Bán KárolyA Mikron-kód

Álláspont. A mi Macronunkat Fekete-Győr Andrásnak hívják

Bán Károly – 2018.01.09. 03:37 –

„Rajzoljunk óriásplakátra »vadonatúj, civil« politikai erőt, ismeretlen, tiszta arcokat, nem politikusokat! »Romantikus hazafiakat.« A lényeg, hogy a Pénz korlátlan hatalma érvényesüljön. Ez a Macron-kód” – írta Szerencsés Károly történész lapunkban a tavaly júniusi franciaországi választásokat követően. Jelentkező lesz bőven – tette hozzá a publicista. És sorolta: ambiciózus fiatalok, többre vágyó, hivatásukban is sikeres szakemberek, társadalmi nemek közti vonzásban megrészegülő nők és férfiak, markukat tartó „vezető értelmiségiek”, frusztrált természetvédők, furcsa, „ki-ki keresse meg a párját” kockás ingesek, békaemberek, talán még egy menedékkérő marslakó is.

A történész szerint ezt a franciák nagyon megették. Azóta tudjuk, szilveszter éjszakáján Párizsban ezer autót gyújtottak fel. Ami jelképe lehetne a Macron-kódnak, a legyünk liberálisabbak a liberálisoknál, globálisabbak a globalistáknál, európaiabbak a brüsszeli bürokratáknál.

A mi Macronunkat Fekete-Győr Andrásnak hívják. Ő a Momentum elnöke. A párté. És persze a mozgalomé. A Momentum Macron pártjának, az En Marche!-nak amolyan testvérpártja. „Jártunk náluk Párizsban a meghívásukra, ők is jártak a bodajki Nyitás fesztiválon” – említi Fekete-Győr egy interjúban. Oly életszerű, nem? A francia kormánypárt nemzetközi kapcsolatait Magyarországon éppen a Momentummal kezdi építgetni, akiknek fenekén még ott a tojáshéj. S persze beszél Fekete-Győr a hagyományos pártok meghaladásáról, a jobboldali és baloldali eszme elavultságáról is.

A kétsebességes Macron-frazeológiát ugyan nem használva, de Európáról minden mennyiségben és minden összefüggésben. Csupán egyetlen megközelítés hiányzik ebből: minden, ami nemzeti. Minden, ami kicsit is konzervatív. Minden, ami a hagyományokra épít. Minden, ami megkülönbözteti az egyik kultúrát a másiktól. Csak a nyitott és pragmatikus Európa eklektikus képe marad, amiben ők is fenntartanák a határzárat, persze humánusan. A jelszavaik: pro-Európa, hajrá globalizáció, startupok. Fekete-Győr ugyan az interjúban igyekszik cáfolni, hogy a Momentum a globalizációra üveges szemekkel tekintő En Marche! testvérpártja lenne, mert az csak egy one-man show, egy emberre épült.

Ők közösségben gondolkodnak. Abban hisznek, hogy velük fejezi be Magyarország a rendszerváltást. Abban hisznek, hogy a Momentum jelenti az új kezdetet. (Bár ezt a brandet speciel, nyilván csak időlegesen, elrabolta előlük Gémesi György pártja.) „Előbbi a történelmi felelősségünk, utóbbi a történelmi feladatunk” – harsogták, amikor megrészegülve a NOlimpia néven indított, számukra sikeres budapesti népszavazás mámorító érzésétől, előretolták a pártosságot a mozgalom céljaitól, s május 1-jén már a választási győzelem reményében éltették a macroni csodát.

Akkor még hitték, ez Magyarországon is megvalósítható. Ám amióta Lenin-fiúkként betörtek az Origo szerkesztőségébe, „kétsebességes” zuhanásra váltottak. A Macron- helyett a Mikron-kódot valósították meg. Már az ősszel sorra hagyták el a pártot némely vezetők, azóta ez napi hírré vált. Most éppen a kabinetfőnök meg a kommunikációs igazgató dobta be törülközőt. Karácsony előtt a kampányfőnök, októberben a szakpolitikai igazgató távozott. Sajtóhírek szerint az e héten esedékes kongresszuson az öttagú elnökség vagy pedig Fekete-Győr András leváltása is napirendre kerülhet.

A szép és nemes szavak, a magasztos eszmék, úgy tűnik, nem pótolják az ötszázalékos parlamenti küszöbhöz fűzött álmok látványos fogyatkozását. És a pártvezetők hitelességét sem.