Atlaszok és Athénék Budapest utcáin

Istenek és szörnyetegek a historizáló épületek homlokzatain – Az alvilág lényei ma is távol tartják az ártó szellemeket – Gorgók, szirének és sárkányok nyomában

Petrovics Gabriella – 2018.01.11. 00:58 –

A főváros historizáló épületein felbukkanó görög-római mitológia alakjait virtuális sétán ismerhettük meg kedd este, az Eötvös10-ben. Az eseményen Görbe Márk művészettörténész felhívta a figyelmet arra, hogy a budapesti homlokzatokon látható isteni lények és szörnyalakok nem csak a dekorativitást szolgálják, hanem szimbolikus jelentéstartalmakat is hordoznak.

kőarca 20180111 A belváros kőarcai számos ház faláról visszatekintenek (Fotó: Görbe Márk)

Hébé az Astoria bauhaus házának falán, Pallas Athéné a Széchenyi téren, Aphrodité az Operaház királyi várójában – ez csak néhány példa arra, hogy Budapest különböző pontjain mennyi görög istenség látható. A fővárosi homlokzatokon megjelenő mitológiai lényekről tartott vetített képes előadást Görbe Márk művészettörténész Istenek és szörnyetegek címmel az Eötvös10 Közösségi és Kulturális Színtér Hatker hatkor Helytörténeti klubjában kedd este.

A bemutatott diákon keresztül átfogó képet kaptak az érdeklődők a főváros épületeinek díszítéstörténetéről 1867-től 1914-ig. Ez az időszak stílusokban nagyon gazdagnak mondható, ekkor uralkodtak az úgynevezett neostílusok, amelyeknek közös jellemzője, hogy egy-egy régebbi korszak motívumait használták fel egy épületen belül. Mind neoromán, neogótikus, neoreneszánsz, neobarokk és neorokokó stílusban születtek bérházak és egyéb épületek, de a század végén az elemek keveréséből létrejövő eklektika vált elterjedtté Budapesten – mondta a művészettörténész.

Budapest mai arca főként a 19. század középétől épült ki, s hamarosan világvárosi rangra emelkedett. Historizáló homlokzatain és falképein a feltűnő isteni lények és bestiák többségének nem csupán a dekorativitás a feladatuk, hanem szimbolikus, allegorikus jelentéstartalmakat is hordoznak. Néhány jellemző VI. kerületi és egyéb fővárosi példán keresztül a művészettörténész azt világította meg, hogy a görög-római mitológia ismeretében hogyan válik értelmezhetővé a 19. század végi Budapest kőarca. Istenek, démonok és egyéb lények tucatjait ismerhettük meg a virtuális sétán.

Az európai általános műveltséghez való igazodás jelzéseként használták a görög-római mitológia alakjait az épületek homlokzatán, amelyek gipszstukkók, maszkok, szobrok formájában öltöttek testet – emelte ki Görbe Márk.

Atlasz, a titánok óriás leszármazottja, aki a vállán tartja az égboltot a Központi Városháza épületét és a Százéves Étterem homlokzatát is díszíti. Hermész, az istenek hírnökeként és a kereskedelem isteneként vált leginkább ismertté, de eredetileg a pásztorok istene volt. A kezében pálcát tartó istennel leginkább banképületeken és kereskedelemmel kapcsolatos épületek homlokzatán találkozhatunk. Poszeidont, a háborgó tenger istenét fedezhetjük fel az Erzsébet téren lévő kútnál, valamint a Gellért Fürdőben – ő a szökőkutak visszatérő alakja. Athénét például gyakran ábrázolták együtt a bölcs bagollyal, mert eredetileg a sötétség istennője volt, csak később vált a bölcsesség, művészetek istennőjévé. Az ő alakját például megcsodálhatjuk a Széchenyi István szobor alatt a Széchenyi téren.

Az Operaház mennyezettervén láthatjuk továbbá Lotz Károly alkotását, amely az Olümposz istenvilágát mutatja be. A körkép, hat részre osztva, sorakoztatja fel az isteneket. Az alvilág körébe tartozó isteneket azonban nem szívesen ábrázolták az épületeken, amennyiben mégis, azzal azt az ősi építészeti hagyományt kívánták felidézni, amely egykor az ilyen teremtmények képének épületre helyezésével a gonosz erők távoltartását kívánták elérni – mondta Görbe Márk előadása végén.

A leggyakrabban különös lényeket: gorgókat, sziréneket, sárkányokat, griffmadarakat és szfinxeket láthatunk az épületek homlokzatain.