A kommunista diktatúra áldozataira emlékeznek országszerte

Gulyás Gergely: A kommunizmus a lényegét tekintve hazug

MH/MTI – 2018.02.25. 15:30 –

Tévedésben élni szabad, hazugságban élni tilos, a kommunisták materializmusa pedig a lényegét tekintve volt hazug - mondta a Fidesz frakcióvezetője vasárnap, a kommunizmus áldozatainak emléknapján a budapesti Terror Háza Múzeumban rendezett megemlékezésen.

gulyás kommunizmusGulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezetője beszédet mond a kommunizmus áldozatainak emléknapján a budapesti Terror Háza Múzeumban rendezett megemlékezésen. Fotó: MTI/Bruzák NoémiGulyás Gergely szavai szerint a kommunista rendszer "lélek és hit nélküli kiszolgálókat kívánt, akik az emberből és a földi létből csak azt fogadták el, ami fizikailag megfogható volt, ezért félelemből táplálkozó gyűlöletet éreztek, ha valakiről nyilvánvaló volt, hogy tudja, az életben a láthatatlan fontosabb a láthatónál, a szellem az anyagnál, a hit az erőnél, a lelki közelség a fizikai távolságnál, az eleve elrendeltség a hazugságból felépült akadályoknál".

Mint mondta, a kommunisták "tudták, hogy az egyházakat és híveiket kell megtörni, mert a hit igazsága és állhatatossága a legnagyobb veszély a hazugságban alakuló diktatúrára, egy olyan totalitarizmusra, ahol a belső szabadságukat kevesen tudják megőrizni".

Gulyás Gergely hangsúlyozta, ezreket gyilkolt meg, százezreket nyomorított és milliókat tett tönkre az a rendszer, amely először száz éve jutott hatalomra a világban, s amelyet "a tanácsköztársaság dicstelen 133 napja" alatt ismerhetett meg Magyarország. Hozzátette: a második világháború végén a kíméletlen gyilkolásból és erőszakból vált nyilvánvalóvá, hogy "a német megszállást felszabadulás nélküli szovjet megszállás követi".

Mint mondta, így a térség államait az a Sztálin tekinthette amerikai és brit jóváhagyással hadisarcnak, aki "saját kommunista elvtársai számára már jóval korábban sztahanovista versenyt hirdetett gyilkolásból, kínzásból, megfélemlítésből, a nemzetek elnyomásából, kiéheztetéséből és bekebelezéséből", ezt pedig a világháború végeztével Közép-Európára is kiterjesztette.

Alekszandr Szolzsenyicin Gulágot is megjárt írót idézve Gulyás Gergely kijelentette: a Nyugat a második világháborúban nem az egyetemes szabadságért harcolt, hanem saját szabadságáért. Megemlítette: mérföldkő volt a kommunista hatalom kiépítésében, amikor 71 éve ezen a napon, mit sem törődve joggal, letartóztatták, majd a Szovjetunióba hurcolták Kovács Bélát, a kisgazdapárt főtitkárát, aki aztán csak 1956-ban szabadult a fogságból. Hozzátette: ez az esemény volt a totalitárius diktatúra kiépítését kísérő terror kezdete, amikor "a nácik örökébe lépő kommunisták az Andrássy út 60-at is barnáról vörösre festve birtokba vették". Gulyás Gergely emlékeztetett: az elhurcolt politikus bűnéül, sok társához hasonlóan, azt rótták fel, hogy szabad, független, keresztény Magyarországot akart.

Schmidt Mária: A kommunizmus felett nemcsak, hogy nem született ítélet, de Nyugat-Európában gyakran még ma is rokonszenveznek vele

Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója a hagyományos és a modern hazugság közti különbségről beszélt, mondván, az előbbi "lényege szerint elrejt, az utóbbi pusztít"; Hannah Arendt fél évszázaddal ezelőtt leírt gondolatához azt fűzte hozzá, hogy "mi, Közép-Európában magunkra maradtunk a kommunizmus emlékezetével", de legalább nem kell hallgatnunk arról.

