között, s az utóbbi legalább annyira brutális volt, mint az előző, mégis kevesebbet beszélünk róla – mondta lapunknak Földváryné Kiss Réka, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnöke. Arról is beszélt, hogy pénteken indul egy, a témát feldolgozó vándorkiállítás.

Földváryné Kiss Réka 20180322 „Idegen pufajkások végezték a munkát” (Fotó: MH)

Az érintettek többsége sajnos úgy halt meg, hogy nem vagy alig beszélt az 1958 és 1962 között lezajlott, s gyakorta rendkívül brutális téeszesítésről – mondta Nemzeti Emlékezet Bizottságának (NEB) elnöke, aki annak kapcsán nyilatkozott lapunknak, hogy pénteken indul egy, a témát feldolgozó vándorkiállítás. Földváryné Kiss Réka hangsúlyozta, a huszonnegyedik órában vagyunk, hogy az eseményeket megörökítsük és bemutassuk az utókornak, de különösen a fiataloknak, továbbá tisztelegjünk az áldozatok előtt. Pénteken indul útjára a tizennégy helyszínen látható, Sorsfordítás – A paraszti társadalom felszámolása 1945–1962 című interaktív vándorkiállítás, amelyet a NEB és az Országgyűlés Hivatalának Közgyűjteményi és Közművelődési Igazgatósága szervezett. Úgy fogalmazott, az 1958-ban indult kollektivizálás az 1956-os megtorlás folytatása volt és a még megmaradt, legnagyobb önálló tulajdonnal bíró réteg, azaz a parasztság ellen irányult. Szavaiból kiderült, sokszor nehéz konkretizálni, hogy kik vettek részt az a fizikai és lelki erőszakkal végreahjtott agitációban, hiszen ezt a „munkát” általában idegen tájegységekből érkezett pártmunkásokkal, egykori pufajkásokkal végeztették el, akik gyakran verték és – zsarolták a birtokosokat – magyarázta Földváryné Kiss Réka. Az sem segíti a föltárást, hogy az érintettek és azok családtagjai hosszú évtizedeken át nem mertek beszélni a történtekről. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, a terror már olyan méreteket öltött, hogy az számos esetben a hithű kommunistákat is elbizonytalanította – utóbbit jelzik a Szabad Földhöz és az akkori Népszabadsághoz százszámra beérkezett kétségbeesett vagy felháborodott hangvételű levelek.

A vándorkiállításon mindig lesz egy-egy regionális tabló, amely a helyben történteket tárja a látogatók elé – közölte a NEB-elnök. A sorozat fővédnöke Kövér László, az Országgyűlés elnöke, a pénteki tudományos konferenciát Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere nyitja meg.