A térség kulcstelepülése lehet a Paks melletti Gerjen

Romhányi Károly: Az atomerőmű bővítésének kedvező hatásai már most megmutatkoznak, új munkahelyek létrejöttével javul az infrastruktúra, és egyre többen költöznek a régióba

Viland Gabriella – 2018.01.09. 03:04 –

A paksi agglomerációs övezet egyik tervezett kulcstelepülése Gerjen, amely a várható lakosságszám-növekedés miatt már most elkezdte a felkészülést a Paks II.-beruházásra. Összekötő utat, egészségközpontot, családi házakat építenek – mondta el a lapunknak adott interjúban Romhányi Károly, a település polgármestere.

Romhányi KárolyRomhányi Károly:  Gerjen megtartja falusias jellegét, de felkészíti lakosságát a paksi beruházásra (Fotó: Kiss G. Péter)
– Miben érzi különlegesnek a települését?

– Minden polgármester szerint az ő települése a legszebb és a legjobb, ám a jövő szempontjából határozottan állítom, Gerjen rendkívül értékes község. A paksi bővítés, a Paks II.-beruházás rengeteg pozitívumot hoz a ma még zsáktelepülésnek számító Gerjennek.

– Hogyan tudnak kilépni ebből a státuszból?

– A paksi beruházás kapcsán olyan méretű és minőségű változás lesz a mikrorégióban, amire nem volt még példa. Geográfusként a doktori képzés keretein belül elemzem ezt az időszakot, településfejlesztéssel foglalkozom, szociológiailag vizsgáljuk, milyen változásokkal jár az itt élők számára, ha a beruházás miatt a lélekszám is növekszik. Az ezerkétszáz fős település számításaink szerint kétezer lelkesre bővülhet, ehhez viszont minden téren fel kellett tárnunk erősségeinket, amelyek Gerjen jövőjét száz évre meghatározhatják.
A Paksot községünkkel közvetlenül összekötő gerjeni út megépítésével, illetve a Paks–Kalocsa híd elkészültével – amely valójában Dunaszentgyörgyöt Foktővel köti össze – településünk már nem egy szakaszos zsáktelepülés lesz. A zsáktelepülés annyit jelent, hogy jelenleg egyetlen úton lehet be- és kijutni a településről. A tíz kilométeres, észak–déli irányú útszakasszal új korszak kezdődik, ez az út szinte majdnem merőlegesen fogja keresztezni a Paks–Kalocsa hidat.

– Paks II. miatt épülhet most meg ez az útszakasz?

– A Paks–Kalocsa híd, illetve a gerjeni út megépítése már egy korábbi terv volt, és bár nem függ össze közvetlenül a paksi bővítéssel, azért természetesen pozitív hatással volt rá. A gerjeni út tervére a Jövőnk Energiája Térségfejlesztési Alapítványnál már korábban pályáztunk sikerrel, és most jutott abba a szakaszba, hogy a korábbi álom valósággá válhat. Az út elkészülésével az érdeklődés középpontjába kerülhet ez a település. Jelenleg még rendkívül alacsonyak a telekárak, amennyiben 2019-re elkészül az út, egyre többen fognak hozzánk érkezni.

– Hol fogják elhelyezni az ideköltöző embereket?

– Gerjen nyugodt, csendes település, mindenki köszön mindenkinek, ismeri a másikat. Megtartjuk ezt a falusias jelleget, családi házakat építünk, hogy az itt letelepedők nyugodtan élhessenek a családjukkal együtt. Községünk a vendégszeretetéről és a toleranciájáról híres, minden évben van például egy rockfesztivál, amelyre háromezer ember érkezik. Az idősek is szívesen fogadják, segítik a látogatókat, útbaigazítják őket, szállást adnak.

– Nem félnek attól, hogy nagyon megváltozik a település jellege?

– Inkább örülünk a munkahelyteremtésnek, illetve a települést érintő pozitív következményeknek. Lényeges, hogyan készítjük fel a lakosságot a beruházásra. Legyenek tisztában az előnyökkel és az esetleges hátrányokkal is. Gerjen ezzel a lehetőséggel a fejlődés útjára lép, ha ezt nem ragadjuk meg, nincs több esély. Még zsáktelepülés vagyunk, azonban az ebből adódó hátrányokat a kompközlekedés fenntartásával igyekeztünk csökkenteni. Fontosnak tartom megemlíteni, hogy a magyar állam támogatott bennünket tizenkétmillió forinttal a kishajó felújítására, amelynek köszönhetően idén újra el tudjuk indítani a kompközlekedést. Amíg nem készül el a híd, a kompforgalommal a Bács megyei ingázókat tudjuk eljuttatni a munkahelyükre. A vízi közlekedés pedig azért is kulcsfontosságú, mert a szárazföldi út építése előbb befejeződhet, mint az átkelőé.

– Milyen fejlesztéseket tervez a megnyert pályázati összegekből?