Kiemelte: a kommunizmussal kapcsolatos hazugságoknak két fajtáját is ismerjük, hiszen előbb a valódi természetét nemes jövőképpel leplező ideológiával találkoztunk, majd azzal, hogy nem kell tanulnunk a történtekből.    

A kommunizmus bűnei felett nemcsak, hogy nem született ítélet, mint Nürnbergben a nácizmus felett, de történelmünk eddigi leghosszabb totális diktatúrájához az úgynevezett fejlett Nyugat ma is megengedően, elnézően, sőt gyakran némi rokonszenvvel viszonyul. Ők nem értették meg, mi a kommunizmus, nem értik tehát a posztkommunizmust sem, nem élték meg úgy, mint mi, ezért nem értenek meg bennünket - fogalmazott.

Mint mondta, kiismertük a kommunizmust, annak tökélyre fejlesztett módszereit, amelyek legfontosabbjai közé tartozott a nyelv kisajátítása, "a szavak jelentésének meglopása", a hagyományos identitások üldözése, ezért "túlélők vagyunk".

Ha igaz a mondás, hogy a legtöbbet ellenfeleinktől tanuljuk, nem érdemes csodálkoznunk, hogy a szabad világot miért járja át ma a kommunizmus kísértete - fogalmazott, hozzátéve, a túlélés egyszerre kötelez emlékezésre és annak megtanulására, milyen a kommunizmus természete.

A málenkij robotra hurcoltak előtt is fejet hajtottak
A kommunizmus barbárságának mértéke időszakonként eltérő volt, de a rendszer mindvégig semmibe vette az alapvető szabadságjogokat, megcsúfolta az emberi méltóságot, szétzilálta a polgári társadalmat, tönkretette a falusi közösségeket, üldözte az egyházakat és megnyomorította a magyar családokat - mondta a Fidesz frakcióvezetője vasárnap, a kommunizmus emléknapja alkalmából, a Magyar Nemzeti Múzeum málenkij robot emlékhelyén tartott rendezvényen.

Gulyás Gergely a ferencvárosi pályaudvar mellett található helyszínen elmondta, a nemzet egészét ért veszteségre emlékeznek, amely egyenes következménye volt annak, hogy Magyarországot a jaltai világrend megalkotói az évezredes szerves nyugati kötődése ellenére a Kelethez sorolták. Magyarország egy embertelen, bukásra ítélt történelmi kísérlet áldozata lett - tette hozzá. Hangsúlyozta, a második világháború végére Magyarországon két egyformán gyilkos diktatúra, a náci és a kommunista megszállás váltotta egymást mindenféle felszabadulás nélkül.
A Vörös Hadsereg Magyarországra érkezése ugyanis százezrek halálát hozta magával gyilkosságokkal, rablásokkal, nőkkel szembeni tömeges erőszakkal, kényszermunkatáborokkal, internálással és a Gulággal - mondta, hozzátéve: hadifoglyok, a proletárforradalom vélt vagy valós ellenfelei, kisebbségi létben élő magyarok, Magyarországon élő svábok, de lényegében bárki egyik napról a másikra a Gulágon találhatta magát.

A kormánypárti politikus szólt arról is, a kommunizmus egy évszázadon át tartó tömegmészárlásának összesen százmillió áldozata volt, Magyarországtól pedig nemcsak a szabadságot és a békés polgári fejlődés lehetőségét vette el a kommunizmust, hanem magával hozta az ÁVO-t, az egyházüldözést, a csengőfrászt, az államosítást, a koncepciós pereket, a politikai foglyokat, Recsket és a Gulágra elhurcoltak százezreit.

Felidézte, a magyarországi szovjet típusú diktatúra kiépítésében meghatározó mozzanat volt Kovács Béla, a kisgazdapárt főtitkára 1945. február 25-i letartóztatása. "Ha máskor nem, legkésőbb ekkor mindenki megtanulhatta, hogy a kommunisták ígéreteinek soha sem szabad hinni, a kommunistáknak soha nem szabad engedni" - fogalmazott.

