Migrációkutató Intézet: Sikertelen a migránsok németországi integrációja

Az intézet elemzése szerint a migrációs krízis látványos negatív eredményekkel járt a fogadó országban

MH – 2018.02.13. 16:45 –

Az elemzés a legfontosabb munkaerőpiaci, gazdasági és közbiztonsági statisztikákat vizsgálva a arra a következtetésre jutott, hogy a menedékkérők várt munkaerőpiaci integrációja elmaradt, a migránsok érkezésével pedig érezhetően nőtt a bűnözés Németországban.

Az elemzés rámutat, hogy bár Németország évszázadok óta bevándorló országnak számít, az elmúlt években jelentősen meggyorsult a migrációs hátterű népesség arányának növekedése: 2016-ra összesen 18,6 millió embert soroltak ebbe a státuszba, amely a teljes népesség 22,5 százalékát teszi ki. Az országba érkezők száma 2010-től érezhetően nőtt, a 2015-ben kirobbant migrációs krízis egyik sajátosságaként a tényleges menekültek és a gazdasági migránsok nagy tömegekben érkeztek Európába, elsősorban Németországba. 2015-ben és 2016-ban összesen több mint 1,2 millió menedékkérelmet nyújtottak be az országban.

A 2015-16-ban érkezettek kétharmada férfi, és minden második menedékkérő a 18-34 éves korosztályhoz tartozik. Az Európai Parlament által készíttetett tanulmány szerint a megkérdezettek több mint harmada, 35 százaléka semmiféle oktatásban nem részesült, és csupán két százalékuk beszélt valamennyire németül.

A Malteser nemzetközi segélyszervezet 2017-es migrációs jelentése a migránsok munkaerőpiaci integrációját vizsgálva lesújtó eredményeket adott közre: a 2010 és 2015 között érkezettek munkanélküliségi rátája harminc és negyven százalék között mozgott, a legfrissebb, 2017 áprilisi adatok szerint már a menekültek több mint fele, 50,2 százaléka volt munkanélküli. A menekültstátuszban részesítettek mindössze 18 százalékát foglalkoztatták. Mindezek mögött egyértelműen a migránsok alacsony képzettsége és nyelvtudásuk hiánya húzódik meg.

A legnagyobb célországokban a migránsok ellátása csillagászati összegeket vesz igénybe: Németország a migrációs válság kirobbanásának évében éves GDP-jének körülbelül 0,5 százalékát fordította erre a célra, 2016-ban pedig a német kormány már 21,7 milliárd eurót költött a migránsok ellátására és integrációjára. A nemzetközi sajtóban megjelent pénzügyminisztériumi dokumentum szerint Németország 2020-ig összesen 94 milliárd eurós kiadásokkal számolt ez ügyben.

A szövetségi bűnügyi statisztikák tanúsága szerint az elmúlt években jelentősen növekedett a bűnözés Németországban, és miközben a német állampolgárságú gyanúsítottak száma csökkent, a külföldi állampolgárok száma két évtized alatt közel negyven százalékkal emelkedett. A statisztikák szerint a nem német állampolgárságú gyanúsítottak valamennyi bűncselekménytípusnál felülreprezentáltak.

A kutatás az előbbiekben ismertetett adatok vizsgálata után azzal a következtetéssel járul, hogy a migránsok német integrációja eddig sem volt sikertörténet, és várható, hogy az ország a jövőben még súlyosabb kihívásokkal szembesül majd. 

A teljes elemzés a Migrációkutató Intézet honlapján olvasható.