Jobbágyi ZsófiaJeanne d’Arc páncélja

Álláspont. Az utóbbi időben nem ez az első, hogy a magyar egészségügyi ellátásról erősen torzított rémhír járja körbe a világhálót

Jobbágyi Zsófia – 2018.01.10. 01:43 –

Nagyon szeretném, ha csökkenne a várólista, ha nagyobb támogatást nyújtanának a műtétekhez – fogalmazta meg óhaját Krámli Kinga szombati Facebook-bejegyzésében, amely huszonnégy óra alatt jóformán mindenkihez eljutott. A posztban az egyébként kiváló, Fonogram-díjas énekesnő arról ír, hogy endometriózisban szenved. A betegség súlyos, a legkevésbé sem elbagatellizálható.

Krámli Kinga leírja kilenc éve tartó szenvedéseit, amivel „csupán annyi” a célja, hogy felhívja a figyelmet sorstársaira. Mondja ő, és ezzel nem is lenne gond, ha valóban így lenne. Csakhogy leírja azt is, hogy az olyan típusú nagy műtétből, amelyre neki szüksége lenne, csupán hetente egyet támogat a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő, így jelen állás szerint csak 2022. január 19-én kerülhet sorra.

A hírre azonnal rácsatlakozott a Párbeszéd szemfüles társelnöke, Szabó Tímea, aki határozati javaslatot nyújtott be az Országgyűlésnek. Ebben indítványozta, hogy az alapkezelő ne csak heti egy műtétet finanszírozzon, illetve követeli a kormánytól, hogy növelje az endometriózis-kezelések finanszírozását. Szabó kissé elsiette, ugyanis az alapkezelő nem egy hétre vagy egy hónapra határozza meg a finanszírozott beavatkozások számát, másrészt nemcsak a műtéteket, az endometriózis során javasolt terápiákat is nagymértékben, olykor száz százalékban támogatja. Az énekesnő problémája vélhetően egyedi eset, ám az egyenesen kizárt, hogy négy évet kellene várakozni a műtétre, ezekre a beavatkozásokra ugyanis nincs várólista.

Az utóbbi időben nem ez az első, hogy a magyar egészségügyi ellátásról erősen torzított rémhír járja körbe a világhálót. Hasonló volt annak a szívbeteg kislánynak az esete is, aki júliusban hunyt el, a cikkek szerint azért, mert a szívklinikán nem volt CT, ezért nyitott mellkassal kellett átszállítani a Heim Pál Gyermekkórházba. Az igaz, hogy előbbiben nincs CT, az viszont nem, hogy a kislány ebbe halt bele. Az ellenzéki média viszont olyannyira belekapaszkodott az esetbe, hogy az ATV riportere élő adásban kérte számon Lázár Jánoson a kislány halálát, ami sem a szeretteire nézve, sem úgy általában nem volt korrekt.

Mindenekelőtt tisztázzuk, nem vita tárgya, hogy a magyar egészségügyi ellátás roppant messze van a tökéletestől. Ennek ellenére a fenti két esetnek van egy közös pontja: csupán annyit csúsztattak a tényeken, hogy a betegségért, a tragédiáért az olvasó szemében a teljes felelősség az állami egészségügyet és a polgári kormányzatot terhelje. Ez viszont nem igaz.

Azt, hogy egy, a felsorolt fájdalmas történetek mögé valamilyen politikai színezetű hátsó szándék kúszik, onnan lehet tudni, hogy előszeretettel osonnak be mögé a ballib média prominens szereplői Jeanne d’Arc páncélját magukra öltve. A Krámli mögé például villámsebességgel beállt Szabó Tímea mellett Szentesi Éva író is „nagyon fontosnak” nevezve az ügyet. Az írónőről egyébként annyi biztosan tudható, hogy a tavaly áprilisi, végül bohózatba fulladt ellenzéki tüntetésen valamiért fontosnak tartotta a mikrofonba kiabálni, hogy ő nem „Soros kurvája”, hogy Magyarországon megszűnt a jogállam, és hogy itt „karaktergyilkolják a szabad sajtót” – jelentsen ez bármit is.

Kár lenne ehhez kommentárt fűzni, az viszont kifejezetten sértő, hogy azok állnak az objektív tényközlésért tartott fáklyás felvonulások élére, akik olyan erős csúsztatásokkal operálnak a saját politikai hasznuk érdekében, amelyek a valósággal köszönőviszonyban sincsenek. Mindez főleg akkor szomorú, ha ehhez tragikus emberi sorsokat használnak fel. És igazán rémisztő.