Február végén hirdetnek másodfokú ítéletet az Andrássy úti ingatlanügyben

Fürst György bűncselekmény hiánya miatt felmentést kért az utolsó szó jogán

MH/MTI – 2018.02.09. 14:00 –

A Fővárosi Ítélőtábla február 28-án hirdet másodfokú ítéletet a terézvárosi képviselő-testület 12 korábbi szocialista és szabaddemokrata tagjának perében, amely két Andrássy úti épület 2004-es eladása miatt zajlik - hangzott el az ügy pénteki tárgyalásán.

Az utolsó szó jogán Fürst György egykori kerületi szocialista alpolgármester azt kérte a bíróságtól, hogy bűncselekmény hiányában mentsék fel a hűtlen kezelés vádja alól. Azt hangoztatta, máig helyesnek látja az eladással kapcsolatban hozott politikai, gazdasági döntéseket, amelyek nem is okoztak anyagi kárt.

Azt mondta, a 2002-es választási kampányban a később győztes pártszövetség programjában szerepelt, hogy ingatlanértékesítéssel is élnek a VI. kerület gazdálkodásának egyensúlyba hozása érdekében. Ebben a testület nem vagyonkezelőként, hanem a tulajdonosi jogok gyakorlójaként járt el, így nem áll meg a vád, hiszen nem idegen vagyonnal rendelkeztek - fűzte hozzá.

Fürst György kiemelte, olyan szakértői vélemény alapján vádolják őket, amely szerint a lakott ingatlanokból kiköltöztetés esetén a piaci ár fele járhat, holott több más szakvélemény ezt a hányadot jóval magasabbra teszi. Hozzátette: a 2002 előtt a kerületet irányító fideszes többség egyik, 2000-ben meghozott döntése szerint a más ellentételezés nélkül kiköltöző bérlőnek a forgalmi érték háromnegyede fizethető ki, ettől ráadásul "önkormányzati érdekből" felfelé is el lehet térni.

Felvetette, miért költözne ki valaki a forgalmi érték feléért, ha az akkor hatályos önkormányzati rendelet alapján 15 százalékos árért megveheti az ingatlant, ha pedig egy összegben fizet, akkor mindössze a 10 százalékért.

Kitért arra is: az 1990-es években azzal a feltétellel kapta meg a kerület az Andrássy út 3. és 47. szám alatti ingatlant az állami vagyonkezelőtől, hogy azokat tíz éven belül felújítja, ellenkező esetben visszaszállnak az államra, és a határidő közeledtével adták el azokat 2004-ben.

Fürst György kijelentette, az ügyben sem magát, sem a vele együtt vádoltakat nem érzi bűnösnek. A pert "politikai koncepciós eljárásnak", a rendszerváltás utáni magyar demokrácia egyik "botrányos mélypontjának" nevezte.

A büntető törvénykönyv szerint hűtlen kezelést az követ el, akit idegen vagyon kezelésével bíztak meg, és az ebből fakadó kötelességét megszegve vagyoni hátrányt okoz.

Az első fokú ítéletben a vádlottak - több mint 350 millió forintos vagyoni hátrányt okozó cselekmények miatt - másfél és két év közötti felfüggesztett szabadságvesztést kaptak, Fürst Györgyöt pedig 70 millió forintos pénzbüntetéssel is sújtotta a bíróság.

A vádlottakat kötelezte az ítélet arra is, hogy egyetemlegesen fizessenek meg 132 millió forintot és a 2004-től számított kamatait, valamint 9 millió forintos bűnügyi költséget. Ugyanakkor Fürst György és egyik társa kivételével a vádlottakat előzetes mentesítésben részesítették, vagyis nem minősülnek büntetett előéletűnek, tehát kaphatnak erkölcsi bizonyítványt is.