Kacsoh DánielÁrnyékprogram

Álláspont. Szóval, közelebb kerültünk az „árnyékprogram” megismeréséhez. Egyre félelmetesebb

Kacsoh Dániel – 2018.03.14. 00:45 –

Vegyük sorba: Vona Molnárral és Gyurcsánnyal nem, Gyurcsány Vonával nem, de Széllel és Molnárral igen, Karácsony szinte bárkivel, Szél vagy mindenkivel, vagy senkivel, Fekete-Győr és Juhász pedig mindenkinél jobban mindenkivel. Így áll az úgynevezett ellenzéki összefogósdi: szerény képességek, nagyratörő tervek, illékony kikötések. Elvileg, ha a Fidesz elveszítené a választást, amiről e furcsa társaság hajlamos olykor faktumként beszélni, szóval, akkor ők lennének így együtt a kormány, a kiscicás exnáci, a szemkilövető hazudós, az egyszázalékosok meg a leszerepelt utódpártiak és a tisztázatlan hátterű „zöldek”.

Ment is már a találgatás, kik lehetnének a miniszterek. Komoly érvek szóltak például amellett, hogy az egyházakért a DK-s Vágó István feleljen, hiszen annyira haladó módon közeledik a vallásos emberekhez. Emlékezetes, azt mondta, nehezen viseli a kaftános zsidók látványát, no meg a rózsafüzéresekét. Kormányzati szerepvállalása továbbra sem teljesen kizárt, miután a minap úgynevezett félárnyékkormányt hirdető Karácsony Gergely erről a területről nem ejtett szót, pedig néhány kulcsminisztériumot már előre elosztogatott. A hét végi bejelentés célja nyilván az ország irányításához elengedhetetlen kompetencia imázsának erősítése volt, ami, lássuk be, messze van az elvárható szinttől. Már csak a fentebb vázolt kavalkád miatt is, hiszen ki a csuda tartana kompetensnek egy folyton civakodó bagázst. Karácsony ezzel a húzással ráadásul az őt pajzsra emelő, az önfelszámoláson elképesztő találékonysággal ügyködő szociknak is bevitt egyet. Nekik ugyanis nem osztott lapot a miniszterelnöki székről álmodozó törpepárti mosolykirály, de ami még ennél is veszélyesebb húzás volt: Gyurcsány emberei is hoppon maradtak. Egyelőre. „Megmondjuk őszintén, nem repestünk, amikor megnéztük a Karácsony Gergely árnyékkormányáról szóló híradásokat. Ez a névsor harmatgyenge lesz, amikor Orbánnal kell háborúzni a forró politikai ősz hónapjaiban” – olvasható a DK-s irányvonalat tolmácsoló, Európa kávézó nevű blogon. Vagyis a bukott miniszterelnök nem repes az örömtől, ilyenkor pedig hajlamos akcióba lépni – lásd Botka László csúfos „karrierjét”.

De nézzük Karácsony ötletét! A Magyar Hírlap már részletesen ismertette a tablót, és hát elmondható, az önleleplezés magasiskolája ez a válogatott. Az ellenzéki politikusok és médiabarátaik előszeretettel gúnyolódnak a Soros-tervről és a spekuláns befolyásáról szóló kormányzati érveken, most pedig tessék: Karácsony volt szíves olyan csapatot összerakni, amelynek jelentős számú tagja egészen szorosan kötődik a milliárdos üzletember által pénzelt hálózathoz. Nyilván, amíg ők az „árnyékban” maradnak, legfeljebb a „mi megmondtuk” érzése önthet el bennünket. Ha azonban az ellenzéki győzelem rémmeséje valóra válna, azonnal kormányzati szintre kerülne a Soros-féle vadliberális, a nyílt társadalom lázálmát hajtó eszmeiség. Ebből már jutott korábban bőven „kóstoló”, mégpedig a tan- és vizitdíjas, devizahiteles, genderfűtött SZDSZ országlása idején, amely nem mellesleg csordultig telt korrupcióval is. Medgyessy Péter mondta, nem mi.

És ne tévedjünk: eljönne ismét a Kánaán a külföldi tőke számára, alap lenne a piaci alap minden téren, búcsúzhatnánk a rezsicsökkentéstől és a családi kedvezményektől, jöhetnének a kvótamigránsok meg az összeborulós fotók az uniós vezetőkkel. Külön pikáns, vajon milyen oktatási reformot vezényelne az a Daróczi Gábor, aki egyházi iskolák bezárásáért perelte Soros pénzén a magyar államot.

Szóval, közelebb kerültünk az „árnyékprogram” megismeréséhez. Egyre félelmetesebb.