Szófogadó nemzetközi és uniós intézmények

Az ENSZ és Brüsszel is követi a spekuláns szervezeteinek instrukcióit

Kacsoh Dániel – 2018.02.21. 03:18 –

Tizenkilenc oldalas javaslatcsomagot készített egy New York-i Soros-szervezet az ENSZ számára hazánkkal kapcsolatban. Az erről szóló közlés után néhány nappal a nemzetközi intézmény már lépett is, a Stop Soros visszavonását követelik.

Elgondolkodtató sorrendiség mutatható ki az elmúlt időszakban a Soros-féle különböző szervezetek által megfogalmazott igények és a nemzetközi, illetve uniós intézmények reakciói között, különösen is hazánk esetében. A forgatókönyv egyszerű: a spekuláns által finanszírozott NGO-kat valamiféle sérelem éri az Orbán-kormány részéről, a hálózat akcióba lép, az illetékesek pedig konkrét lépéseket tesznek hazánkkal szemben.

Lapunk elsőként számolt be róla, hogy a legfrissebb európai Soros-szerveződés tavaly augusztusban levélben kereste meg Frans Timmermanst, kérve, hogy az Európai Bizottság (EB) „haladéktalanul indítson kötelezettségszegési eljárást a civiltörvény kapcsán a magyar kormány ellen”. A július 11-én kelt, az EB alelnökének címzett írás, ezzel együtt a TASZ egykori vezetője, Dénes Balázs által igazgatott Liberties hatósugarát jelzi, hogy a közzétételt követő napokban jelentették be Brüsszelben az eljárás megindítását. Igaz, Dénesék szerint ez kevés, felszólították az „Európai Bizottságot, hozza működésbe a jogállamiság keretrendszerét Magyarországgal szemben”. Nem sokkal később ennek lehetősége is szóba jött az Európai Parlament (EP) úgynevezett LIBE-bizottságában.

Ezek a témák aztán idén februárban is felmerültek, az EP hazánkkal foglalkozó, a jogvédő szervezetek „szűkülő mozgásteréről” szóló stasbourgi vitáján, melyre – ahogy arról szintén beszámoltunk – előzetesen szintén a Liberties készített felkészítő anyagot a Sorossal szimpatizáló uniós képviselők számára. Az alapvetően a „civilek” sanyarú helyzetét taglaló iromány a javaslataikat is tartalmazza arra vonatkozóan, hogyan lehetne „javítani a helyzeten”. Ezek közül a legfontosabb, hogy egy új pénzügyi eszköz megteremtését követelik az uniós értékek EU-n belüli védelmével és előmozdításával foglalkozó szervezetek támogatására. Aligha meglepő, hogy a vitában mások mellett a DK-s Niedermüller Péter is ezt az elképzelést szajkózta. Sorosék követelik azt is, hozzanak létre a területet monitorozó uniós testületet, amely magas szintű jogosítványokat kapna az érintett tagállami kormányokkal szemben. Kérdés, ezen a téren mire jutnak.

A legfrissebb fejlemény, hogy miután hazánk bejelentette, felfüggesztjük részvételünket az ENSZ migrációs egyezményének előkészítésében, illetve megszületett a Stop Soros törvénycsomag a bevándorlásszervezők elleni további intézkedésekkel, február 12-én a Soros-féle Open Society Justice Initiative újabb felszólítást tett. Ezúttal az ENSZ Emberi Jogi Bizottságát célozták meg, követelve, válaszoljanak a magyar kormány „kritikus hangokat elnyomó” törekvéseire. Állítják, Orbánék nemcsak a szervezeteiket fenyegetik, hanem a teljes civil társadalmat (sic!), sőt, ezzel együtt a demokráciát és a jogállamiságot. Megemlítik konkrétan a Stop Sorost is, annak, továbbá a „demokráciát támogató szervezetek” legitimitását aláásó, lejárató kampány visszavonását követelve.

Nem sokkal később, február 16-án az UNHCR, azaz az ENSZ menekültügyi szervezete kemény hangvételű közleményben szólította fel a magyar kormányt, vonja vissza, az Országgyűlést pedig arra, hogy ne fogadja el a törvényjavaslatot, amely szerintük megfosztaná a menekülteket a civil szervezetek létfontosságú támogatásától. Vagyis a Stop Sorost. Még ugyanazon a napon Rupert Coleville, az ENSZ emberi jogi főbiztosának szóvivője is megszólalt Genfben. Azt mondta, az előterjesztés indokolatlanul korlátozza az egyesülési szabadságot, és „aggasztó folytatása a magyar kormány támadásának az emberi jogok és a civilszféra ellen”. A Kormányzati Tájékoztatási Központ úgy reagált: egyre nyilvánvalóbb, hogy az ENSZ a Soros-terv mentén halad, és bevándorlók millióit akarja behozni Európába, ami Magyarország számára elfogadhatatlan.

Mindezen túlmenően Soros már említett, New York-i jogi csoportja tizenkilenc oldalas felterjesztést is összeállított az ENSZ számára, az Emberi Jogi Bizottság soron következő, márciusi, Magyarországról szóló szemle kapcsán. A dokumentumban részletesen ekézik a kormány „civilpolitikáját”, megfeledkezve a terület csaknem megháromszorozott állami támogatásáról, kifejezetten a külföldről pénzelt szervezetekre szorítkozva. Ebben az összeállításban még részletesebb javaslatokat fogalmaznak meg arra vonatkozóan, milyen lépéseket kellene foganatosítania a nemzetközi szervezetnek hazánkkal szemben.