Gulyás Gergely a magyar alkotmányos intézményrendszer és benne az igazságszolgáltatás szégyenének nevezte, hogy a rendszerváltozás után a kommunista gyilkosokból nem váltak elítéltek. Kiemelte, ezért különösen fontos megemlékezni a kommunizmus áldozatainak szenvedéséről, valamint arról, hogy mekkora érték a ma már természetesnek tűnő szabadság.

Varga Benedek
, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója beszédében kiemelte, a múzeumok sokáig nem foglalkoztak a közelmúlt traumáival, így azok sokszor kibeszéletlenek maradtak. Példaként említette, hogy 1945-ben a Magyarországot megszálló szovjet hadsereg tömegesen erőszakolt meg nőket. Az akkor történtekről sokáig nem beszéltek, ugyanakkor sokat elmond, hogy az a statisztika, amely szerint 1946-ban 400 ezren, az akkori női lakosság 10 százaléka szenvedett ázsiai típusú szifiliszben. A múzeumigazgató szólt arról is, hogy a kényszermunkára Szovjetunióba hurcolt 140 ezer civilből mintegy 70 ezren nem tértek vissza, a Magyar Nemzeti Múzeum málenkij robot emlékhelye az ő szenvedéseiket mutatja be.

Tóth István
 tanár, egykori fogoly saját sorsát felelevenítve mesélt arról, hogy társaival német fogságból kerültek a szovjetek kényszermunkatáborába, hazatérésükkor saját édesanyjuk sem ismerte meg őket, a következő évtizedekben pedig az állandó megbélyegzéssel is szembe kellett nézniük.

Rétvári Bence: Sokféle áldozatra kell visszagondolnunk

Az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára szerint nagyon sokféle áldozatról kell megemlékeznünk az emléknapon.

Rétvári Bence (KDNP) országgyűlési képviselő vasárnap a váci rabtemetőben tartott megemlékezésen hangsúlyozta, visszagondolhatunk arra a 800 ezer honfitársunkra, akiket a világháború végén vittek el több évnyi kényszermunkára.

Gondolhatunk azokra, akik a kiépülő diktatúra koncepciós pereinek váltak áldozataivá, börtönbe kerültek, vagy kivégezték őket, megemlékezhetünk azokról is, akik pillanatok alatt vesztették el állásukat, mert keresztények és nemzetiek voltak - fogalmazott a kereszténydemokrata politikus.

Fel kell idéznünk azokat az embereket is, akiket különböző internálótáborokba vittek, vagy családjaikkal együtt kitelepítettek, és azokról is meg kell emlékeznünk, akiktől elvették a földjüket vagy kisebb-nagyobb üzemeiket - sorolta az államtitkár. Közlése szerint egymillió ember ellen indult büntetőeljárás, és az '50-es évek elején 390 ezer embert ítéltek el politikai okokból.

Rétvári Bence hozzátette, gondolnunk kell azokra az ezrekre is, akiket az '56-os forradalom idején öltek vagy sebesítettek meg, akiket bebörtönöztek, vagy azokra a százakra, akiket megtorlásul kivégeztek, de azt a 200 ezer embert sem szabad elfelejtenünk, akik elmenekültek az országból. Mint mondta, összességében 10 millió emberről beszélhetünk, akinek negyven évet vettek el az életéből.

Az államtitkár kiemelte, az elmúlt években fontos feladata volt a kormánynak, hogy ezeknek az embereknek az igazságérzetét tudja szolgálni, mert a 2010-et megelőző években a Gyurcsány- és Bajnai-kormány befagyasztotta az áldozatoknak megítélt nyugdíj-kiegészítéseket.

Hozzátette, a múlt évben 60, az idén pedig 40 százalékkal emelte meg a kormány ezeket a pótlékokat. A politikus megjegyezte, hogy a kommunizmus idején megítélt magas, nem a teljesítményért, hanem a kommunista párthűségért járó nyugdíjtöbbletet visszavette a kormány.

