Nem született megállapodás az ukrán oktatási törvény ügyében

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint Ukrajna továbbra sem hajtja végre a Velencei Bizottság ajánlásait

MH/MTI – 2018.02.08. 12:38 –

Semmifajta megállapodás nem született az ukrán oktatási törvényről, Ukrajna továbbra sem hajtja végre a Velencei Bizottság ajánlásait - közölte Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) helyettes államtitkára csütörtökön az MTI-vel.

Az ukrán sajtóban megjelent hírek szerint az ukrán külügyminisztérium megállapodásra jutott magyar partnerével az oktatási törvény ügyében.
A helyettes államtitkár azt írta: az ukrán médiában megjelent hír hazugság, a helyzet ezzel éppen ellentétes.
Menczer Tamás kiemelte: "a magyar kormány álláspontja változatlan és sziklaszilárd", Ukrajna mindaddig nem kezdheti meg az oktatási törvény végrehajtását, amíg nem állapodik meg minden kérdésben a nemzeti kisebbségekkel, így a kárpátaljai magyarokkal.
"Örülünk annak, hogy a jelek szerint a konzultációk lassan megkezdődnek", a kárpátaljai magyarság számíthat a magyar kormány teljes támogatására - fogalmazott.
A helyettes államtitkár hangsúlyozta: a magyar kormány csak akkor fogja feloldani Ukrajna nemzetközi törekvéseit blokkoló politikáját, ha a kárpátaljai magyarok azt mondják, hogy az oktatási törvény minden részletéről megállapodás született. "Ettől még messze vagyunk" - áll a közleményben.

Az Európai Uniónak tudnia kell a kisebbségeket érintő jogsértésekről 

Az Európai Uniónak fel kell lépnie az ukrajnai nemzeti kisebbségeket érő jogszűkítő folyamatok megfékezése érdekében - hívta fel a figyelmet Bocskor Andrea fideszes európai parlamenti (EP-) képviselő és Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke Strasbourgban csütörtökön, Antonio Tajanival, az Európai Parlament elnökével folytatott megbeszélésüket követően.

Brenzovics László az MTI-hez eljuttatott közleménye szerint a találkozón kiemelte, a kijevi kormány figyelmen kívül hagyta a Velencei Bizottságnak az ukrán oktatási törvény 7. cikkéhez készített ajánlását, amely a törvénycikk kiegyensúlyozottabb átfogalmazását javasolta. Emellett a kisebbségek képviselőivel sem kezdték meg a konzultációkat.
Mint elmondta, 2017 decemberében újabb törvénytervezetet mutattak be, amely nemzetiségi alapon kategorizálja Ukrajna lakosait. Az etnopolitikai koncepció szövege az ukrán többségi nemzetet privilegizált csoportba sorolja, őshonos kisebbségnek csak a krími tatárokat tekinti, míg Ukrajna többi nemzetiségek harmadrendű állampolgári besorolásba kerültek. Kivételt ez alól csak az oroszok képeznek, akik a negyedik kategóriába tartoznak.
Bocskor Andrea rámutatott, fontos, hogy az EP elnöke és képviselői tisztán lássák az Ukrajnában zajló negatív folyamatokat, és kiálljanak a kisebbségek szerzett jogainak megtartása mellett.
"Világos képet kell adnunk az országban zajló kisebbségi jogszűkítésekről és nyílt asszimilációs törekvésekről, melyek egyáltalán nem európai szemléletűek" - fogalmazott.
A képviselő reményét fejezte ki, hogy az unió segítségével visszafordíthatóak a diszkriminatív folyamatok, s konszenzus teremthető, ha Ukrajna partnerként, erőforrásként és nem ellenségként fogja kezelni nemzeti kisebbségeit.
Gál Kinga fideszes EP-képviselő az ülést követően kiemelte: fontos, hogy az Ukrajnában zajló kisebbségi jogokat szűkítő intézkedésekről és a kárpátaljai magyarok elleni atrocitásokról valós információk jussanak el az Európai Unió döntéshozóihoz. Az EP-képviselők elvárják az ukrán kormánytól, hogy ígéreteik szerint vegyék figyelembe a Velencei Bizottság javaslatait, és ne csorbítsák a kisebbségek szerzett jogait az élet semmilyen területén - húzta alá.