Az esélytelenség nyugalmával végre megtörhetik az átkot

Labdarúgás. A jelentősen átalakított argentin válogatott az olaszok és a spanyolok ellen készül a nyári világbajnokságra, amelyen megcélozza a dobogót

RR – 2018.03.21. 01:41 –

Az argentin válogatott is két nehéz ellenfelet választott a márciusi felkészülési mérkőzésekre, pénteken Manchesterben az olaszokkal, majd kedden Madridban a spanyolokkal játszik. Jorge Sampaoli szövetségi kapitány a bőség zavarával küzd a világbajnokság előtt.

MascheranoMár a Manchester City pályáján edzett kedden az argentin válogatott, amelybe bekerült a Kínában játszó Javier Mascherano (középen) is (Fotó: Reuters/Jason Cairnduff)
Az argentin labdarúgó-válogatottat – becenevén az Albicelestét – fura kapcsolat fűzi a világbajnokságokhoz. Az elsőre 1930-ban elment Uruguayba, második lett. Ám utána 1934-ben gyenge csapattal indult, aztán 1938-ban semmilyennel, megsértődve azon, hogy Európa kapta a rendezési jogot. Aztán 1950-ben és 1954-ben sem vett részt, előbb a profi játékosok sztrájkja, majd az ottani futballélet válsága miatt. Még 1957-ben úgy tűnt, egy év múlva Svédországban nagy esélyes lehet az Albiceleste, de addigra az olasz klubok szétszedték a válogatottat.

Az 1958-as vb-kudarc után 1962-re nem tért magához, a látványos játék helyett immár az „antifutballt” preferáló klubokra építkező válogatott. Jó csapatuk volt 1966-ban, de politikai viszályokba torkolló ellentétbe keveredett a rendező angolokkal. Elvérzett 1970-ben, 1974-ben leszerepelt – majd jött a sikerkorszak.

Világbajnok lett Argentína 1978-ban és 1986-ban, 1990-ben vb-ezüstérmet nyert, ezek mellett az 1982-es középdöntő volt az egyetlen botlás. Az 1994-es világbajnokság óta, az eltelt bő két évtizedben szinte minden torna előtt az argentinoké volt az egyik legerősebb keret (1994-ben, 1998-ban és 2002-ben különösen), de hol Maradona doppingügye, hol más ok miatt az Albiceleste az adott kupán meg sem tudta közelíteni eredményével valós tudását. A franciaországi viadal óta (egy kivétellel) a legjobb nyolc közé még eljutott, ám onnan csak 2014-ben, Brazíliában tudott továbblépni, amikor a második lett végül a németek mögött.

A fentebb említett, 1994-es dátum amúgy mérföldkő az Albiceleste életében: a csapat előtte még kétszer (1991, 1993) megnyerte a Copa Américát, de azóta egyetlen A-válogatottaknak kiírt tornán sem tudott nyerni. Sem világbajnokságon, sem Konföderációs Kupán, sem Dél-Amerika-bajnokságon, azaz Copa Américán. Miközben az argentin futball ontotta a tehetségeket, 1995-ben, 1997-ben, 2001-ben, 2005-ben és 2007-ben is az argentinok nyerték meg a junior-világbajnokságot.

A sikertelenség miatt a korszak legtöbb egyéni díjjal kitüntetett játékosa, Lionel Messi még a válogatottságot is lemondta elkeseredettségében, úgy érezte, ő és az elmúlt két évtized argentin játékosai el vannak átkozva. A mostani világbajnoki selejtezők részben erősítették ezt a tézist, ugyanis az argentinok csak az utolsó fordulóban harcolták ki, hogy résztvevői lehessenek az oroszországi harminckettes döntőnek. Messi egymaga vitte szinte be a csapatot, ha ő nincs, illetve a góljai nincsenek, Argentína kiesik. Ezért is tört ki pánik tavaly tavasszal, amikor a FIFA eltiltotta. Ám amióta túljutott a selejtezőkön az argentin csapat, hívei mernek újra álmodozni.

Az argentin válogatott sorsolása (Horvátország, Izland és Nigéria lesz a három csoportellenfele) nem veszélyes, s még a legjobb nyolc közé is simának tűnik az út, s csoportelsőség esetén a francia, a perui, a dán és az ausztrál gárda közül következik az egyik. Utána kezdődhetnek majd az izgalmak…


Messi baráti köre kedvezményezett, utazhat Oroszországba

Jorge Sampaoli szövetségi kapitány a mostani két mérkőzésre huszonnyolcas keretet jelölt ki, tíz olyan játékossal, aki még nem játszott kettőnél többször a válogatottban. Ellenben tizenegy futballistát mellőzött azok közül, akik novemberben a nigériaiak elleni meglepő krasznodari vereségnél kerettagok voltak. A névsor az európai klubokban szereplőkre épül, nagy biztonsággal felírható a legjobbnak vélt védelem: Romero (Manchester United) – Mercado (Sevilla), Mascherano (Hepej China Fortune), Otamendi (Manchester City), Rojo (Manchester United). A középpályássorba most is meghívást kapott Di María (PSG), Banega (Sevilla), Biglia (Milan), de melléjük viszonylag újak kerültek, akik között akadnak olyan tehetségek, mint Perotti (AS Roma) és Lo Celso (PSG). De az igazi kérdés: kik kerülnek a csatárposztokra. A szövetségi kapitányok a huszonhármas keretekbe öt, jó esetben hat csatárt szoktak nevezni, esetleg hetet, ha a támadó szellemű szélső középpályásaikat (mint amilyen Di María) is közéjük írják. Maradjunk az ötnél, akik közül egy Lionel Messi – ez az alap. Sergio Agüerónak sem kell nagyon izgulnia, de nem biztos, hogy a Gonzalo Higuaín, Paulo Dybala és Mauro Icardi trióból mindenki mehet a vb-re. Most is csak Higuaín kerettag, akinél alkalmasint a másik kettő jobb futballista. Viszont a hármasból Pipita van a legjobb barátságban Messivel. Az 1978-ban világbajnok Daniel Bertoni szerint Sampaolinak rá kellene cáfolnia arra a pletykára, hogy Messi állítja össze a válogatottat, ő pedig asszisztál hozzá. „Nem jó, ha minden Messitől függ” – mondta Bertoni, aki szerint már csak Lavezzit kellett volna visszahívni Kínából, s teljes lenne a „Messi Baráti Kör”.