Faggyas SándorFelzárkózási pályán

Álláspont. Több mint tíz százalékkal emelkedtek a reálkeresetek, ez gyakorlatilag plusz egyhavi bért jelentett

Faggyas Sándor – 2018.02.15. 01:13 –

Jó hírt közölt tegnap a Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország bruttó hazai terméke 2017 utolsó negyedévében a nyers adatok szerint 4,4, a munkanapok eltérő számát figyelembe véve (ahogy az Eurostat is teszi) 4,8 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva. Így az elmúlt évben a GDP összességében 4,0, a kiigazított adatok szerint pedig 4,2 százalékkal emelkedett. Miért jó hír ez? Egyrészt azért, mert az utóbbi tíz évben csupán egyszer, 2014-ben tudott négy százalék fölött növekedni a magyar gazdaság; másrészt ezzel a teljesítménnyel ismét az EU éllovasai közé tartozunk, hisz az unió tavalyi átlaga épp hogy meghaladta a két százalékot.

Önmagában e számokat látván legtöbb honfitársunk aligha perdül táncra örömében, mert a saját bőrén nem érzi, gyakran nem is érti a makrogazdasági statisztikai adatokat, összefüggéseket. Ezért érdemes egy pillantást vetni arra, mi minden van a „bűvös” számok mögött. Például az, hogy tavaly – 2002 óta először! – több mint tíz százalékkal emelkedtek a reálkeresetek, ez gyakorlatilag plusz egyhavi bért jelentett, és majdnem öt százalékkal nőtt a lakosság fogyasztása, vagyis a 2006-os válságot követő visszaesés után 2013 óta évről évre többet költünk különféle árukra és szolgáltatásokra. Rég nem látott, lázas ütemben épülnek új lakások – 2017 első három negyedévében másfélszer többet vettek használatba, mint egy évvel korábban –, több mint húsz százalékkal több új személyautót helyeztek forgalomba tavaly, emellett szárnyalt a belföldi turizmus is; az emberek egyre többet költenek kikapcsolódást, felüdülést kínáló szabadidős tevékenységekre.

Mindez jó hír a kormánynak, de nem kedvez az ellenzéknek, mert április 8-án a szavazófülkékben az emberek többsége elsősorban saját anyagi helyzetének javulása tudatában és annak folytatódása reményében fog dönteni egyik vagy másik párt listája és jelöltje mellett, nem pedig a szombaton kezdődő választási kampány során hallott, látott szlogenek, délibábos ígéretek, botrányos álhírek és személyeskedő, lejárató akciók alapján. A kormánypártoknak az a fő gazdasági üzenetük, hogy a nemzeti-keresztény-polgári kormányzás folytatása esetén fokozatosan, kiszámíthatóan tovább javulnak az emberek élet- és munkakörülményei, munkája, teljesítménye alapján mindenki évről évre gyarapodhat, előre léphet vágyai, tervei megvalósításában. Ahogy Orbán Viktor egy hete a Megyei Jogú Városok Szövetségének közgyűlésén fogalmazott, már „kezdünk jól kinézni”, és ha a magyar választópolgárok bizalmából kormánya a következő négy évben folytathatja, befejezheti a 2014 és 2018 között elindított fejlesztéseket, akkor reális cél, hogy négy év múlva minden magyar polgár úgy gondoljon magára, hogy „a mi országunk rendben van és jól néz ki”.

Ezzel szemben a bal- és jobboldali ellenzéki erők azt sulykolják, hogy szinte minden rossz, amit az elmúlt nyolc évben az Orbán-kormány tett, hogy a legtöbb magyar ember ma rosszabbul él, mint négy vagy nyolc éve, és azt ígérik, hogyha ők kerülnek hatalomra, mindent eltörölnek és megváltoztatnak. A baloldal valódi, bukott vezére, Gyurcsány Ferenc keddi, nyíregyházi fórumán ismét napnál világosabbá tette az ellenzék szándékát: „Olyan mély átalakítást kell hozni, amely messze túlmutat egy szokásos kormányváltáson, hiszen a legtöbb nagy kérdésben, mint a tűz és a víz, úgy állunk egymáshoz.” Nos, az emberek rég nem tapasztalt bizakodása és józan ítélőereje – amit a gazdasági adatok is alátámasztanak – arra utal, hogy többségük a vizet választja, amelyen „Vásznunk dagad, hajónk előre megy!”, s a jó irányt tartva végre felzárkózhatunk az élmezőnyben haladókhoz.