A V4-ek gazdaságilag stabil EU-ban érdekeltek

A visegrádi országok gazdasági bizottságainak találkozóját tartották Budapesten

MH/MTI – 2018.02.08. 11:19 –

A visegrádi országok gazdaságilag stabil Európai Unióban érdekeltek, a fenntartható gazdasági növekedés megteremtése érdekében a régió felelőssége a közösség versenyképességének a javítása - mondta Bánki Erik, az Országgyűlés gazdasági bizottságának elnöke a lengyel, a cseh, a szlovák és a magyar parlament gazdasági bizottságainak találkozóján csütörtökön, Budapesten. 

v4 gazdaságiLeo Luzar, a cseh képviselőház gazdasági bizottságának tagja, Pavel Stohl, a cseh szenátus nemzetgazdasági, mezőgazdasági és közlekedési bizottságának alelnöke, Martin Kolovratnik, a cseh képviselőház gazdasági bizottságának alelnöke, Bánki Erik, az Országgyűlés gazdasági bizottságának elnöke, Andrzej Stanislawek, a lengyel szenátus nemzetgazdasági és innovációs bizottságának elnöke, Maros Kondrot, a szlovák nemzeti tanács gazdasági bizottságának alelnöke, Adam Gaweda, a lengyel szenátus nemzetgazdasági és innovációs bizottság alelnöke és Jerzy Meysztowicz, a lengyel alsóház (szejm) gazdasági és fejlesztési bizottságának elnöke  (b-j) Fotó: Bodnár Patrícia/Magyar HírlapBánki Erik megjegyezte: elő kell segíteni a munkahelyteremtést, valamint a digitális technológiákhoz és a képzett munkaerőhöz való egyenlő hozzáférés lehetőségét. 

A V4-országok érdekeltek a hatékony érdekérvényesítésben az unión belül, ezért a magyar elnökség tovább szeretné mélyíteni az együttműködést - hangsúlyozta a bizottsági elnök.

A gazdasági bizottságok találkozója a negyedik bizottsági esemény, amelyet a magyar Országgyűlés a tavaly július óta tartó egy éves magyar V4 elnökség alatt eddig szervezett - tájékoztatott Bánki Erik utalva arra, hogy korábban az európai, a külügyi és a népjóléti bizottságok küldöttjei tanácskoztak. Hozzátette, hogy februárban még további két bizottsági találkozót tartanak, a mezőgazdasági és a védelmi bizottságokét, a V4-ek hivatalos házelnöki megbeszélése pedig március első két napján Visegrádon lesz.  

Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára a rendezvényen a kiküldött munkavállalókról szóló uniós irányelv felülvizsgálatáról szólva kifejtette: a kiküldött munkavállalók ügyében nem sikerült elfogadható kompromisszumra jutniuk a régi és az új tagállamoknak, ezért is utasította el Magyarország, Lengyelország és Litvánia az európai tanácsi vita után az októberi megállapodást. 

Hozzátette, hogy a régiós országok ugyanakkor részsikereket tudtak elérni a vita során, így például az új szabályozást négy év múlva kell alkalmazni, tehát lesz idő felkészülni a változásokra.  

Az államtitkár felidézte, a más tagállamban szolgálatot teljesítő munkavállalókra vonatkozó szabályozás megváltoztatásával az Európai Bizottság célja a munkavállalók védelme és az egyenlő versenyfeltételek megteremtése lett volna. Ezzel szemben szerinte épp ellenkező hatása lesz a módosításnak, miközben a dolgozók pozíciója nem javul, az új tagállamok vállalatait hátrányosan érintik az új előírások. 

A kiküldött munkavállalókról szóló uniós irányelv módosításával Cseresnyés Péter tájékoztatása szerint új szabályokat fogadtak el például a szolgálatot teljesítés maximális időtartamáról és a javadalmazásról.

A visegrádi országok gazdasági bizottsági vezetőinek találkozóján a résztvevők egy közös nyilatkozatot is aláírtak, amelyben a kiküldetési irányelv módosításáról és a következő európai uniós pénzügyi ciklusról esik szó. 

A sajtó rendelkezésére bocsátott dokumentumból egyebek közt kiderül: a kiküldetési irányelvvel kapcsolatban a résztvevők azt szorgalmazzák, hogy a fuvarozói ágazat - amelyet kivettek a mostani módosításból -  kapjon külön figyelmet, ugyanis a dolgozók ebben az esetben nem kiküldöttek, hanem mobil munkavállalók. 

A hétéves költségvetés témájában a résztvevők egyebek mellett leszögezték: bár a biztonság, a védelem és a migráció kihívásai határozott válaszokat igényelnek az Európai Unió részéről, ám ezeknek a feladatoknak az ellátása nem vonhatja el a figyelmet olyan fontos területekről, mint például az ipari átalakulás és a digitalizáció, amelyekre az utóbbi időben a közösségen belül kevesebb figyelem jutott. 

Az aláírók üdvözölték, hogy a bolgár uniós elnökség prioritásként kezeli azt, hogy a kohéziós alapok és a közös agrárpolitika kulcsszerepe megmaradjon az unióban 2020 után is.