Erősen ellenzik a romániai pártok az autonómianyilatkozatot

Az alkotmányra hivatkozva utasítják el az autonómiaigényt

MH/MTI – 2018.01.09. 12:32 –

Merev elutasításba ütközött a román politikusok részéről a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ), a Magyar Polgári Párt (MPP) és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnökének hétfői közös nyilatkozata, amelyben megerősítették az általuk képviselt közösség autonómiaigényét, párbeszédet szorgalmazva a témáról a román többségi társadalommal.

Az SZNT üdvözölte az állásfoglalást
A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) keddi közleményében üdvözölte a Romániai Magyar Demokrata Szövetség, a Magyar Polgári Párt és az Erdélyi Magyar Néppárt közös állásfoglalását az autonómia-elképzelések összehangolására vonatkozóan, és úgy értékelte, hogy a pártok elfogadták az autonómiatervezetének alapját képező kritériumokat. "Úgy értékeljük, hogy a közös nyilatkozat utólagos megerősítése a Székelyföld autonómiájára vonatkozó törvénytervezet december 22-i beterjesztésének, hiszen ez a tervezet felel meg a mindhárom párt által elfogadott kritériumoknak" - áll az Izsák Balázs SZNT-elnök által jegyzett közleményben.  Az SZNT köszönetet mondott Szili Katalin miniszterelnöki megbízottnak az együttműködést elősegítő közvetítő munkájáért, amellyel hosszú egyeztető tárgyalások során a konszenzust megteremtette. "Meggyőződésünk, hogy ez a közös nyilatkozat az együttműködés alapja lehet a harmadszor beterjesztett autonómiastatútum hazai és nemzetközi fenntartásában, olyan lépések megszervezésében, amelyek a párbeszédet mozdítják elő a romániai magyar nemzeti közösség és a többség között" - áll az SZNT közleményében. 

A keddi román lapok többsége Liviu Dragneát, a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) elnökének reagálását idézi, aki az autonómiát olyan elfogadhatatlan és alkotmányellenes követelésnek nevezte, amely nem lehet alku tárgya. Tág teret kapott a sajtóban Ludovic Orban ellenzéki pártvezető, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke elutasító nyilatkozata is, aki szintén az - országot egységes és oszthatatlan nemzetállamként meghatározó - alkotmányra hivatkozva utasította el a magyar politikusok követelését.

A Maszol.ro hírportál a Traian Basescu volt államfő által alapított Népi Mozgalom Pártjának (PMP) ügyvezető elnökét idézte. Eugen Tomac képviselő "felesleges feszültséget szító durva provokációnak" nevezte a magyar pártvezetők közös nyilatkozatát. Tomac szerint a román állam mindig megértéssel fordult a kisebbségek felé, a magyar vezetők azonban "kihívóan viselkednek és a románok béketűrését tesztelik" a centenárium (az Erdély és Románia egyesülését kimondó Gyulafehérvári Nyilatkozat századik évfordulója) évében.

Adrian Oros, a PNL Kolozs megyei képviselője a Cotidianul Transilvanban az RMDSZ parlamenti támogatását élvező szociálliberális kormánykoalíciót bírálja, amiért az belső hatalmi vitái miatt "nem ér rá" a centenáriummal foglalkozni, amelyet az RMDSZ "lábbal tipor".

A PsNews.ro hírportálnak nyilatkozó Cosmin Gusa politikai elemző, a Realitatea hírtelevízió tulajdonosa úgy vélekedett: a magyar pártok tudatosan szítanak társadalmi feszültséget a centenárium évében, akcióikat pedig a budapesti kormány hangolja össze. Gusa úgy vélekedett: az eltérő politikai érdekeket követő, egymással szemben személyes ellenszenvet is tápláló erdélyi magyar pártvezetők sosem adtak volna ki közös állásfoglalást, ha azt nem Budapest írta volna elő számukra, beavatkozva ezáltal a román belpolitikába.

A Digi24 hírtelevízió által megszólaltatott Cristian Pirvulescu politológus, a bukaresti politikatudományi kar tanára úgy vélekedett, hogy az erdélyi magyarok legitim követelése az autonómia, amelyre az 1918-as gyulafehérvári nyilatkozatban ígéretet is kaptak a románoktól. Csakhogy azokat az ígéreteket már az 1923-as román alkotmány hatálytalanította, egységes államként határozva meg Romániát, tehát ez az állami berendezkedés, amely megvalósíthatatlanná tesz minden autonómiaigényt, távolról sem "kommunista örökség" - érvelt a politológus.

Kifejtette: az RMDSZ tisztában van azzal, hogy szavazatai nélkül a szociálliberális kormánykoalíció a szenátusban már nem tud elfogadni sarkalatos törvényeket, ezért a 2018-as év amúgy is feszült belpolitikai légkörét a maximális engedmények kicsikarására akarja felhasználni, ha pedig teljes elutasításba ütközik, akkor legalább az Európai Néppárt kedvére tehet, amely nyilvános rosszallást fogalmazott meg amiatt, hogy egyik romániai tagszervezete (az RMDSZ) szavazataival segíti a szociálliberális kormányt.

Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke, Biró Zsolt, az MPP elnöke és Szilágyi Zsolt, az EMNP elnöke hétfőn közös állásfoglalást írt alá, amelyben területi autonómiát kérnek Székelyföldnek, sajátos jogállást Partiumnak és kulturális autonómiát a romániai magyarság egészének. A közösségi autonómiák megteremtéséhez az erdélyi magyar politikai alakulatok vezetői a román többség támogatását kérték.

"Száz évvel a gyulafehérvári nyilatkozatban foglaltak után készek vagyunk egy új kezdetre: az ország fejlődése, a közös jövőnk érdekében találjunk együtt megoldásokat a közösségeinket megosztó kérdésekre. Céljaink nem sértik a románok jogait, de azt is tudjuk, hogy törekvéseinket csakis a többség támogatásával tudjuk megvalósítani - ehhez ajánlunk partnerséget, és kérünk tiszteletet" - írta hétfőn kiadott közös nyilatkozatában az RMDSZ, az MPP és az EMNP elnöke.

Óvatos fogadtatás

Üdvözölték az erdélyi magyar lapok, hogy a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ), a Magyar Polgári Párt (MPP) és a Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) közös állásfoglalást ír alá hétfőn az autonómia-elképzelések összehangolásáról, de kételyeinek is hangot adtak az összefogással kapcsolatban.

A Maszol.ro portál keddi véleménycikkében a hétfői nyilatkozatra érkezett román reagálásokra utalva "szép hazugságnak" nevezte azt a nézetet, hogy az autonómia csak azért nem valósult meg, mert az RMDSZ - és újabban szövetségese, az MPP - nem kérte azt hangosan és határozottan. "Nem old meg semmit, ha az autonómia választási szlogenné válik (ismét), amelynek be nem váltása csak a kiábrándultságot, a lemondást növeli" - vélte a portál cikkírója.
A Maszol.ro szerint rossz lesz az erdélyi magyaroknak, ha a romániai pártok választási fegyverként használják az autonómiát egymás ellen. "Ideje higgadtan és felelősen feltérképezni az utat, melyet meg kell tenni az önrendelkezésig, határozottan kell képviselni azokat a törvénykezdeményezéseket, amelyek a decentralizáció, a másság elfogadásának irányába vezetnek" - fogalmazott véleménycikkében a Maszol.ro portál. A cikk írója szerint "az autonómiát nem kikiáltani, még kevésbé elkiabálni kell".
A Krónika című erdélyi magyar napilap vezércikkírója előrelépésnek tekintette a magyar politikai alakulatok összefogását, de úgy vélte: nem sokat tehet hozzá a hétfőn elfogadott hárompárti állásfoglalás a kolozsvári nyilatkozathoz, mely 25 évvel korábban először fogalmazta meg az erdélyi magyarság autonómiaigényét.
Kérdésesnek tartotta azonban a cikkíró, hogy közös nevezőre juthat-e a három párt, és kialakul-e az akcióegység az autonómia ügyében. Ezért a "az autonómia hallatán állandóan magyarveszélytől, Románia feldarabolásától tartó, az ország területi épségéért aggódó többségi társadalomnak igazán nincs oka vészharangokat kongatni". A Krónika szerint a magyarok csupán azt jelezték, hogy huszonöt év elteltével az egykori célok nem változtak. 
A székelyföldi Háromszék című napilap vezércikkében úgy fogalmazott, hogy a pártelnökök által aláírt dokumentum "több a semminél, de kevesebb az elvártnál". Előrelépés ahhoz képest, hogy a magyar pártok vezetői a közelmúltban csak a sajtón keresztül üzengettek egymásnak. 
A cikkíró szerint a közös nyilatkozat "lehetett volna egy új kezdet, az autonómiáért folyó harc fontos mérföldköve, az újra és újra nekiveselkedés, az elszántság megnyilvánulása, a közös akarat és a benne rejtőző erő felmutatása". Hiányoznak azonban a közös dokumentumból a határidők, és a világos cselekvési terv.
 A Háromszék cikkírója szerint az állásfoglalás a közös fellépésnek csak a lehetőségét rejti, és azt a szándékot tükrözi, hogy az autonómia témáját ébren tartsák, a román társadalommal pedig párbeszédet kezdeményezzenek. "Ha mindezt komolyan is veszik, akkor minden bizonnyal látványosabb eredmények is születnek majd" - vélekedett a Háromszék székelyföldi napilap vezércikkírója.