Civilek kettős mércéje

Körkérdés a Minority SafePackről: a Soros-szervezetek jogvédői csekély érdeklődést tanúsítanak, amikor a külhoni magyarság érdekeit is szolgáló kezdeményezés támogatásáról van szó

Pálfy Dániel Ábel – 2018.02.06. 03:58 –

Az emberi jogok, főleg a kisebbségek jogainak sérelmére mindig oly érzékeny civil szervezetek, úgy tűnik, nem siettek a kormány által is támogatott, külhoni magyar kisebbségek érdekeit is szolgáló Minority SafePack elnevezésű európai polgári kezdeményezés támogatásával. Megkérdeztük az Amnesty Internationalt, a TASZ-t és a Helsinki bizottságot, segítik-e az akciót valamilyen formában.

Amnesty-InternationalAz Amnesty International demonstrációja a migránsokért 2015-ben (Fotó: MTI/Kovács Tamás)
Április 3-án jár le a Minority SafePack – Mentőcsomag a kisebbségek számára elnevezésű európai polgári kezdeményezés aláírásgyűjtésének határideje. Az európai nemzeti és nyelvi kisebbségek uniós szintű jogi védelmét célzó akció lényege, hogy amennyiben egy év alatt az uniós tagállamok legalább egynegyedéből sikerül összegyűjteni egymillió aláírást, akkor az Európai Bizottság megvizsgálja a kezdeményezést, és pozitív elbírálás esetén jogalkotási javaslatot tesz az ügyben. A kezdeményezés sikere óriási segítséget jelentene a külhoni-, leginkább az erdélyi magyarságnak, amely Európa legnagyobb kisebbségben élő nemzeti közössége. A külhoni magyarok jogai több országban is veszélyben vannak, elég csak a román kormány Székelyföld autonómiatörekvésievel kapcsolatos hozzáállására vagy az ukrán nyelvtörvényre gondolni. A kezdeményező Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) elnöke, Vincze Lóránt lapunknak korábban elmondta, akciójukat a magyar kormány mellett támogatja a Romániai Magyar Demokrata Szövetség, a Rákóczi Szövetség, több európai ország pártjai és az Európai Néppárt is.

Megkérdeztünk néhány, a Soros-féle Nyílt Társadalom Alapítványa által finanszírozott jogvédő szervezetet, támogatják-e a kezdeményezést, illetve milyen módon teszik ezt. Az emberi jogok iránt általában rendkívüli érzékenységet tanúsító civil szervezetek, így a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ), az Amnesty International (AI) magyar kirendeltsége és a Magyar Helsinki Bizottság azonban ebben az ügyben nem mutatott olyan aktivitást, mint más esetekben, például a migránsok jogainak védelmében. Megkeresésünkre az Amnesty International válaszolt elsőként, közölték: még nem döntöttek az ügyben, de a kisebbségek védelmét amúgy támogatják. Rákérdeztünk arra is, várható-e, hogy olyan időpontban döntenek-e a kérdésben, amikor még lesz esélyük támogatni az akciót. Az AI szóvivője, Demeter Áron úgy válaszolt, „azon lesz, hogy ez a döntés minél előbb megszülessen”. Tekintve, hogy ezek szerint a kommunikációs munkatárs ráhatással van az ügyre, jóindulattal feltételezhető, hogy nem az érdektelenség, hanem a rendkívül demokratikus döntési mechanizmus miatt születik meg ilyen lassan az állásfoglalás, az aláírásgyűjtésre ugyanis tíz hónapja van lehetőség.

A TASZ vélhetően tőlünk értesülhetett a Minority SafePack létezéséről, ugyanis két nappal azután, hogy levélben megkerestük őket, Facebook-oldalukon hírt adtak róla, majd öt perccel a bejegyzés megjelenése után e-mailben válaszoltak. Közölték, támogatják a FUEN akcióját, amelyről saját kommunikációs csatornájukon hírt is adtak. Indoklásukból azonban hamar kiderül, nem a külhoni magyarok érdekei lettek hirtelen fontosak számukra. Azt írták ugyanis, hogy támogatásuk fő oka, hogy a nemzetiségi választóként való regisztráció lehetősége elértékteleníti az ezzel élő kisebbségi szavazók voksait, így szerintük a magyarországi országgyűlési képviselet korlátozza a kisebbségi jogokat.

A Helsinki Bizottság lapzártánkig válaszra sem méltatta a kérdést. Érdemes felidézni, ez az a szervezet, mely a magyar állammal szemben két bangladesi migráns érdekeit képviselte a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságán.