A felső tagozatosoknál kezdődnek a gondok

Jelentős eltérés van a tanítók és a tanárok képzése között, előbbiek módszertani, gyakorlati oktatása sokkal erősebb, és bátrabban is élnek a kompetenciafejlesztő eszközökkel

Korompay Csilla – 2018.01.13. 01:46 –

A negyedikesek szövegértését vizsgáló, 2016-ban végzett nemzetközi felmérésen (PIRLS) nagyon jól szerepeltek diákjaink, ugyanakkor a 2015-ös PISA-teszten a tizenöt évesek gyenge eredményt produkáltak.

iskola 20180113

A szaktárca szerint az oktatási rendszer 2013-ban kezdett átalakítása leghamarabb az idén esedékes PISA-mérésen éreztetheti pozitív hatását, a kiváló PIRLS-pontszám ugyanakkor részben már annak köszönhető, hogy a kisebbeknél sikerrel működik a hátránykompenzáció. Másrészt felvetődik, hogy a különbségnek alapvető módszertani okai is vannak.

Biztató oktatáspolitikai hír érkezett tavaly december elején: kiderült, hogy minden eddiginél jobb eredményeket értek el a negyedik osztályos magyar diákok a szövegértési képességeket vizsgáló, 2016-os PIRLS (Progress in International Reading) felmérésen, Magyarország tizenöt pontot javított a 2011-es eredményhez képest, hazánknál csupán hét ország tanulói értek el jobb eredményt, tíz országban hasonló eredmények születtek és 31 állam oktatási rendszere gyengébb mutatókat produkált. Kiderült ugyanakkor, hogy diák­jaink erősebbek az élményszerző szövegek (mesék, szépirodalom), mint az információszerző szövegek megértésében, bár a korábbi mérésekhez képest az információszerző szövegeknél nagyobb a javulás.

Szakpolitikai csatatér

Palkovics László oktatási államtitkár az eredményeket értékelve rámutatott, hogy 2012-ben állami fenntartásba kerültek az iskolák, így biztonságosabbá váltak a működési körülmények, stabilabb, kiszámíthatóbb az intézményrendszer, lényegesen több forrás került az oktatás területére az elmúlt években. Látszanak a pedagóguséletpálya-modell eredményei is, továbbá kiderült, hogy negyedik osztályban az iskola már képes bizonyos hátrányokat kompenzálni – állapította meg az államtitkár, hangsúlyozva, a kormány 2015-ös döntése a kötelező óvodába járásról egyértelműen pozitív eredményekkel járt. Az eredmények javulása azzal is magyarázható, hogy ez a fajta képesség kevéssé függ a tanterv tartalmától, és sokkal inkább a pedagógusok módszertani ismeretétől, gyakorlatától és az iskolai környezet alakulásától – hangsúlyozta Palkovics László. Szerinte „A kiszámíthatóság és a nyugalom meghozta eredményét, és leginkább azokban az iskolákban érezhető a diákok teljesítményének javulása, amelyek önkormányzati fenntartásban voltak, de államiba kerültek. A gyerekek eredményeiben visszatükröződik, hogy a tanítóik nyugodtak, és nem azzal kell foglalkozniuk, hogy ki van-e fizetve a villanyszámla vagy a gázszámla” – jelentette ki az államtitkár.

A várva várt jó eredményeknek különösen a 2016 decemberében publikált PISA-adatok fényében örülhetünk. Ez a másik nagy nemzetközi oktatási felmérés – amelyet 2015-ben folytattak le – azt mutatta, hogy romlott a magyar diákok teljesítménye, a szövegértés és a természettudományok területén gyengébb, matematikában pedig ugyanolyan eredményeket értek el a tanulók, mint 2012-ben, és mindhárom területen alacsonyabb lett a teljesítményük a világ legfejlettebb országait tömörítő gazdasági szervezet, a párizsi székhelyű OECD átlagánál. (A PISA-vizsgálat az OECD nemzetközi tanulói teljesítménymérési programja, amelyet 2000-ben indítottak el, és háromévenként ismételnek meg. A 2015-ös felmérésben 540 ezer tizenöt éves diák tudását tesztelték 72 országban.) A gyenge PISA-eredmények miatt a kormányzatra ellenzéki össztűz zúdult, az MSZP például „sokkolónak és tragédiának” minősítette az adatokat, és lemondásra szólította fel az emberi erőforrások miniszterét.

