Javította előrejelzését a Századvég Gazdaságkutató

2018-ra 4,1 százalékos, 2019-re pedig 3,2 százalékos bővülésre számítanak

MH/MTI – 2018.03.21. 14:36 –

Javította az idei és jövő évi gazdasági prognózisát a Századvég Gazdaságkutató Zrt. a vártnál kedvezőbb növekedési adatok, illetve az év első hónapjának kedvező ipari és kiskereskedelmi adatai alapján: 2018-ra 4,1 százalékos, 2019-re pedig 3,2 százalékos bővülést prognosztizálnak.

A gazdaságkutató MTI-hez szerdán eljuttatott közleménye szerint 2017. utolsó negyedévében a magyar gazdaság növekedése az elemzői várakozásoknál kedvezőbb volt, 4,4 százalékot tett ki, éves szinten a növekedés 4,0 százalék volt.

Kiemelték: a háztartások fogyasztási kiadása a IV. negyedévben 5,6 százalékkal nőtt, amelynek hátterében a válság előtti időszakkal szemben nem a lakosság túlzott eladósodása, hanem a kedvező munkaerőpiaci folyamatok állnak. A munkanélküliségi ráta a rendszerváltoztatás óta nem látott szintre, 3,8 százalékra csökkent, míg a reálbérek 10 százalék feletti mértékben nőttek. Tekintettel a szociális hozzájárulási adó 2,5 százalékpontos csökkentésére, a minimálbér és a garantált bérminimum 8, illetve 12 százalékos emelésére, a közszféra bérrendezéseire, valamint a munkaerőhiányra, a bérek 2018-ban is érdemben az infláció felett emelkedhetnek, amely a fogyasztás további növekedését segítheti elő - tették hozzá. 

Tavaly a beruházások 16,8 százalékkal nőttek, a gazdaságkutató előrejelzése szerint a beruházások bővülése 2018-ban 7,2, míg 2019-ben 1,1 százalék lehet. A növekedést az uniós források felhasználásán kívül elősegítik a vállalkozások növekvő beruházásai, valamint az új lakások egyre nagyobb volumenű építése. Tavaly 44 százalékkal több új lakás épült, mint 2016-ban, amelyet nagyban elősegített a családi otthonteremtési kedvezmény (csok) mellett az új lakások kedvezményes áfakulcsa is. 

A gazdaságkutató rámutat arra, hogy beruházások eredményeként az export bővülése idén 5,7, míg 2019-ben 5,5 százalék lehet. Eközben az import 6,0, illetve 5,0 százalékkal bővülhet, amelyhez az export importszükséglete mellett a fogyasztás és a beruházások importigénye járulhat hozzá.

Az előrejelzés szerint az infláció idén a korábban vártnál némileg alacsonyabb, 2,6 százalék lehet, míg a 3,0 százalékos inflációs célt 2019-ben érheti el. Az infláció az előrejelzési időszak egészében a jegybank 2 és 4 százalék közötti célsávjában lesz. A cél alatti infláció és az Európai Központi Bank (EKB) monetáris politikájának változatlansága miatt a gazdaságkutató 2019-ig nem számít az alapkamat módosítására.

Kiemelték, hogy a prognózis szerint a költségvetési folyamatok is kedvezőek maradhatnak, a GDP-arányos 3 százalék alatti hiánycél továbbra is teljesül: 2018-ban 2,3, 2019-ben 1,6 százalék lehet, így 2019 lehet sorozatban a nyolcadik év, amikor a költségvetés hiánya 3 százalék alatt tejesül. 

Várakozásaik szerint 2010 és 2018 között a GDP-arányos államadósság mintegy 10 százalékponttal csökkenhet, miközben az azt megelőző két kormányzati ciklusban több mint 25 százalékponttal nőtt. 
A gazdaságkutató az előrejelzést befolyásoló kockázati tényezők között említette a magyar mezőgazdaság teljesítményének, a külső kereslet, a munkaerőpiaci folyamatok és az olajár alakulását.