Kövér László: Nem vagyunk sem nyugati, sem keleti barátainknak a cselédei

Ülésezik a KMKF

MH/MTI – 2018.02.09. 10:05 –

Az Országgyűlés elnöke szerint a Kárpát-medencei magyar kapcsolatok - azaz a szorosan értelmezett nemzetpolitika - szempontjából összességében az elmúlt négy esztendő volt a legjobb és legsikeresebb, amely békeidőkben az utóbbi száz esztendőben a magyarságnak megadatott.

kárpád medencei magyar képviselők fórumaFotó: Varga Imre/Magyar HírlapKövér László a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF) pénteki budapesti plenáris ülésén ezt több tényező szerencsés együttállásának tulajdonította, s kifejtette: a választópolgárok segítségével 2010-ben új fejezetet tudtak nyitni Magyarország legújabb kori történelmében. Amint 1990-ben politikai értelemben pontot tudtak tenni a nemzetellenes kommunizmus végére, úgy 2010-ben demokratikus módon le tudták zárni a posztkommunizmus két évtizedes, a nemzetpolitika szempontjából is súlyos ellentmondásokkal és bizonytalanságokkal terhelt korszakát. 

Hozzátette: 2010 után a magyar állampolgárság és a vele járó választójog európai módon történő kiterjesztésével sikerült közjogilag és a nemzetközi politikai térben is megerősíteni azt az erkölcsi értelemben megkérdőjelezhetetlen tényt, hogy "mi, Kárpát-medencei magyarok összetartozunk". 

Kitért arra, hogy miután - a magyar emberek megfeszített munkájával és teljesítményével - a 2010-ben a pénzügyi összeomlás szélén tántorgó országot gazdaságilag "talpra állítottuk és megerősítettük", 2014 és 2018 között a magyar gazdaságnak már volt ereje jól érzékelhető módon növekvő pénzügyi erőt állítani a nemzetpolitika mögé.

Hangsúlyozta, hogy 2014 és 2018 között megerősödött az alapvető politikai egyetértés a nemzetpolitikáról a felelős hazai és külhoni magyar politikai erők között, amelyhez egy, a korábbi időszakban tapasztalnál jóval erősebb társadalmi támogatottság társult. 

A posztkommunizmus korszakát lelkileg és politikailag is lezárni képes magyarországi ellenzéki politikai erők - úgy tűnik - napjainkban hasonlóképpen erőforrást látnak a külhoni magyarságban, mint a kormánypártok - mondta.

Az Országgyűlés elnöke a politikai konszenzus formálódása kapcsán elismeréssel emlékeztetett arra, hogy 2014 és 2018 között nemcsak a magyarországi, hanem a külhoni magyar politikai erők között is kialakult egy új együttműködés. Rámutatott: mindezen biztató fejlemények természetesen nem képesek egyik pillanatról a másikra feloldani azt a bizalmatlanságot, amelyet az elmúlt 28 év nemzetpolitikai vitái és konfliktusai eredményeztek, s nem takarják el szem elől azt sem, hogy mind a mai napig létezik - mégpedig komolyan veendő támogatottsággal - olyan szélsőséges politikai erő Magyarországon, amely tartalmilag nyíltan vállalja a kommunizmus nemzetellenes politikai örökségét, tagadva a nemzeti összetartozás erkölcsi és politikai parancsát. 

Kövér László a kölcsönös bizalom szilárd alapjainak megteremtésének szándékával kérte az ellenzéki pártoktól, hogy ugyanolyan következetességgel érvényesítsék politikai gyakorlatukban a magyarellenes szélsőségekkel szembeni - úgynevezett - zéró toleranciát, mint amilyen következetességgel más szélsőségekkel kapcsolatban számon kérték azt politikai ellenfeleiken az elmúlt 28 évben.

Hozzátette: ebben az időszakban jelentkezett és bontakozott ki egy új együttműködés Kelet-Közép-Európa országai között is, amelynek újszerűsége a résztvevő államok azon közös felismerésében gyökerezik, hogy "mi, ezen térség népei nem vagyunk senkinek - sem nyugati, sem keleti barátainknak - a cselédei". 
Mint mondta, ezekben az országokban kezd tudatosodni, hogy közösen többre jutnak, mint külön-külön.

Ennek a regionális partnerségnek a visegrádi országok képezik a magját, de jó esély van arra, hogy a V4-eken kívüli "sorstársakkal" is egyeztetni tudják lépéseiket, és egy erősödő kelet-közép-európai regionális együttműködéssel nemcsak a saját érdekeket tudják jobban érvényesíteni, hanem az Európai Unió szükséges megújulását is segíteni tudják. 

Kitért arra is, hogy 2018-ban száz esztendős évfordulója van a kelet-közép-európai nemzeti államok megszületésének, s vannak, akik ünnepelnek, és vannak, akik emlékeznek. "Mi, magyarok, ez utóbbi csoportba tartozunk. Pontosabban: valójában mi vagyunk ebben a térségben az egyedüliek, akik számára Kelet-Közép-Európa száz évvel ezelőtti területi átrendezése nem történelmi álmaink beteljesedését, hanem történelmi államunk feldarabolását, s vele nemzetünk máig feldolgozhatatlan és elfogadhatatlan, igazságtalan és embertelen szétszaggatását jelenti" - fogalmazott az Országgyűlés elnöke. 

