A geológusok jóslata szerint 2018 a földrengések éve lesz

Fokozott szeizmikus aktivitást válthat ki a Föld forgásának lassulása ebben az esztendőben,és ez okozhatta az elmúlt napok nagyobb földmozgásait is

Sárdi Krisztina – 2018.01.11. 00:50 –

Ismét erős földrengés rázta meg a karibi térséget tegnap, de a múlt héten Montenegró területén és San Franciscóban is nagy erejű földmozgások voltak. Minden jel arra mutat, hogy beválik az amerikai geológusok 2017 végén publikált prognózisa, miszerint jelentősen megnőhet az erős földrengések száma 2018-ban.
Honduras partjainál észlelték kedd éjjel a Karib-tengeri térség földmozgásainak egyik legnagyobbikát a 2010-es haiti-i katasztrófa óta. A 7,6-os erejű rengés kapcsán se áldozatokról, se komolyabb károkról nem érkezett jelentés, mivel az epicentrumhoz közeli észak-hondurasi partvidék gyéren lakott természetvédelmi terület. Az Amerikai Földtani Intézet (USGS) szerint a rengés központja a Kajmán-szigetektől délnyugatra volt tíz kilométeres mélységben.

Kevésbé erős, ám annál nyugtalanítóbb földmozgás volt a San Francisco-öbölben múlt csütörtökre virradóan. A Szilicíum-völgy is megérezte a Richter-skála szerint még gyengének számító, 4,4-es magnitúdójú rengést, melynek epicentrumra a Szent András-törésvonal egyik ágára, a Bay Area közepén húzódó Haywardra esett. Az itt élő kétmillió ember akár időzített bombán is ülhet, hiszen a szeizmológusok szerint egy hetes erősségű rezgés esetén San Pablo Baytől Fremontig mozdulnának el a Hayward-törés mentén a lemezek, ami telibe találná például a Berkeley Egyetem amerikai futball-stadionját, a hatvanháromezres California Me­morial Stadiumot.

A legfrissebb geológiai kutatások szerint előbbi veszély idén fokozottan fennáll. Földünk forgásának sebessége ugyanis 2017 végén lelassult, e változás pedig fokozott szeizmikus aktivitást válthat ki, különösen a sűrűn lakott trópusi régiókban, amelyek a főbb törési vonalak mentén helyezkednek el – írta Roger Bilham és Rebecca Bendick a Geophysical Research Letters című amerikai tudományos folyóiratban tavaly novemberben. A bolygó elmúlt száz évében, hasonló időszakokban huszonöt és harminc közötti erős földrengést észleltek egy év alatt, míg máskor a rengések évi átlaga tizenöt körül mozgott – mondta Bilham a brit The Observer napilapnak.

Az Amerikai Geológiai Társaság tudósainak előrejelzése szerint ezért 2018-ban akár húsz fölé is emelkedhet a hetes vagy afölötti erősségű földrengések száma. Legkönnyebben a tektonikai lemezek hatá­rain élők lába alatt mozdulhat meg a föld: a bolygó forgásának lassulása az Egyenlítő hosszának minimális rövidülésével jár, amit nem tud követni a tektonikai lemezek zsugorodása. Emiatt a lemezek szélei összenyomódnak, ezáltal azok a régiók, ahonnan a földrengések leggyakrabban kiindulnak, még inkább nyomás alá kerülnek. Gondot jelenthet ez például a Nyugat-Balkánon is, ahol szintén gyakoriak a földrengések: legutóbb január 4-én, Montenegróban észleltek közepes (5,3-as) erősségű földmozgást.