Talpa alatt volt a világ

Az új-zélandi Sir Edmund Hillary, aki először hódította meg a Mount Everestet, annyiranépszerű lett, hogy arcképe még életében az ország ötdolláros bankjegyén szerepelt

Pataki Sára – 2018.01.11. 00:47 –

Tíz évvel ezelőtt a mai napon hunyt el Sir Edmund Hillary új-zélandi hegymászó, aki 1953. május 29-én Tendzing Norgaj serpával elsőként mászta meg a világ legmagasabb hegycsúcsát, a Csomolungmát. Ezzel vált világhírűvé, nevét hazájában hegycsúcs viseli.

Sir Edmund Hillary 20180111 Sir Edmund Hillary: Elintéztük a kurafit (Forrás: Wikipedia)

Hillary 1919. július 20-án született, szűkös körülmények között nevelkedett egy aucklandi kis faluban. Kisdiákként a tornaórán volt a legügyetlenebb, így sokáig csak ábrándozott a kalandokról, végül egy iskolai sítúrán jött rá, hogy alkata és kitartása révén alkalmas a hegymászásra. A második világháborúban a légierőnél szolgált, és súlyosan megsebesült. Leszerelése után méhészkedéssel kezdett foglalkozni. Új-Zéland legmagasabb csúcsát 1948-ban hódította meg, és fejébe vette, hogy megmássza az addig emberi láb nem érintette Mount Everestet. Az 1953-ban indult és sikerrel végződő brit expedíció vezetője, John Hunt jelölte ki Hillaryt a csúcs megmászására, aki Tendzing Norgaj serpával hajtotta végre a csúcstámadást. A nyolcezer-ötszáz méteren felállított táborból május 29-én reggel mínusz huszonhét fokban indultak útnak, s öt órával később léptek a világ tetejére, ahol negyedórát töltöttek. Hillary egy hóba ásott keresztet hagyott a csúcson, visszatérve pedig szűkszavúan ennyit mondott: „Elintéztük a kurafit.” A nagy hírt titkos rádióüzenetben tudatták Londonnal, hogy elsőként II. Erzsébet királynő június 2-i koronázási ünnepségén tehessék közzé. Persze mindenki azt akarta tudni, hogy valójában melyikük lépett legelsőként a csúcsra. A nepáli és az indiai sajtó Norgajt szerette volna, bizonyítva ezzel, hogy a helyi hegymászók is lehetnek olyan jók, mint a külföldiek. Hillary, Hunt és Norgay megegyeztek, hogy senkinek nem árulják el, ki volt a legelső. Néhány évvel később a nepáli serpa önéletrajzi könyvében elismerte, hogy Hillary megelőzte őt.

Az egyszerű méhészfiúból lett világhírű hegymászót a királynő lovaggá ütötte, utazott, élménybeszámolókat tartott, de a diadalt mindig a csapat és nem egymaga érdemének tulajdonította. A következő években több hatezer méteren felüli csúcsra ért fel a Himalájában. Később, 1958-ban Amundsen és Scott után harmadikként elérte a Déli-sarkot, majd 1985-ben az elsőként a Holdra lépő Neil Armstrong társaságában kisrepülőgéppel az Északi-sarkot. Ezzel ő lett az első, aki a Föld mindhárom „csúcsán”, az Északi- a Déli-sarkon és a Mount Everesten is járt. Hillary könyveiből, filmjeiből és előadásaiból származó bevételeinek nagy részét a nepáliak megsegítésére fordította. Az ázsiai országban azonban súlyos tragédia is érte: felesége és kislánya repülőbaleset áldozata lett. Később egy hegymászó társa özvegyét vette el.

Arcképe még életében rákerült az új-zélandi ötdolláros bankjegyre. Az első sikeres expedíció ötvenedik évfordulójakor a Nepáli Kormány tiszteletbeli állampolgárságot adományozott neki. Ebben az évben Hillary fia, Peter és Tenzing fia, Jamling együtt sikeresen megmászta az Everestet. A gyakran „utolsó felfedező”-nek is nevezett Hillary szülővárosában szívrohamban hunyt el.