A Magyar Tudományos Akadémia elnöke egy szakmai fórumon azt mondta, a PISA-eredmények azt mutatják, hogy a magyar diákok viszonylag jól állnak, ha tantárgyi ismeretekről van szó, az alkalmazási készségek tekintetében azonban fokozatos romlás tapasztalható. Lovász László leszögezte, minél gyorsabban választ kell találni arra a kérdésre, mit és hogyan tanítsanak a tanárok, de tudomásul kell venni, hogy gyökeres változtatásokat csak átgondoltan, hosszú éveket igénybe vevő kísérletek lapján lehet bevezetni.

Az oktatási államtitkár viszont nyilatkozataiban felhívta a figyelmet arra, hogy egy 2015-ös mérés egy két évvel korábban bevezetett új tanterv hatásait még nem mutatja, emellett a PISA tizenöt éveseket alkalmazásorientáltan mér egy abszolút skálán, az adott ország oktatási rendszerének jellem­zőitől függetlenül. Palkovics László kitért arra is, az új Nemzeti alaptantervben azt tűzték ki célul, hogy a lexikális tudás és a kompetenciafejlesztés egyaránt megjelenjen. Egy konferencián az államtitkár megjegyezte, a PISA-eredmények romlásán nincs mit csodálkozni, ez annak a tünete, hogy – nemcsak az iskolarendszerben, hanem a szociális szférában, a szakképzésben – valami nem jól működött. Rámutatott: a hatosztályos gimnáziumokban matematikából átlagosan Szingapúr eredményeit hozták a diákok, a négyosztályos gimnáziumokban Finnország, Németország szintjét érték el, a gond az általános iskolában és a szakképzésben van, ahol messze átlag alattiak az eredmények. Kitért arra is, hogy a szülők az anyagi helyzetüknek megfele­lően választanak iskolát, a jobb anyagi helyzetben lévők akkor is a jobb iskolát választják, ha a gyereket másik településre kell elvinni.

A 2015-ös PISA-felmérésnek a fiatalok „kollaboratív problémamegoldó készségeire” vonatkozó részeredményeit tavaly novemberben tették közzé. Sajnos, ezen sem szerepeltünk jól. A legmagasabb pontszámot Szingapúr (561) érte el, amelyet Japán (552) és Hongkong (541) követ, de az élbolyban van Dél-Korea, Kanada, Észtország és Finnország is. A lista végén Tunézia (382), Brazília (412) és Montenegró (416) áll, az OECD-átlag 500 pont, a magyar diákok 472 pontot értek el, ami az együttműködő problémamegoldási készségek gyengeségét mutatja.

Növekvő esélyek

A hírt követő nyilatkozatháborúban a szaktárca ismét hangsúlyozta, az oktatási rendszer 2013-ban kezdett átalakításának eredményei legkorábban a 2018-as és 2021-es PISA felméréseken mutatkoznak majd meg. Ezen kívül az államtikárság álláspontja szerint nem lehet egyetlen mérésből messzemenő következtetéseket levonni, több nemzetközi (PIRLS, TIMSS) és egy európai szinten is elismert hazai kutatás, az Országos Kompetenciamérés eredményeit is figyelembe kell venni, például a TIMSS alapján javul, sőt, a nemzetközi átlag felett van a magyar diákok teljesítménye. Ráadásul az Európai Bizottság friss jelentése szerint nőttek a gyermekek és a pedagógusok esélyei: az Education and Training Monitor 2017 kiadvány szerint Magyarországon az uniós átlagot meghaladó a pedagógus bérek emelkedése, az életpályamodell és a pedagógushallgatóknak meghirdetett kormányzati ösztöndíjak vonzóbbá tették a pedagóguspályát, ami a tanárképzésre jelentkezők számában is látszik. Megállapították, hogy Magyarország az uniós átlagnál többet fordít oktatásra, méltatták továbbá a Nemzeti alaptanterv felülvizsgálatára vonatkozó döntést, valamint a gyermekek korai fejlesztésére és a tanulói teljesítmények növelésére született kormányzati intézkedéseket. Hazánk az egyetlen olyan tagállam, ahol a kora gyermekkori nevelésben való részvétel hároméves kortól kötelező, a vizsgált időszakban a négy-hat évesek óvodai részvétele 95,3 százalékos volt, amely meghaladja az uniós átlagot (94,8 százalék). A roma gyerekek 91 százaléka jár óvodába, ami a legmagasabb arány a régióban, és szintén a hátránycsökkentést szolgálja.

