Ellentmondásos liberális érvrendszer

Levélben készítették fel az EP-képviselőket hazánkkal szemben, Szánthó Miklós szerint nem egyedi esetről van szó

Kacsoh Dániel – 2018.02.14. 02:08 –

A Soros-féle szervezetek gyakran készítik fel, „érzékenyítik” az uniós szerveket a nemzeti szuverenitás mellett kiálló kormányokkal szemben – jegyezte meg lapunknak nyilatkozva, a múlt heti EP-vita kapcsán Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója.
Előzetesen, írásban tájékoztatta az Európai Parlament képviselőit a kizárólag Soros György által finanszírozott, az egykori TASZ-os Dénes Balázs vezette Liberties a saját szempontjairól – írtuk a napokban, a múlt heti, az úgynevezett jogvédő szervezetek „szűkülő mozgásteréről” szóló strasbourgi plenáris ülés előtt. Megkeresésünkre Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója rámutatott: az „uniós értékek” vagy a „civil szervezetek” emlegetésekor nem jogállamiság-, hanem szuverenitásvitáról van szó. A Liberties és a hozzá hasonló szervezetek célja ugyanis a döntéshozatal kiszervezése: vagyis az, hogy ilyen jellegű, valójában nem jogi, hanem politikai konfliktusok esetén ne nemzetállami, hanem nemzetközi szinten szülessenek meg a döntések. Ennek része szerinte az, hogy az uniós szerveket „felkészítik” és „érzékenyítik”, hogy azok „megbízható forrásokra” hivatkozva érvelhessenek amellett: a kérdéses ügyekben a döntési kompetenciá­kat el kell vonni a tagállamoktól. A nyílt társadalom vízióját osztók úgy gondolják, csak az a rendszer lehet demokratikus, mely a liberális kánon szerint működik. „A másik oldalon a demokrácia szuverenitás- vagy többségi-központú felfogása áll, mely azt mondja, hogy a választók felhatalmazása alapján működő kormányzatok – az alkotmányos keretek között – akkor is demokratikusnak tekintendők, ha egyes lényeges társadalompolitikai ügyekben nem a liberális fősodornak megfelelően cselekednek” – részletezte Szánthó, aki szerint a demokrácia liberális elemét túlhangsúlyozók mégis sokszor ellentmondásba kerülnek: az általuk védeni kívánt „emberek” ugyanis hajlamosak nem liberális szellemiségű kormányzatokat is támogatni. Ilyenkor azonban a „jogvédők” nem újragondolják saját alapállásukat, hanem a nép helyett egy újabb legitimációs forrás után kutatnak, ami általában a soha senki által nem definiált „uniós értékek” mentén rajzolódik ki – foglalta össze a szakértő.

Ami az előzetes felkészítést illeti: a stras­bourgi vitában hazánk ellen felszólaló képviselők érveiben szinte szó szerint visszaköszöntek a lapunk által megismert, részben a Magyar Helsinki Bizottság és a TASZ által összeállított anyagok megállapításai.