Szijjártó Péter: Az ukrán hatóságoknak garantálniuk kell a magyarok biztonságát

A külügyminiszter szerint aggodalomra ad okot a kárpátaljai magyar kisebbség elleni támadások sorozata

MH/MTI – 2018.03.08. 11:11 –

A külgazdasági és külügyminiszter Brenzovics Lászlóval, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnökével tárgyalt csütörtökön Budapesten; a tárcavezető szerint az ukrán hatóságoknak garantálniuk kell a kárpátaljai magyarok biztonságát.

A tárca közleményében azt írták: a megbeszélésen Szijjártó Péter értékelte a Kárpátalján kialakult biztonsági helyzetet. 
"Aggodalomra ad okot a magyar kisebbség elleni támadások sorozata. Elvárjuk az ukrán hatóságoktól a kárpátaljai magyarok biztonságának garantálását, egyúttal üdvözöljük az EBESZ megfigyelőinek fokozott jelenlétét Kárpátalján" - mondta a külügyminiszter.
Szijjártó Péter kiemelte: "Magyarország csak akkor tudja újra támogatni Ukrajna európai és euroatlanti integrációs törekvéseit, ha nem léptetnek életbe a magyarság jogait korlátozó törvényeket".

„A magyar nagykövet túllépte a hatáskörét”

Magyarország kijevi nagykövete túllépte diplomáciai hatáskörét, amikor kárpátaljai autonómiáról és ukrajnai magyaroknak kiadott útlevelekről nyilatkozott - jelentette ki Olena Zerkal ukrán külügyminiszter-helyettes az ukrán Ötös tévécsatorna egyik műsorában.

Zerkal szavai szerint az ukrán külügyminisztériumban "el fognak beszélgetni" erről a nagykövettel.  A műsorvezető azon felvetésére, hogy ki kellene utasítani őt Ukrajnából, Zerkal annyit mondott, hogy ez nem lenne "diplomatikus". 

Keskeny Ernő nagykövet az Ukrajinszki Novini hírportálnak adott, szerdán közölt interjújában arról beszélt, hogy az európai uniós tagállamok túlnyomó többségében elfogadott a kettős állampolgárság. "Ha Ukrajna az Európai Unióhoz közeledik, talán a jövőben elgondolkodik ezen, nem zárja ki ezt a lehetőséget, és később engedélyezi kettős állampolgárság birtoklását" - fogalmazott a nagykövet.
Keskeny Ernő az autonómiával kapcsolatban a hírportálnak azt mondta, hogy nem lát ebben sem semmi rosszat, erre is számos gyakorlati példa van az EU-ban, amelyek közül az olaszországi Dél-Tirol autonómiáját említette.
A nagykövet hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a Kárpátalján élő magyar kisebbség nem veti fel az autonómia kérdését most, tekintettel az Ukrajnában, a Donyec-medencében az elmúlt négy évben kialakult helyzetre.
"Hallottak olyat az elmúlt években, hogy a magyarok autonómiát követelnének Ukrajnában? A politikusaink azt mondják, hogy az autonómiával nincs semmi baj, hogy ez elfogadható modell az Európai Unióban. A kárpátaljai magyarok viszont, akik Ukrajna állampolgárai, szintén figyelembe veszik a kelet-ukrajnai helyzetet, így senki se követel autonómiát" - idézte Keskeny Ernőt az Ukrajinszki Novini. 
A hírportál szerint a nagykövet emlékeztetett arra, hogy 1991 decemberében az Ukrajna függetlenné válásáról rendezett népszavazással egy időben Kárpátalja, illetve a beregszászi járás autonómiájáról is volt szavazás. "Az ország többsége támogatta a függetlenséget. Ugyancsak akkor Kárpátalja lakosainak 78 százaléka támogatta a megye autonómiáját, míg 82 százalék a beregszászi járásét. Azóta se kaptunk semmit" - jegyezte meg a nagykövet. 
Vaszil Bodnar ukrán külügyminiszer-helyettes a Facebookon reagált Keskeny Ernő nyilatkozatára. "Sajnálatos módon a nagykövet úr nem érti a világos, ismétlődő és nagyon hivatalos magyarázatokat arra vonatkozóan, hogy Kárpátalján semmilyen autonómia nem lehet. Mint ahogy válasz nélkül maradnak az oktatás nyelvére tett konstruktív javaslataink is" - idézett a tisztségviselőnek a közösségi portálon közzétett bejegyzéséből a Komszomolszkaja Pravda v Ukrajinye című napilap internetes kiadványában.