A PISA- és a PIRLS-eredmények közötti különbség egyébként a korábbi felméréseknél is megjelent, a PIRLS-mérésen a magyar diákok mindig jobban teljesítettek, vagyis úgy tűnik, hogy a negyedik osztályban még jó szövegértés a felső tagozaton már nem fejlődik megfelelően. Ennek okát a szakemberek abban látják, hogy hazánkban a szövegértés fejlesztésére csak az általános iskola alsó tagozatain koncentrálnak, később ez háttérbe szorul. Ebben szerepet játszhat, hogy jelentős eltérés van a tanítók és a tanárok képzése között, előb­biek négy éven keresztül lényegesen többet tanulnak módszertanból, erősebb a gyakorlati oktatás, a tanárképzés viszont sok egyetemen megmarad kvázi elméleti képzésnek. Ehhez képest a PISA jellemzően gyakorlati jellegű.

A PISA-felmérés eredményeiről nemrég az országszerte nagy népszerűségnek örvendő, „Jocó bácsi” néven ismertté vált fiatal történelemtanár, Balatoni József is megosztotta véleményét. Azért idézzük, mert a szokásos általánosságok mellett – a magyar oktatás nem kompetencia-, hanem tudásalapú, valamint túl nagy különbség van az egyes iskolák minősége között – kitért a pedagógusok felelősségére is.

A jó pedagógus

Szerinte annak, hogy a diákok rosszul teljesítettek az együttműködő problémamegoldás terén, módszertani oka van. „Sajnos még mindig nagyon sokan a régi, poroszos, frontális módszerekkel dolgoznak, ahol a diáknak csak annyi a dolga, hogy csendben figyeljen és jegyzeteljen. Persze ez is hasznos néha, de nem fejleszt képességeket. A kreatívan megválasztott módszerekkel (kooperatív pedagógia, élménypedagógia, játékpedagógia, drámapedagógia, projektpedagógia stb.) nagyon könnyen és hatékonyan lehetne a diákokat ezen a téren fejleszteni. Akkor meg miért nem teszik ezt sokan? Mert kiállni és beszélni kényelmesebb, mint feladatokat kitalálni, és a közös munka során a háttérbe vonulni kicsit” – írta. Úgy véli, át kellene alakítani a pedagógusképzést, „sokkal jobban megválogatni azokat az embereket, akik a pályára kerülnek, és azokat is, akik a pályán maradhatnak”. Mivel „a pedagógushiány ma oda vezet, hogy nagyon sok olyan tanár van a pályán, akiknek egyáltalán nem itt lenne a helye”.

Végül arról, hogy a felmérésen az is kiderült, a tanulók nálunk nagyon rossznak ítélik a tanár-diák viszonyt így fogalmaz: „Könyörgök, nem azért lettünk tanárok, hogy a diákokat tanítsuk, neveljük, segítsük és támogassuk? De! /…/ Nagyon sokan még mindig munkaeszközként tekintenek a gyerekekre. Nincs megértés, nincs odafordulás, nincs törődés. Csak eredmények vannak. /…/ Olyan nehéz lenne ezen változtatni és odafigyelni? Válaszolok: nem. Csak embernek kell lenni, és emberként tekinteni rájuk, egyenlő félként kezelni őket. Tudom, naiv vagyok, de hiszem, hogy ebben változás érhető el.”