Szijjártó: Európának minden eddiginél fontosabb érdeke a külső határok védelme

Az Iszlám Állam taktikát váltott, ezért újabb kihívásokkal kell szembenéznünk - mutatott rá a külügyér Kuvaitban, a terrorszervezet legyőzésére létrejött globális koalíció értekezletén

MH/MTI – 2018.02.13. 11:27 –

A külső határok megvédése minden eddiginél fontosabb érdeke és feladata Európának - mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden az MTI-nek.

A tárcavezető, aki Kuvaitban részt vesz az Iszlám Állam terrorszervezet legyőzésére létrejött globális koalíció külügyminiszteri értekezletén, telefonon úgy nyilatkozott, hogy az ülésen értékelik az eddigi eredményeket és tárgyaltak a további lépésekről.

Emlékeztetett: az Iszlám Állam elleni koalíció katonai sikereinek köszönhetően a terrorszervezet mára elvesztette a korábban elfoglalt területeinek a 98 százalékát. Ez ugyan jó hír, de ez újabb kihívásokat is hozott magával - mutatott rá.

szijjártó kuvaitSzijjártó Péter az Iszlám Állam elleni koalíció tagországainak külügyminiszteri tanácskozásán Kuvaitban MTI Fotó: KKM A külügyminiszter kifejtette: a terrorszervezet taktikát változtatott, egyrészt új területeket próbál elfoglalni, hogy onnan indítson támadásokat, másrészt pedig vissza akarja küldeni a korábban Európából érkezett úgynevezett idegen harcosokat, akik azért mentek oda, hogy az Iszlám Állam oldalán harcoljanak. Mintegy ötezren érkeztek oda Európából, és még háromezren ott vannak, akik európai uniós állampolgárok - közölte. Hozzátette: őket az Iszlám Állam vissza akarja küldeni Európába, hogy ott követhessenek el terrorcselekményeket.

Szijjártó Péter kiemelte: ezért a terrorszervezet a mostani állapotában újabb biztonsági fenyegetést jelent Európára, hiszen egy újabb bevándorlási hullám "gyakorlatilag kitárná Európa kapuit" e visszaküldeni tervezett terroristák előtt. 

"Ezért Európának most minden eddiginél fontosabb és életbevágóbb érdeke, hogy meg tudja védeni a külső határokat", mert csak így lehet megakadályozni, hogy az Iszlám Állam visszaküldje Európába a korábban ide érkezett háromezer idegen harcost" - magyarázta. Hozzátette: ha ezek az emberek visszajutnak Európába, akkor ott újabb terrorcselekményeket követhetnek el.

A tárcavezető arról is beszélt, egyúttal fontos a keresztény közösségek segítése abban, hogy visszatérhessenek a lakóhelyükre. Ha ugyanis nem tudnak visszatérni, akkor az Iszlám Állam vagy más terrorszervezet újra elfoglalhatja ezeket a területeket, és innen indíthatnak újabb támadásokat.

Hangsúlyozta: "Magyarország már megtette a magáét", hiszen 150-ről 200-ra növelte a katonai kontingense létszámát. Ennek feltöltése jelenleg is zajlik, és február végén érkezik az újabb kontingens - közölte. Hozzáfűzte: az őrzésvédelmi feladatokat bővítve most már komoly képzési tevékenységet is folytatnak a katonák, és nemcsak a kurd régióban, hanem Irak egész területén.

Szijjártó Péter elmondta: emellett Magyarország minden segítséget megad ahhoz, hogy mindazok, akiket korábban elűztek az otthonukból, hazatérhessenek. 

Magyarország félmilliárd forintot biztosít az Ökumenikus Segélyszervezeten keresztül a korábban Irakból elmenekültek visszatelepítésének támogatására, 580 millió forintot adott egy iraki város megrongált házainak felújítására és lakhatóvá tételére, továbbá 145 millió forintot egy iraki kórház gyógyszerbeszerzéseinek a támogatására - sorolta. Hozzátette: emellett összesen 620 millió forinttal támogatjuk a szír keresztény egyházakat, hogy ott tudják tartani, illetve vissza tudják vinni azokat a keresztényeket, akiknek el kellett menekülniük vagy rossz sorsuk van.

A külügyér kitért arra is: megállapodtak arról is, hogy az Iszlám Állam elleni harcokban megsérült 20 iraki katona gyógykezelését vállalják Magyarországon, közülük öten február végén érkeznek ide. Emellett arról is megegyeztek, hogy a tavalyi évhez hasonlóan idén is tartanak képzést robbanóeszközök hatástalanításáról az iraki haderő tagjainak - tette hozzá.

Megjegyezte: a gazdasági együttműködési megállapodás kérdését is lezárták, így hamarosan aláírhatják a dokumentumot.

Szijjártó Péter elmondta: a török külügyminisztert biztosította arról, hogy Magyarország a globális terrorellenes küzdelem elkötelezett támogatójaként mindig szolidaritást vállal az országgal a terrorellenes erőfeszítései során.

Magyarország és Törökország gazdasági együttműködése úgy bővült, hogy a tavalyi év végére a kereskedelmi forgalom értéke meghaladta a hárommilliárd dollárt - mutatott rá.

A külügyminiszter beszámolt arról is, hogy a malajziai partnerével folytatott megbeszélésén véglegesítették a gazdasági együttműködési megállapodás szövegét, így az hamarosan aláírható. Megállapodtak az oktatási csereprogramokról is, így 40 malajziai hallgatónak biztosítanak ösztöndíjat magyarországi tanulmányokhoz - mondta. Hozzátette: emellett véglegesítették a mezőgazdasági együttműködési megállapodás szövegét is.

Közölte: Malajzia az egyik legfontosabb kereskedelmi partnere Magyarországnak a térségben, a kétoldalú kereskedelmi forgalom 31 százalékkal bővült tavaly.

maláj szijjártóSzijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter és Anifah Aman malajziai külügyminiszter találkozója Kuvaitvárosban 2018. február 13-án. Szijjártó Péter az Iszlám Állam elleni koalíció tagországainak külügyminiszteri tanácskozásán vesz részt Kuvaitban MTI Fotó: KKM Szijjártó Péter arról is beszélt, hogy a szlovén külügyminiszterrel áttekintették a határt keresztező infrastruktúrák ügyét. A Lendvadedes és Lendva-Hosszúfalu közötti határkeresztező utat 2018-ban forgalomba helyezhetik, így egy újabb határkeresztező út jön létre a két ország között - magyarázta.

Mint mondta, tárgyaltak a magyar-szlovén gázvezeték-összeköttetésről, a két ország közötti villamosvezeték-összeköttetés vonatkozásában pedig arról, hogy 2019-re Szlovénia is elkészül a munkával a saját oldalán, Magyarország ezzel már kész van, így össze lehet kötni a villamosenergia-hálózatokat, ami az energiaellátás biztonságát nagyban növeli.

A külügyminiszter kifejtette: tanácskozott szaúd-arábiai kollégájával is, akivel a közel-keleti békefolyamat jelenlegi állásáról és az Arab-öböl térségének konfliktusairól beszélt. Megerősítette, hogy Magyarországnak stratégiai fontosságú a régió stabilitása, mert "akármi történik ebben a térségben, az szinte azonnali hatással van az európai biztonságra".

Megjegyezte: találkozott az ausztrál külügyminiszterrel is, aki február 22-én hivatalos látogatást tesz Magyarországon, ahol a visegrádi országok külügyminisztereivel egyeztet.