Rétvári Bence beszélt arról is, az 1956-os emlékévvel az volt a legfontosabb célja a kormánynak, hogy a hétköznapi hősöket jobban megismertesse az országgal, a Gulág-emlékévvel pedig azt a kettős mércét szerette volna ellensúlyozni, amely különbséget tesz a náci és a kommunista diktatúrák áldozatai között. "Ha valaki nem utasítja el mind a két diktatúrát, ha valaki különböző mércével mér, az nem igazi demokrata" - fogalmazott az államtitkár.

Átadták a Kovács Béla-emlékházat Pécsett

Átadták az 1947-ben elhurcolt kisgazda politikus, Kovács Béla pécs-patacsi szülőházából kialakított emlékházat vasárnap. Az eseményen Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár azt mondta: országos jelentőségű emlékhely született.

hoppál kovács béla emlékházHoppál Péter kultúráért felelős államtitkár beszél a Kovács Béla-emlékház avatásán. Fotó: MTI/Sóki Tamás

"Ez a ház egyben tanúságtétel is, az igazság megismerésének eszköze. Feladata mától emlékeztetni mindenkit az elkövetett és elszenvedett bűnökre, és őrt állni afölött, hogy a borzalmakat senki se követhesse el újra" - fogalmazott a fideszes politikus, megjegyezve: "főleg azok ne, akik egyszer már ezt megtették velünk és egész Magyarországgal".

Hoppál Péter elmondta, emlékezni és emlékeztetni sokáig tiltott és büntetendő cselekmény volt a kommunizmus által sújtott Magyarországon, ahol azokban az években a hétköznapivá vált elhurcolások, bebörtönzések, kínzások, fenyegetések, zaklatások és gyilkosságok több millió embert érintettek.

"Erős társadalom (...) csakis igazságra épülhet" - szögezte le az államtitkár, aki szerint mindannyiunk feladata a kommunizmus hazugságainak megismerése és végleges felszámolása.

Hoppál Péter rámutatott, hogy Kovács Béla elhurcolása napján "leomlottak a jogállamiság bástyái", azt követően már senki előtt nem maradhatott rejtve, hogy a kiépülő kommunista hatalom totális diktatúra lesz, amely minden korábbi értéket "bakanccsal tipor el és porig rombol". Az emlékezés fontosságára térve az államtitkár beszédes ténynek nevezte, hogy a holokauszt és a kommunizmus áldozatainak emléknapját is az első Orbán-kormány vezette be.

Páva Zsolt (Fidesz-KDNP), Pécs polgármestere az ünnepségen arról beszélt, hogy az emlékház bemutatja azt az ideológiát, amely negyven éven keresztül gúzsba kötötte Magyarországot. Kovács Béla életútját felidézve többek között a kisgazda politikus hitelességét hangsúlyozta.

Palasik Mária történész, a kiállítás kurátora elmondta, a tárlat - főként levéltári anyagok alapján - Kovács Béla életútját, illetve az 1945 és 1947 közötti koalíciós korszakot mutatja be. Az emlékház korabeli fotókat, újságcikkeket, leveleket és dokumentumokat is tartalmazó infografikákon és interaktív felületeken vezet keresztül a korszak eseményein. A mintegy 50 millió forintból kialakított emlékházban általános és középiskolás diákok számára is tartanak majd rendhagyó történelemórákat.

Komor István, a baranyai megyeszékhely kulturális és közművelődési intézményeinek túlnyomó többségét integráló Zsolnay Örökségkezelő Nonprofit Kft. üzemeltetési igazgatója az MTI kérdésére közölte: az építkezés során derült ki, hogy az eredeti épületet, annak leromlott állaga miatt nem lehetett megőrizni, ezért teljesen újjáépítették.

Az Országgyűlés 2000-ben nyilvánította február 25-ét a kommunizmus áldozatainak emléknapjává, annak emlékére, hogy 1947-ben ezen a napon tartóztatták le jogellenesen, majd hurcolták el a Szovjetunióba Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt főtitkárát.