Még több háborúval fenyeget az idei év

Kulcsfontosságú, hogy az Amerikai Egyesült Államok vezetése koherens diplomáciát folytasson

Őry Mariann – 2018.01.12. 04:27 –

Több bonyolult helyzet is egyre élesebbé vált, míg máshol csökkent a feszültség tavaly a világban. Robert Farley a The National Interest amerikai folyóiratban elemezte, a világ mely pontjain eszkalálódhat a helyzet akár egy „harmadik világháborúig”.

UkrajnaUkrán nacionalisták felvonulása a – mások mellett Lengyelország által is – háborús bűnösnek tartott Sztepan Bandera emlékére  Kijevben. Látványosak a törésvonalak a társadalomban (Fotó: Reuters/Valentyn Ogirenko)
Vitán felül Észak-Korea jelenti most a legsúlyosabb külpolitikai válságot, amivel a nemzetközi közösségnek szembe kell néznie. Phenjan nem áll le a rakétatesztekkel, nem hajol meg az amerikai nyomás alatt, miközben Washington nem konzekvens, vezető politikusai gyakran órákon belül is ellent tudnak mondani egymásnak. Mind Észak-Korea, mind pedig az Egyesült Államok vezetése könnyen rosszul mérheti fel egymást, márpedig egy téves kalkuláció olyan háborúhoz vezethet, ami könnyen beránthatja Kínát és Japánt is. Nemrég a Newsweek is azzal foglalkozott, hová fejlődhet a konfliktus Észak-Koreával 2018-ban. Az amerikai hetilap is felhívta rá a figyelmet, hogy Washington minden érintettet összezavar vegyes jelzéseivel: miközben Donald Trump környezete diplomáciai megoldásokban gondolkodik, az amerikai elnök bármikor alááshatja erőfeszítéseiket egy-egy markáns fenyegetéssel. António Guterres ENSZ-főtitkár szerint a lehető legrosszabb forgatókönyv lenne, ha a világ „alvajáróként” sétálna bele ebbe a háborúba, amire egyébként Lindsey Graham republikánus szenátor egy nyilatkozata szerint nagyjából harminc százalék esély van. A hetilapnak nyilatkozó szakértők szerint a Trump-adminisztráció várhatóan rászánja magát a tárgyalásokra Phenjannal, vagy ha mégsem, Kim Dzsongun biztosan nem hagyja abba az egyre hatékonyabb fegyverek tesztelését. Számítások szerint egy amerikai invázióval elindított háború több millió ember halálával járna, egy kongresszusi jelentés szerint már az első napokban háromszázezren veszthetik életüket.

Ukrajnában a helyzet változatlanul feszült. A kelet-ukrajnai harcok mellett, mutatott rá a The National Interest, Kijevben is tüntetések, tiltakozások és Miheil Szaakasvili volt grúz elnök és egykori odesszai kormányzó „bizarr sagája” is megkérdőjelezi a kormány stabilitását. A folyóirat cikke szerint többféleképpen is eszkalálódhat a konfliktus. A kijevi kormány esetleges összeomlása például egyszerre bátoríthatja fel Moszkvát és a szakadárokat, valamint juttathatja hatalomra a szélsőjobboldalt – az erőszak borítékolt. Noha a Trump-adminisztráció jóval nagyobb távolságot tart az egész ügytől, mint demokrata elődje, a helyzet eszkalálódásakor könnyen bevonódhat. A Newsweeknek nyilatkozó szakértő szerint most éppen patthelyzet van Ukrajnában, a konfliktus pedig akár egy-két évtizedig is elhúzódhat.

A NATO déli szárnyán, azaz Törökországban sem megnyugtató a helyzet, fejtette ki Farley. Washington és Ankara kapcsolata szerinte lényegében összeomlott az elmúlt évben, miközben utóbbi  – túljutva a korábbi konfliktusukon – Moszkvához kezdett közeledni. Egyik érintett sem gondolhatja komolyan, hogy ezt a diplomáciai problémát háborúval lehetne rendezni, mindenesetre Törökországnak óriási befolyása van egy sor konfliktusra Szíriában, Iránban, Irakban, a Balkánon és a Kaukázusban. Bármilyen apró fordulat Törökország diplomáciai orientációjában tehát egyelőre felmérhetetlen láncreakciót indíthat el.

Farley szerint a közel-keleti konfliktusok mindig magukban hordozzák egy nagyhatalmi konfliktus kialakulását, bár azért ritkán jutnak el odáig. Szíriáról átkerült a figyelem Irán és Szaúd-Arábia konfliktusára, a szerző megfogalmazása szerint mindkét fél a ravaszon tartja az ujját. Ami Szíriát illeti, a Trump-adminisztráció lényegében már tudomásul vette, hogy Bassár el-Aszad elnök hatalmon marad, így figyelmét már Irán megállítására koncentrálja. Ezzel okkal bátoríthatja fel Rijádot, a szaúdi vezetés láthatóan Jemenben azt hiszi, biankó csekket kapott, de a túlzott önbizalom veszélyes lehet. A Newsweek cikke szerint a szíriai konfliktus nem valószínű, hogy véget ér 2018-ban, és jelenleg nem lehet érdemi békefolyamatról beszélni.

Robert Farley azt a konklúziót vonta le, hogy a Trump-adminisztráció diplomáciai következetlensége ott is bizonytalanságot teremtett, ahol nem volt eddig. Ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy más hatalmak érdemben fel tudnak lépni, de könnyen vezethet ahhoz, hogy az érintettek rosszul mérik fel a helyzeteket. A szerző bízik benne, hogy Trump külügyi csapata előbb-utóbb megérik arra, hogy koherensebb diplomáciát folytasson.