Nem izgatja Soros jogvédőit a külhoni magyarok ügye

A Nyílt Társadalom Alapítvány által pénzelt civil szervezetek közül kevesen támogatják a nemzeti kisebbségek jogainak érvényesülését segítő Minority SafePack kezdeményezést

Pálfy Dániel Ábel – 2018.02.13. 04:14 –

Újabb, a Nyílt Társadalom Alapítvány támogatási listáján található jogvédő szervezeteket kerestünk meg, támogatják-e a nemzeti és nyelvi kisebbségek védelmét szolgáló Minority SafePack kezdeményezést, amelynek sikere segítséget jelentene a külhoni magyarságnak. Kevés értékelhető válasz érkezett.

Április 3-ig bárkinek lehetősége van aláírni a Minority SafePack – Mentőcsomag a kisebbségek számára elnevezésű európai polgári kezdeményezést, amelyet az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) indított azért, hogy az unió törvényekkel garantálja az őshonos nemzeti kisebbségek jogainak érvényesülését. Amennyiben egy év alatt az uniós tagállamok legalább egynegyedéből összegyűlik egymillió aláírás, akkor az Európai Bizottság megvizsgálja a kezdeményezést, és pozitív elbírálás esetén jogalkotási javaslatot tesz. Az akció fő törekvései a szabad anyanyelv- és szimbólumhasználat, a kisebbség és a többség közti egyenlő bánásmód biztosítása, a nemzeti kultúrák és hagyományok támogatása, az uniós pályázatok és támogatások elérhetőségének megkönnyítése a kisebbségek számára.

A magyar kormány és az Európai Néppárt által is támogatott kezdeményezés sikere óriási segítséget jelentene a külhoni magyarságnak, hiszen jogaik több országban – főleg Ukrajnában és Romániában – veszélyben vannak. A kezdeményező FUEN elnöke, Vincze Lóránt lapunknak korábban hangsúlyozta, a külhoni magyarságnak nagy szüksége van az összefogásra és a szolidaritásra az anyaországi magyarok részéről.

Korábban három, Soros Nyílt Társadalom Alapítványa által pénzelt szervezetet, a TASZ-t, az Amnesty Internationalt és a Helsinki Bizottságot kérdeztük, támogatják-e a valamilyen formában az akciót, de a migránsok jogaiért bőszen küzdő Helsinki Bizottság nem válaszolt, a TASZ valószínűleg tőlünk tudta meg, hogy a kezdeményezés létezik, az AI pedig tíz hónap alatt sem tudta eldönteni, hogyan álljon a kérdéshez. Bár szóvivőjük közölte, igyekszik elintézni, hogy hamarosan döntsenek, ami – mivel még van pár hét a határidőig – azt is jelentheti, hogy a végén besegítenek a gyűjtésbe.

A napokban újabb emberi jogok védelmével is foglalkozó és a Nyílt Társadalom Alapítvány támogatási listáján is szereplő civil szervezeteket kerestünk meg a kérdéssel. Elsőként a Jogriporter Alapítvány reagált, amelynek honlapján található bemutatkozása szerint „az emberi jogok tudatosításának és érvényesítésének elősegítése, a hátrányos helyzetű csoportok kirekesztettségének, társadalmi megbélyegzettségének csökkentése” a célja, és főleg videókkal kampányolnak. Sárosi Péter, a szervezet igazgatója válaszában azt írta, tevékenységeik közé nem tartozik az etnikai kisebbségek védelme, de ő személy szerint jó kezdeményezésnek tartja a petíciót, és aláírta. Ez alapján úgy tűnik, a határon túli magyarságot a Jogriporter nem tekinti hátrányos helyzetű csoportnak. Válaszolt még az Emberség Erejével Alapítvány is, jelezték, magánemberként és szervezetileg is támogatják az akciót, bár az, hogy ezt milyen formában teszik, nem derült ki, mindenesetre mostanáig sem honlapjukon, sem közösségi oldalukon nincs nyoma annak, hogy egyáltalán hírt adtak volna a Minority SafePackről.

A Kárpátok Alapítvány azt írta, még nem tudtak érdemben foglalkozni a kezdeményezéssel, „sokkal aggasztóbbnak” tartják a Stop Soros törvénycsomagot, amely a Magyarországon „egyébként is gyenge filantrópiára rendkívül káros hatással lesz”. Akik nem reagáltak: Civil Kollégium Alapítvány, Autonómia Alapítvány, Artemisszió Alapítvány.