Nagy OttóÉszak Dél mellett

Álláspont. Tegnap magyar–szerb csúcstalálkozó volt, Budapestre látogatott Ana Brnabic szerb miniszterelnök

Nagy Ottó – 2018.02.10. 01:00 –

Aztán frissebb kép egy straté­giai játékból, ahol az első kudarcok hamar megmutatták, hogy az útépítés minden irányba legalább olyan fontos, mint a fegyverkezés, mert egy jó úthálózat kincset, sőt győzelmet ér.

És ugyanekkora kincset ér egy jó elektromos, egy jó gázvezeték-hálózat, és jöhetnek az utak és a vasút is, mert ez mind kereskedelmet feltételez és gazdasági pezsgést, fellendülést. Nem hiába beszél már régóta Orbán Viktor az észak–déli irányú hálózatok és összeköttetések kialakításának fontosságáról. Mert a nyugat–keleti irányú vonalak már szépen kiépültek, de nem véletlenül, a Nyugat szeret érdekeinek megfelelően kelet felé terjeszkedni. Arra vannak a még meghódítandó, lefölözendő piacok, ott még olcsó a munkaerő, ott még jobban lehet serkenteni a fogyasztást is. És mégis ellentét feszül itt, mert a nyugat–keleti összeköttetés a Nyugat érde­keit szolgálja. Elég csak – politikai vonatkozásán túl – az orosz embargóra gondolni, nyet kereskedelem, de azért az orosz gáz jöhet, figyeljenek, milyen furcsa, az Északi Áramlaton. Németországba, mert kell a gazdaságnak, a népnek.

Mégis, az észak–déli összeköttetések ellen kézzel-lábbal tiltakozik a Nyugat, mert még a végén megerősödnek a kelet-közép-európai országok. Ami álságos magatartás, mert ha megerősödnek és nettó befizetői lesznek a közös kasszának, akkor csökkennek az ágálók terhei is, bár most úgy tűnik, ez mégsem tetszik nekik annyira.

Tegnap magyar–szerb csúcstalálkozó volt, Budapestre látogatott Ana Brnabic szerb miniszterelnök. Hasonlóra utoljára 2016 novemberében került sor Nisben, akkor a magyar kormányfő arról beszélt, hogy a magyar–szerb gazdasági együttműködés politikai feltéte­leit megteremtették, most itt az ideje gyakorlatiasnak lenni, hogy mindkét országot szolgáló beruházások jöjjenek létre. Az elmúlt másfél év eredményének is tekinthető, hogy egyre több a szerb–magyar vegyesvállalat, és a magyar beruházások már nem csak Vajdaságra, hanem Közép- és Dél-Szerbiára is jellemzők. Emellett megépül a Belgrád–Budapest vasút, tizenhat európai állam és Kína egyetértésével és támogatásával, új határátkelőhelyek nyílnak, és a héten megalakult a szerb–magyar áramtőzsde is, amely mindkét ország számára előnyös. Mindez azt mutatja, hogy nemcsak enyhül, hanem erősödik is a Magyarország és Szerbia kapcsolata, és bár tél van, most ennek a munkának érik a gyümölcse. Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter is erről beszélt a legutóbbi kormányinfón, hangsúlyozva, a kormány közép-európai szövetségépítésben gondolkodik, ebbe a sorba illeszkedik a magyar–szerb kormányülés is.

A szövetségből érdemes kiemelni a szövetet, amely úgy készül, hogy vízszintes szálak közé függőlegeseket szőnek, még akkor is, ha ez a gyakorlatban fordítva van, de ennyit talán torzíthatunk a nagy politikai szövőszéken. Ha viszont szellősebbre hagyjuk a dolgokat, akkor hálót kapunk, arról meg tudjuk, hogy azt kell adni az éhezőknek, kicsiknek, kelet- és közép-európaiaknak, nem halat.

A szerb kapcsolatok mellett Orbán Viktor tegnap arról is beszélt, hogy Romániával, amire most gondolhatunk észak–déli relációban, hamarosan aláírunk egy gázszállítási szerződést, amely új korszakot teremt a régióban, Magyarországon pedig 2021–22-től véget ér az orosz gázmonopólium korszaka.

Na, ezt csinálják utánunk a németek!