Heves vita bontakozott ki a horvát parlamentben Vucic látogatása miatt

Az ellenzék szerint a horvát államfő megalázta horvátországot azzal, hogy fogadta Vucicot

MH/MTI – 2018.02.13. 14:54 –

Heves vita bontakozott ki a horvát parlamentben kedden Aleksandar Vucic szerb államfő előző napi zágrábi látogatása miatt: az ellenzék keményen bírálta a horvát elnököt, amiért fogadta a szerb politikust, szemet hunyva ez utóbbinak az 1991-1995-ös horvátországi háború idején vállalt szerepe felett.

Vucic tagadja, hogy valaha is támogatta volna Nagy-Szerbia megteremtését
Határozottan tagadta Aleksandar Vucic szerb államfő horvátországi látogatásának másnapján, a többségében szerbek lakta Gvozdi járásban, hogy valaha is síkraszállt volna Nagy-Szerbia megteremtéséért - közölte az N1 horvát hírcsatorna kedden. A szerb politikus sajtótájékoztatóján elutasította azt az újságírói felvetést, hogy határolódjon el az 1995-ben a szerb fegyveres erők által akkor megszállt közép-horvátországi Glinában tartott beszédétől. A politikus akkor egyebek mellett arról beszélt, hogy se a település, se a Krajinai Szerb Köztársaság - a horvátországi szerbek akkori államalakulata - soha nem lesz Horvátország része, és a szerbek egységes szerb államban, Nagy-Szerbiában fognak élni. Vucic keddi sajtótájékoztatóján kitalációnak nevezte, hogy Nagy-Szerbiáról beszélt volna. A horvát média később viszont közzétette a beszédről készült régi felvételt, amely mindenki számára elérhető az interneten és arról tanúskodik, hogy Vucic Nagy-Szerbiáról beszélt. A szerb államfő azzal vádolta a horvát újságírókat, hogy megpróbálják őt megalázni. Fogadkozott, hogy ez sohasem fog sikerülni, soha nem fog félni, és sohasem fog hízelegni nekik. Kijelentette, hogy ilyen üldöztetésnek és lejáratásnak egyetlen horvát elnök és miniszterelnök sem lesz kitéve, ha Szerbiába megy. Vucic emellett nyomatékosan hangsúlyozta, hogy Szerbiának nincsenek területi követelései Horvátországgal szemben. 

Bojan Glavasevic ellenzéki szociáldemokrata képviselő azt hangoztatta a parlamentben, hogy Kolinda Grabar-Kitarovic horvát államfő megalázta Horvátországot azzal, hogy meghívta szerb kollégáját Zágrábba. Úgy vélte: a szerb politikus nem barátja és nem is akar jót Horvátországnak. Emlékeztetett, hogy Vucic 1995-ben, a szerbek által elfoglalt területen, a közép-horvátországi Glinán uszító beszédet tartott, fogadkozott, hogy se a település, se a Krajinai Szerb Köztársaság  soha nem lesz Horvátország része, és a szerbek az egységes szerb államban, Nagy-Szerbiában fognak élni. Vucic öt évvel később, 2000-ben is arról beszélt a szerb parlamentben, hogy az akkor már nemzetközileg elismert, független Horvátország határait meg kell változtatni - hangsúlyozta Glavasevic, és felhívta a figyelmet arra, hogy Vucic soha se vonta vissza ezeket a kijelentéseket.

"Egy ilyen embert hívott meg az államfő Horvátországba, anélkül, hogy egyeztetett volna erről a kormánnyal, és úgy bánt vele, mint egy tiszteletbeli vendéggel" - hangoztatta a parlamenti képviselő. Szavai szerint a horvát államfő Vucicot a nemzetközi közösség nyomására hívta meg, a nemzetközi közösség érdekeit Horvátország érdekei elé helyezve. 
Miro Bulj, az ellenzéki Híd Függetlenek Listája (Híd) képviselője szégyennek nevezte, hogy megakadályozták a horvátországi háborúban elesett horvát katonák özvegyeit tömörítő civil szervezet bejelentett, legitim tüntetését Vucic látogatása ellen. Biztonsági okokra hivatkozva a hatóságok úttorlaszokat emeltek és nem engedték a néhány száz fős tömeget a kormányépület elé vonulni. A Híd képviselője maga is részt vett a tüntetésen, és Vucic közelébe férkőznie, amíg az a kormányépületből átsétált a parlamentbe, és megkérdezte a szerb politikust, mikor látogat el Glinára, hogy bocsánatot kérjen az ott élő szerb kisebbségtől, amiért háborúra uszította.
Miro Kovac volt külügyminiszter, a nagyobbik kormányzó párt, a jobboldali Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) képviselője arról beszélt, hogy Vucicot a szerb nép választotta meg, és Horvátországnak párbeszédet kell folytatni Szerbia legitimen megválasztott államfőjével, amennyiben rendezni szeretné a háborúból visszamaradt nyitott kérdéseket. Kijelentette, hogy Franjo Tudjman néhai horvát államfő is tárgyalt Slobodan Miloseviccsel néhai szerb és jugoszláv elnökkel, miután az meg akarta őt öletni. Arra utalt, hogy 1991. október 7-én a Jugoszláv Néphadsereg repülői légicsapást mértek a horvát a kormány épületére. A bombázást azonban Franjo Tudjman, Horvátország akkor megválasztott első elnöke, Stipe Mesic, a volt jugoszláv szövetségi állam kollektív elnökségének (utolsó) soros elnöke és Ante Markovic jugoszláv miniszterelnök is túlélte. 
Kovac jelezte, hogy minden nyitott kérdést Zágráb és Belgrád, valamint az Európai Unió és Belgrád viszonylatában kell rendezni
"Amíg ezek a kérdések nyitottak maradnak, Szerbia nem csatlakozhat az Európai Unióhoz, ezért az ő érdekük is, hogy cselekedjenek" - húzta alá.