Kiváló befektetési célponttá váltunk

A következő két-három évben folytatódhat a hazai ingatlanpiaci bővülés, egyensúlyi állapotba kerülhet az ágazat Takács Ernő, az Ingatlanfejlesztő Kerekasztal elnöke szerint

Gazsó Rita – 2018.03.14. 00:29 –

Komoly az érdeklődés Magyarország iránt fejlesztői körökben. Szárnyal az iroda- és az ipari ingatlan­piac, nő a figyelem a szállodaszektor iránt, s virágkorát éli a lakáspiac is. Takács Ernő, az Ingatlanfejlesztő Kerekasztal elnöke szerint nem várható trendforduló.

Cannes-magyar stand 20180314 Komoly érdeklődés övezi Cannes-ban a magyar standot, erősödik a befektetési kedv. A Liget Budapest Projekt „külön városrészként” mutatkozik be (Fotó: MH)

Budapest ingatlanfejlesztései mellett négy egyetemi város, Debrecen, Miskolc, Pécs és Szeged is bemutatkozik a fővárosi önkormányzat, a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) és az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület (IFK) közös standján, Európa elsőszámú ingatlanszakmai eseményén, a MIPIM-en, amely március 16-áig tart Cannesban. A magyar standon komoly az érdeklődés, ami nem csoda, hiszen fejlesztői körök ma egyértel­műen Magyarországot tartják az egyik „legtrendibb” befektetési célpontnak – nyilatkozta lapunknak Takács Ernő, az Ingatlanfejlesztő Kerekasztal (IFK) elnöke Cannesból. Ő a felfokozott befektetési hangulatot az ország stabil makrogazdasági helyzetével magyarázza, és azzal, hogy a gazdasági növekedés meghaladja az uniós átlagot, kedvező a banki kamatkörnyezet, erősödött a vásárlóerő. Szerinte mindez erősíti a bizalmat, amelynek köszönhetően 2012 óta évente 71 százalékkal nő a hazai ingatlanokba irányuló befektetések értéke, szemben a 26 százalékos közép-európai régiós átlaggal – idézte a CBRE, a világ legnagyobb ingatlantanácsadójának adatait. Tavaly összesen 1,8 milliárd euró értékben vásároltak Magyarországon ingatlanokat a befektetők, de a szám az idén tovább emelkedhet – vélekedett. Hozzátette, a befektetők kétharmada külföldi, akiknek az érdeklődését épp a mostanihoz hasonló rendezvényeken tudják felkelteni.

A főbb befektetési területekről Takács Ernő elmondta, Budapest a régió legnagyobb irodapiaca Varsó után, bérbeadási és fejlesztési volumenben egyaránt, miközben hazánkban a bérleti díjak alacsonyabbak, a befektetők által elvárt hozamok pedig magasabbak, mint a lengyeleknél. Az üresedési ráta eközben rekordalacsonyra csökkent, a kedvelt régiókban, a Váci úti irodafolyosón és a dél-budai lokációban mindössze három százalék alatt van. Nagyon sok cég ezért évekre előre leköti az irodakapacitását, így még 2020-ban is lehet olyan épületátadás, amelynek már most megvan a bérlője. Ez jelzi, hogy az irodapiac stabilan tud bővülni – hangsúlyozta az elnök. A számokról elmondta, az idén, a már megkötött szerződések szerint hozzávetőleg háromszázezer négyzetméternyi irodaátadás történhet, jövőre pedig további 250-300 ezer várható.

Az irodafejlesztésekhez hasonlóan szárnyal az ipari ingatlanpiac: ha a logisztikai- és raktáringatlanokhoz hozzáadjuk az ipari termelővállalatok épületállományát, akkor óriási, összesen hétszázezer négyzetméternyi új területtel bővült az utóbbi évben az ingatlanállomány, ami a legnagyobb növekedésnek számít az ezredforduló óta. Ráadásul ezek kétharmada a kelet-magyarországi régióban épült meg, ami különösen fontos a terület felzárkóztatása miatt – mutatott rá Takács Ernő. Hangsúlyozta: ez azt jelzi, hogy az ingatlanpiac egészére jellemző Budapest-centrikusság, ezen a területen már kezd átfordulni a vidék javára. Mint mondta, az ipari ingatlanpiacot elsősorban a logisztikai szegmens növekedése hajtja: jelenleg Budapest környékén nincs elérhető, tízezer négyzetmétert meghaladó üres raktárcsarnok, ami azt mutatja, hogy a kihasználtság itt is kilencvenöt százalék feletti.

Magyarországon virágkorát éli a turizmus és az ehhez kapcsolódó vendéglátás, rendezvényipar, amely az ágazatot megerősítő kormányzati intézkedéseknek és a hazai közbiztonságnak egyaránt köszönhető. Az idegenforgalom magyar átlagot meghaladó mértékű növekedésével magyarázható, hogy a befektetők és az ingatlanfejlesztők is a megindultak a szállodaszektor irányába. Takács Ernő szerint bőven van fejlesztési potenciál a szektorban, tekintettel arra, hogy a korábbi szállodaállomány elöregedett, és folyamatos megújítása szükséges. Mint mondta, az elkövetkező időszakban több ezer, egyes becslések szerint csak a fővárosban háromezres szobaszámmal bővülhet a hazai szállodapiac. Úgy vélekedett, a tavaly ősszel szállodafejlesztésre kiírt Kisfaludy pályázat hatása csak a későbbiekben jelentkezhet, egyelőre még az önerős beruházások valósulhatnak meg.

A kedvező gazdasági folyamatok, az újépítésű ingatlanok adójának csökkentése, a családi otthonteremtési kedvezmény (csok) bevezetése miatt szintén virágkorát éli itthon a lakáspiac. Az IFK elnöke úgy fogalmazott: a kínálat folyamatosan bővül, a kereslet is kitart, az áremelkedés is lassulni kezdett. Várhatóan rövidesen megteremtődik a piaci egyensúly, amikor a kereslet és a kínálat arányának megfelelően az árak is a helyükre kerülhetnek.

Az elkövetkező két-három évben a bővülési trend folytatódhat szerinte, a szakma számára az lenne az ideális, ha az ebben az egyensúlyi állapotban lévő piac stabilizálódna, megalapozott kereslettel és kínálattal, amellyel kiszámíthatóbbá, válságállóbbá válhatna az ágazat. Kérdésünkre, hogy mi szükséges ehhez, azt mondta, kiszámítható, egyértelmű, átlátható gazdasági környezet, amely nem csak a stabil költségvetést jelenti, hanem egyszerű, versenyképes jogszabályi és adózási környezetet is.