Ismét a járműipar húzta a termelést

A teljes szektor harmincöt százalékos bővülést könyvelhet el 2010-hez képest, a fémipar és a gépipar két számjegyű növekedési ütemet mutatott tavaly, amely idén is kitarthat

MH-összeállítás – 2018.02.14. 01:33 –

Tavaly az ipari termelés volumene 4,8 százalékkal nőtt 2016-hoz viszonyítva, ami megfelel a nemzetgazdasági tárca várakozásainak. Idén januárban a fogyasztói árak átlagosan 2,1 százalékkal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál, elemzők további lassú emelkedésre számítanak.

10 20180214

Az ipari termelés növekedésének 4,8 százalékos éves üteme megfelel a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) várakozásainak – mondta Pomázi Gyula, az NGM iparstratégiáért és gazdaságszabályozásért felelős helyettes államtitkára kedden az M1-en a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatait kommentálva. A politikus kiemelte: decemberben a naptárhatástól megtisztítva négy és fél százalékos volt a bővülés az előző év utolsó hónapjához viszonyítva. A nyers adatok szerint mért félszázalékos csökkenés oka az volt, hogy 2017 decemberében két munkanappal kevesebb volt, mint egy évvel korábban. Kiemelte, a járműágazat másfél százalékkal nőtt, miközben a fémipar és a gépipar területén a bővülés két számjegyű volt, elérte a 11-12 százalékot. Számos folyamat támogatja a gyógyszeripart, aminek köszönhetően ennek az ágazatnak a termelése is nyolc százalék fölött bővült decemberben, éves alapon – hangsúlyozta Pomázi Gyula.

A kormány újraiparosítási programja, a kapacitásbővítő fejlesztések támogatása és a társasági adó csökkentése révén megvalósuló beruházásoknak köszönhetően az ipari termelés növekedése az idei évben is folytatódhat – mutatott rá lapunknak küldött közleményében a nemzetgazdasági tárca. Közölték, az ipar teljesítménye 2010-hez képest tavalyra már harmincöt százalékkal nőtt. A 2010-től számított teljesítményét tekintve a legsikeresebb feldolgozóipari alág ismét a járműipar, amely a 2010-es bázishoz képest megkétszerezte termelését. Az egyéb feldolgozóipari alág több mint hatvan százalékkal nőtt, ettől nem sokkal maradt el a fémipar, a gépipar és a textilipar kibocsátásának bővülési üteme. A továbbiakban is bizakodásra ad okot a feldolgozóipari beruházások első három negyedévben regisztrált 15,8 százalékos bővülése.

Januárban a fogyasztói árak átlagosan 2,1 százalékkal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál, decemberhez viszonyítva pedig 0,3 százalékkal nőttek – jelentette a KSH szintén tegnap. A legnagyobb mértékben a szeszes italok, a dohányáruk, valamint az élelmiszerek ára nőtt az előző év azonos időszakához képest. Mináry Borbála, a KSH osztályvezetője az adatok ismertetésekor elmondta: az általános forgalmi adó (áfa) csökkenése ellenére a vendéglátás 0,6 százalékkal drágult januárban az előző hónaphoz képest.

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője szerint az év első hónapjaiban az üzemanyagok bázishatása miatt alacsony maradhat az infláció, majd átmenetileg megközelítheti a háromszázalékos inflációs célt. Az év végére ugyanakkor kissé mérséklődhet az árak növekedése, a szakértő az idén átlagosan 2,6 százalékos inflációra számít.

Nyeste Orsolya, az Erste Bank szenior makrogazdasági elemzője a következő hónapokban szintén nem vár érdemi változásokat az éves inflációs mutatóban, várakozása szerint éves átlagban kicsivel három százalék alatt maradhat a fogyasztói árak emelkedése. Az élelmiszerárak alakulása inflációgyorsító tényező volt januárban. Továbbra is igaz, hogy az eurózónából importált alacsony infláció segíthet megelőzni egy látványosabb árrobbanást.