„Követeljük azt, ami jár”

Erős anyaország kell a Kárpát-medencei magyarság megmaradásához – derült ki egy nemzetpolitikai könyv bemutatóján

Veczán Zoltán – 2018.03.09. 00:38 –

Felvidéken fogy leginkább a magyar, kulcskérdés az asszimiláció megállítása – derült ki Gecse Géza történész könyvének bemutatóján.
Nemzetpolitika – szorítóban címmel jelent meg Gecse Géza történész kötete, amely a Kárpát-medencei magyarságot sújtó és máig feldolgozatlan kérdésekről, vitákról szól. A számos témát felölelő kötet szerdai bemutatóján a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum (RETÖRKI) épületében a könyv kevéssé, a Felvidék annál inkább fókuszba került – Gecse e választását azzal indokolta, hogy a felföldi magyarság fogy a leggyorsabb ütemben. S mint Menyhárt József, a Magyar Közösség Pártja jelen lévő elnöke is utalt rá, erre ma is ráerősít a magyar pártok széttagoltsága s a Híd-Most vegyes párt létrejötte, amely erkölcsi alapot adott az identitásváltásra, s az iparosítás és urbanizáció olyan megszervezése, amely a betelepülő szlovákokkal előbb szórvánnyá változtatja a magyar tömböt, majd elemészti azt. Ezért szükség van a Benes-dekrétumok óta zilált jogbiztonság visszaállítására, a magyar nyelv presztízsével szembeni támadások visszaverésére és a gazdasági biztonságra, amely segít megállítani a magyar fiatalok elvándorlását – sorolta a politikus. Összegezve: Budapest segítségét el kell fogadni, s nem megelégedni azzal, ami Pozsonytól jut, hanem kicsikarni tőle, ami szlovákiai adófizetőkként jár, ugyanakkor otthon is el kell végezni a munkát, és hasznunkra fordítani a szlovák belpolitikai forrongást, ott lenni a kormányváltó erők között.

Hasonlóképpen vélekedett a RETÖRKI főigazgatója, Bíró Zoltán, aki közölte: hazánk száz éve beragadt a Trianon adta kényszerű keretekbe mind diplomáciai, mind politikai, mind gazdasági téren, miközben nincs légüres tér, amit hagyunk kiüresedni, oda bevonulnak azok, akik többségi nemzetként éppen birtokon belül vannak, s iparosítással, urbanizációval segítik elő a magyar tömb megbontását, az asszimilációt – ezért döntő, hogy meg tudjuk-e állítani a népességfogyást. Hozzátette: megfelelő nemzetközi helyzet nélkül nincs esély Trianon revíziójára, de legalább az autonómiát ki kell csikarni, amihez erős anyaország kell, s hogy az, akár Ukrajna esetében, éljen a meglévő kevéske eszközével.

Fülöp Mihály felvidéki történész alapvetően Sztálin és a szlovákok érintettségét hangsúlyozta, mondván, a benesi dekrétumoknál keményebb csak a szlovák csendőrség fellépése volt, s mindezekért a mai napig nem kértek bocsánatot – emögött Gecse Benesnek azt a törekvését látta, hogy magyar vagyonnal kárpótolja a szlovákokat azért, mert a csehek nem ismerik el őket önálló nemzetnek.