„Elméletben lehetséges a párbeszéd”

Sophie in ’t Veld holland liberális EP-képviselő: Nincs okunk azt hinni, hogy a magyarok többsége kevésbé vendégszerető, mint bárki más az EU-ban

Őry Mariann – 2018.01.13. 01:53 –

A magyar kormány párbeszéd helyett kampányol, a magyar emberek viszont valójában be akarják fogadni a menekülteket, fejtette ki lapunknak Sophie in ’t Veld, az EP liberális frakciója, az ALDE holland alelnöke. A politikus beszélt a végső soron hazánk szavazati jogának megvonásával is fenyegető, hetedik cikkely szerinti eljárásról és a kötelező áthelyezési kvóták bevezetésének esélyeiről is.

Sophie in ’t Veld 20180113 Sophie in ’t Veld szerint a közös szabályokat mindenkinek be kell tartania (Forrás: Europa.eu)

–  Az ALDE által javasolt demokráciát, jogállamiságot és alapjogokat monitorozó mechanizmus auto­matikus eljárásokat teremtene? A jelenlegi rendszer szerint Lengyelország, Magyarország és más érintett tagállamok egyéni, összetett eljárások elé néznek.

–  Nem lehet automatikus, mert nem törekszünk az alapszerződések megváltoztatására, szóval nem is változtathatunk az eljárásokon. Jelenleg egy esetleges, egyenlőtlen megközelítést látunk, amely nem alapelvekre, hanem egyéni esetekre épül – ettől a hetedik cikkely élesítése meglehetősen önkényessé válik. A mechanizmus, amit jelentésemben vázoltam, betöltené ezt az űrt, bizonyítékokkal szolgálna a hetedik cikkely szerinti eljárásokhoz. Szóval akkor nem lehet majd azt mondani, hogy egyik vagy másik tagállamra pikkel az EU, az eljárás alaposan dokumentált lesz. Tudom, hogy néhányan, köztük Orbán úr, azt mondják, hogy ez kizárólag nemzeti szuverenitás kérdése, de ez nincs száz százalékban így. Minden tagállam aláírta az alapszerződéseket, ahol nagyon világosan meg vannak határozva az alapértékeink.

–  A magyar kormány szerint kettős mércét alkalmaz az Európai Bizottság, mert három visegrádi ország ellen indított kötelezettségszegési eljárást a kötelező áthelyezési kvóta elutasítása miatt, pedig szinte egyetlen tagállam sem teljesítette azt. A bizottság azért bünteti Lengyelországot, Csehországot és Magyarországot, mert elvi alapon utasítják el a kvótát?

–  Éppen a tagállamokkal szembeni egyenlőtlen bánásmód az, amivel a már említett mechanizmus foglalkozna, megszüntetné ezt az érvet. Egyébként szerintem Orbán úr érvelése kissé gyenge, amint kritika éri, rámutat valaki másra, hogy ők is ezt csinálják, vagy ők rosszabbak. Eközben hazámban, Hollandiában vagy Németországban pont fordított a vita: miért kell részt vennünk a teherviselésben, ha egyes tagállamok megtagadják? Az ilyen érvekkel akkor harcolhatunk, ha egyenlően érvényesítjük a szabályokat, amelyeket azonban minden kormánynak el kell fogadnia.

–  Budapesten az a benyomásunk, hogy a Magyarországról szóló EP-jelentés végkövetkeztetését már meghozták, hiszen a jelentéstevő Judith Sargentini már korábban azt mondta, szerinte élesíteni kell a hetedik cikkelyt. Szijjártó Péter külügyminiszter megfogalmazása szerint az egész jelentéskészítési eljárás csak színház.

–  Nem az. A vonatkozó döntést már meghozták egy plenáris határozatban tavaly tavasszal, ez világosan kimondja, hogy a magyarországi helyzet a hetedik cikkely élesítésével fenyeget. Miért van akkor hát szükség a jelentésre? Éppen azért, hogy válaszoljunk az Orbán-kormány másik kritikájára, hogy a vádak „megalapozatlanok”. A jelentéstevő nagyon tényszerű akar lenni.

–  Tavaly decemberben meghallgatást tartottak az állampolgári jogi, bel- és igazságügyi, azaz a LIBE bizottságban, mások mellett Szijjártó Péter és jogvédő szervezetek részvételével. Az volt a benyomásom, hogy senkinek sem változott meg ettől a véleménye.

–  Jól látja.

–  Hozzájárult akkor ez egyáltalán a jelentés elkészítéséhez?

–  Elméletben lehetséges a párbeszéd, de Orbán úr álláspontja, amit most mondott, hogy a szíriai menekültek muszlim megszállók, vagy az egész összeesküvés-elmélet a Soros-tervről, ez mind ostobaság. Ha ez a szint, akkor nem tudunk komolyan beszélni. De szerintem a magyar emberek abszolút képesek arra, hogy rendes párbeszédet folytassanak és meghallgassák a másikat. Egyébként, ahogy Szijjártó Péter külügyminiszter az EP-hez szólt, az nem mutatott túl sok nyitottságot a párbeszédre. De szerintem ez nem képviseli a magyar embereket.

–  Néhány hónapja egy sajtótájékoztatón azt mondta, a magyarok többsége nem kevésbé nyitott a migránsok befogadására, mint más népek. A magyar kormány ugyanakkor a nemzeti konzultá­ciókra és a referendumra hivatkozik, hogy legitimálja bevándorlásellenes álláspontját. Ön mire épít?

–  Nem gondolom, hogy amit Orbán úr csinál, az túl demokratikus. Ez nem valódi, nyitott nemzeti konzultáció, és a részvétel is alacsony. Különben is, hogy mondhatják azt az embereknek, hogy tetszőlegesen figyelmen kívül hagyhatják a közös szabályokat? Magyarország is aláírta az alapszerződéseket. Orbán kampányeszközként használja a migrációt, és szerintem ez undorító. Fenntartom amit mondtam: nincs okunk azt hinni, hogy a magyarok többsége kevésbé vendégszerető, mint bárki más az EU-ban.

–  A dublini rendszer reformjáról szóló EP-határozat az automatikus áthelyezési kvótát támogatja. Lehetséges az, hogy a tanácsban a kötelező, automatikus áthelyezési kvótáról többségi, ne pedig konszenzusos döntés szülessen?

–  Lehetséges, de egyelőre mindenki próbálja elkerülni ezt a vitát. Mindenesetre meglepetést aligha okozhat, hiszen az alapszerződések lehetőséget adnak rá.