Rámutatott: nekünk nincs okunk ünnepelni az 1918-as esztendő centenáriumát, de arra sincs okunk, hogy ne adjuk meg a tiszteletet azoknak, akik nemzeti államuk létrejöttét ünnepelik. Különösképpen akkor, ha ők is tiszteletben tartják a magyarok jogát ahhoz, hogy a maguk érzelmeit méltósággal kifejezhessék, s a maguk igazságának méltósággal hangot adhassanak. 

Kitért arra is: talán nem önbecsapás abban bízni, hogy az alakulóban lévő új kelet-közép-európai regionális együttműködés elősegítheti azt is, hogy a térségre korábban jellemző, különösen a 20. században megnyilvánuló nemzeti szembenállást a nemzeti kiengesztelődés, a hevületet a józanság váltsa fel. Magyarország a szomszédos országokban élő magyar nemzeti közösségekkel együtt ebben mindig társ lesz - ígérte. 

Az ülésen néma felállással emlékeztek a közelmúltban elhunyt Verestóy Attilára, akiben a Kövér László szavai szerint "a Romániai Magyar Demokrata Szövetség, Székelyföld és a KMKF egy meghatározó képviselőjét" veszítette el. 

Szijjártó: A határon túli magyar közösségek álláspontja határozza meg a kormány nemzetpolitikáját
A magyar kormány nemzetpolitikájában továbbra is az a meghatározó, hogy nem Budapestről kell megmondani, mi a jó a határon túli magyar közösségeknek, hanem nekik kell megmondani, milyen álláspontot képviseljen a kormány az érdekükben - mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. A tárcavezető kiemelte: a döntéshozatalkor, a stratégia kialakításakor a kormány négy alapvetést tart szem előtt. 

A határon túli magyar közösségeknek előnyösebb, ha a szülőhelyük és az anyaország jó kapcsolatot ápol egymással, ezért Magyarország próbál sikertörténeteket építeni, amelyek kellő bizalmi alapot jelentenek, hogy a nehéz kérdéseket is a megoldás reményével tűzzenek napirendre - mutatott rá. Úgy vélte, a magyar kormánynak, parlamentnek, politikusoknak segíteni kell, hogy a határon túli magyar közösségek ott tudjanak megerősödni, ahol élnek; erőforrásként tekintenek rájuk, nem mint a kétoldalú kapcsolatok hátráltatóira. 

Kitért arra: továbbá ha meg kell védeni őket, akkor a nemzetközi politikai eszköztárt is alkalmazni kell, ügyüket nem lehet függetlennek tekinteni más politikai kérdésektől. Hiába fejtenek ki nyomást Magyarországra nagyobb országok, nem engedhetnek abból, hogy a határon túli közösségek jogait mindenképpen meg kell védeni - jelentette ki.

Szijjártó Péter a szomszédos országokkal ápolt viszonyt értékelve kifejtette: a magyar-szlovák kapcsolatok sosem voltak ilyen jók, kiegyensúlyozottak, mint jelenleg. Szerbiában pedig messze a legszélesebb jogokat biztosítják a magyar közösségnek, bár ez nem volt mindig így - értékelt.

Románia tekintetében a külügyminiszter üdvözölte a marosvásárhelyi római katolikus gimnázium újraalapítását, azt, hogy "egy korábban visszafordíthatatlannak hitt nemzetiségi ügyet" meg lehetett oldani, és gratulált a Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek (RMDSZ) a kérdésben tett erőfeszítéseiért. 
Úgy látja, Szlovénia és Horvátország esetében kiegyensúlyozott a kapcsolat, bár Horvátországgal vannak gazdasági viták.

A tárcavezető egyúttal az ukrán oktatási törvény ügyét hátba szúrásnak nevezte, emlékeztetve: Magyarország volt a legfontosabb támogatója Ukrajna euroatlanti integrációs törekvéseinek, de az oktatási törvény a kétoldalú és nemzetközi kötelezettségeket megsértve visszavágja a nemzeti kisebbségek jogait. Amíg ezt a helyzetet Ukrajna nem oldja fel, Magyarország minden nemzetközi aspirációját gátolja, és addig nincs megállapodás, amíg a kárpátaljai magyarok azt nem mondják, hogy számukra megfelelően rendeződött az ügy - hangsúlyozta.

Szijjártó Péter arról is beszélt, hogy a határon túli gazdaságfejlesztési programok elindultak, csaknem 25 600 pályázat győzött, és 28,8 milliárd forint értékben támogattak mezőgazdasági kistermelőket, kis- és közepes vállalkozásokat.

Aláírták a zárónyilatkozatot

Zárónyilatkozattal zárult a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma pénteki plenáris ülése Budapesten. A dokumentumban egyöntetű támogatásról biztosítják a Nemzeti Kisebbségvédelmi Kezdeményezés/Minority SafePack elnevezésű európai polgári kezdeményezést, amely a nemzeti kisebbségek védelme európai uniós keretének megteremtését kívánja elősegíteni. 

A KMKF meggyőződése, hogy ez a kezdeményezés nemzeti ügy, több pártpolitikai kérdésnél. Fontosnak tartja annak az egymillió aláírásnak az összegyűjtését, amely révén Európának érdemben is foglalkoznia kell az őshonos kisebbségek kérdésével, a Kárpát-medencei magyarokra nézve is fontos jogszabályt kell alkotnia - olvasható az MTI-hez eljutatott zárónyilatkozatban. 
Üdvözlik, hogy ütemesen folyik a nemzet közjogi újraegyesítése, letette az esküt az egymilliomodik külhoni magyar állampolgár is. 
A KMKF üdvözli azt is, hogy januárban az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése elfogadta a magyarországi delegáció tagjának jelentését az európai regionális és kisebbségi nyelvek védelméről és támogatásáról. Előremutató, hogy az elfogadott határozat és ajánlás megerősíti a nyelvi charta működését, elősegítve a kisebbségi nyelvek használatát és hivatalos nyelvként való elismerésüket is azokban a régiókban, ahol hagyományosan használják őket.
Szorgalmazza a nyelvi küszöb rugalmas alkalmazását a közigazgatásban, valamint az anyanyelvű oktatást az iskoláztatás teljes idejére, így pontosítja és bővíti az Európa Tanács kisebbségvédelmi, emberi jogi eszköztárát. A KMKF meggyőződése, hogy csak olyan ország mondhatja el magáról, hogy európai módon kezeli a nemzeti kisebbségek kérdését, amely megfelel a nagy többséggel elfogadott jelentésben is világosan kifejtett európai elvárásoknak, és pontosan, maradéktalanul eleget tesz kötelezettségeinek az állami vállalások teljesülését felülvizsgáló monitoringeljárásokban is.
A fórum kifejezi, hogy a magyar nemzetrészek szolidaritást vállalnak a jogsértést elszenvedő, oktatási intézményei megmaradásáért küzdő, hosszú hagyományokra visszatekintő anyanyelvű oktatási rendszeréhez ragaszkodó kárpátaljai magyarsággal. Felkéri a magyar kormányt, hogy minden rendelkezésére álló eszközzel lépjen fel a Kárpát-medencei magyarság oktatási jogainak védelmében. 
Felhívja a figyelmet arra, hogy az autonómia a Kárpát-medencében élő őshonos közösségeink legitim igénye, és éppen a különböző autonómiaformák megvalósítása erősítheti meg térségünk stabilitását. 
A KMKF figyelemmel követi a marosvásárhelyi II. Rákóczi Ferenc Katolikus Iskola újraalapítását biztosító, a román parlament által elfogadott törvényt. Továbbra is aggasztónak tartják az erdélyi egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának leállítását, a korábban jogerősen visszaszolgáltatott ingatlanok tulajdonjogának megkérdőjelezését. Fontosnak tartják a folyamat újraindítását, ennek elmaradása esetén nemzetközi fellépést tartanak szükségesnek a restitúciós folyamat újraindítása érdekében. A KMKF felkéri Románia kormányát arra, hogy tegyen eleget az ország által vállalt nemzetközi kötelezettségeknek, ne korlátozza a magyar közösség szimbólum- és anyanyelvhasználatát. A KMKF aggodalmát fejezi ki a Romániában egyre gyakrabban fellelhető kisebbségellenes hangulatkeltés miatt, és elítéli, hogy bármilyen ürüggyel magyarellenes hangulatot lehet szítani. 
A KMKF elítéli azokat a törvényalkotási törekvéseket, amelyek az ukrajnai és európai normák durva megsértésével helyenként megfosztani akarják a kisebbségeket oktatási és nyelvhasználati jogaiktól, máshol pedig szűkítik a már meglévő kisebbségi jogokat. Szintén elítéli azokat a szélsőségesen nacionalista ukrajnai megnyilvánulásokat és magyarellenes propagandát, amelyek a nemzetiségi ellentétek szítását és a kisebbségi lakosság megfélemlítését célozzák.
A KMKF szorgalmazza, hogy a szlovákiai magyar oktatás biztosítása érdekében a szlovák fél nyújtson garanciákat a jelenlegi magyar tannyelvű intézményrendszer megtartására. 
A KMKF üdvözli, hogy Szerbiának tizenkét csatlakozási tárgyalási fejezetet sikerült megnyitnia és kettőt ideiglenesen lezárnia. Bízik abban, hogy az idén további fejezetek nyílhatnak meg és felgyorsul a folyamat. Sürgeti a 23. csatlakozási tárgyalási fejezethez kapcsolódó kisebbségi akcióterv megvalósítását. Ennek folyamatában a parlamentnek számos új törvényt kell megalkotnia, a nemzeti kisebbségek jogainak védelme, helyzetük javítása érdekében. A KMKF reményét fejezte ki, hogy a nemzeti tanácsokról szóló, valamint a nemzeti kisebbségek jogairól szóló törvények módosításait hamarosan elfogadják.