A bűnbánatra és a mulandóságra emlékezteti a híveket az egyház

Hamvazószerda már Krisztus kínszenvedésére irányítja a figyelmet

Vitéz Anita – 2018.02.14. 01:53 –

Véget ért a farsang, hamvazószerdával megkezdődik az idei nagyböjt.

Ma, hamvazószerdával kezdődik a húsvétot megelőző nagyböjti idő. A farsangot lezáró nap idén február 14-re esik: e mozgó ünnep mindig a húsvét előtti hetedik hét szerdája, legkorábbi lehetséges időpontja február negyedike, a legkésőbbi március tizedike. Hamvazószerdán a katolikus egyház az élet mulandóságára emlékezteti a híveket, és bűnbánatra szólítja fel őket: ennek jelképe a névadó hamvazás, amelynek során a pap a mise után megszenteli az előző évi szentelt barka hamuját, és keresztet rajzol vele a hívek homlokára, miközben ezt mondja: „Emlékezz ember, hogy porból lettél és porrá leszel.” A hamuval hintés ősi jelképe a bűnbánatnak, míg a negyvennapos vezeklő időszak a Jézus nyilvános működését megelőző negyvennapos pusztai böjtre, illetve kínszenvedésére irányítja a figyelmet.

Minthogy az egyház a vasárnapot, az Úr napját nem tekinti böjti napnak, a hamvazószerdától húsvét vasárnapig a böjti napok száma éppen negyvenet tesz ki. Az időszak liturgikus színe a bűnbánatot jelképező lila. A böjt – a tartózkodás az étkezéstől bizonyos napokon – már a korai időszakoktól jelen volt a kereszténység életében. A II. vatikáni zsinat rendelkezésére 1966 óta hamvazószerda a nagypéntekkel együtt szigorú böjti nap, ilyenkor a hívőknek csak háromszor, és minden hústól tartózkodva szabad étkezniük, és csak egyszer lakhatnak jól. Az előírás alól mentesülnek a 18 év alattiak és a 60 év fölöttiek, valamint a betegek, az állapotos nők, a szoptató anyák és egyes foglalkozások gyakorlói. A néphagyományban hamvazószerda utáni csütörtököt nevezték „kövércsütörtöknek” vagy „zabálócsütörtöknek”, mert e napon ismét szabad volt húst enni, hogy elfogyasszák a farsangi maradékot. Hazánkban évek óta ezen a napon rendeznek a vendéglők torkos csütörtök néven nagy kedvezményeket nyújtó akciót.