– Nyertünk uniós forrást a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program keretein belül az általános iskola épületének energetikai felújításra. Korszerűsítjük a fűtési rendszert, kicseréljük a nyílászárókat, szigeteljük az épületet, a tetőre pedig napelemeket szereltetünk. Ezzel csökkennek a fenntartási költségek, ami azért fontos, mert bár a református egyház az üzemeltető, az egyházzal megkötött szerződésben foglaltak szerint az épület fenntartása az önkormányzat feladata. Pályáztunk még egy új óvoda és bölcsőde építésére, amelynek megléte komoly előny a hasonló lélekszámú és típusú településekhez képest. Szintén pályázati forrást nyertünk az egészségügyi alapellátás korszerűsítésére.
A jelenlegi védőnői szolgálat most a könyvtár és a rendőrségi körzeti megbízotti iroda mellett található. A korszerűsítés keretében ezek helyére kerülne a háziorvosi és a fogorvosi rendelő, ezzel pedig egy modern épületben, új egészségközpontban helyeznénk el az egészségügyi alapfokú ellátásunkat.

– Ivóvízminőség-javításra negyvenmillió forintot nyert a település.

– Igen, de még nem hívtuk le az összeget, mert zajlanak a projekttel kapcsolatos előzetes vizsgálatok. Továbbá fontosnak tartom kiemelni, hogy a Jövőnk Energiája Térségfejlesztési Alapítvány pályázati kiírásain nyertünk támogatást egy vendégház kialakítására. Ez a 2017-es esztendőre el is készült, hamarosan a község honlapján is tájékozódhatnak róla az érdeklődők. Emellett nyertünk a művelődési házunk energetikai korszerűsítésére, ami az első ütemnek is tekinthető a felújítási munkálatok sorában. Jelenleg a második ütem előkészítése van folyamatban az idei pályázati kiíráshoz, és nagyon bízunk abban, hogy a nyertes pályázat révén folytathatjuk a munkálatokat. Természetesen a legtöbb pályázati kiíráson elindulunk, de az elmondottakból is jól látható, hogy a Területi Operatív Program és a Jövőnk Energiája Térségfejlesztési Alapítvány nyertes pályázatai nagyon sokat segítettek, hogy sikeresek lehessünk az elkövetkező időkben. A döntéshozók felismerték, hogy Gerjenben milyen potenciális lehetőségek rejlenek.

– Turisztikailag miért jó hely Gerjen?

– Vonzerőnk a Duna-part és a friss gerjeni levegő. Aki hozzánk látogat, később biztosan visszatér. A vízi turizmus is kiemelt számunkra, ennek érdekében tervezzük a meder kotrását. Az idelátogatóknak komplett csomagokat alakítunk ki, amelyek hamarosan a honlapon is elérhetők lesznek. Borkóstolás, erőmű-látogatás is szerepel a kínálatban, mellette fakultatív jelleggel tud mindenki programot választani. A településen több vendégház is működik, így nagyobb létszámú csoportokat is tudunk fogadni. Ez azért fontos, mert az érdeklődés egyre nagyobb, mivel rengeteg a látnivaló a környéken, és Gerjent gyorsan megkedveli, aki idelátogat. Az atomerőmű látogatóközpontja pedig nagyon érdekes és hasznos ismereteket ad, számos csoportot vittem magam is.

– Kiknek ajánlja még a települést?

– Gerjen kapcsán fontos kiemelnem a térszerkezetét, ami remek terjeszkedési lehetőséget ad például egy logisztikai cégnek. A paksi atomerőmű tíz kilométer, Kalocsa úgyszintén. Mondhatni, Gerjen Magyarország földrajzi közepe. A Paks II.-projektben dolgozó cégeknek ez a tíz kilométer nem távolság. Gerjen céltelepülés lehet számukra és a lakosoknak egyaránt, hiszen kerékpárral megtehető távolságokról beszélünk. Várunk mindenkit, aki kíváncsi, még az is lehet, hogy az idelátogató kedvet kap a vidéki élethez és ideköltözik. Munkahely biztosan lesz.


Biztonságos az erőmű, cáfol a minisztérium

Rémhírterjesztés zajlik, miszerint a paksi atomerőmű negyedik blokkjának mozgása veszélyeket rejtene. Ismert és ellenőrzött folyamatról van szó, a biztonságos működést a legkisebb mértékben sem veszélyezteti, felgyorsulásával az atomerőmű bővítése miatt sem kell számolni – közölte a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium. A magyar kormány olcsó, kiszámítható, biztonságos áramellátáson dolgozik, ennek pedig a paksi atomerőmű bővítése a feltétele, amely az Európai Unió és a hazai hatóságok teljes kontrollja alatt zajlik. Az építmények súlya a talaj összenyomódását okozza, süllyedésük nem szokatlan jelenség, mértéke az idővel arányosan csökken. A paksi atomerőmű negyedik blokkjának mozgását százharminc mérőponton ellenőrzik.