Magasabb szintre kerülhet a műemlékvédelem

Állami feladat lesz a régészeti feltárás, magántársaságoka továbbiakban nem végezhetnek ilyen tevékenységet

Szalai Laura – 2018.01.04. 02:53 –

Már dolgozik a kormány a Forster-gyűjtemény méltó elhelyezésén az egykori BM-kórház épületében – számolt be lapunknak Latorcai Csaba helyettes államtitkár.

Latorcai Csaba 20180104 Külhoni magyar közösségek épített örökségének felújítását is támogatja a kormány Latorcai szerint (Fotó: Ficsor Márton)

A nemzetgazdasági és a belügyi tárca várba költözésének reális dátuma 2019 – tudtuk meg a Miniszterelnökség társadalmi és örökségvédelmi ügyekért, valamint kiemelt kulturális beruházásokért felelős helyettes államtitkárától. Latorcai Csaba lapunknak arról is beszélt, hogy másfél milliárd forintra nő a Népi Építészeti Program támogatása.

A Népi Építészeti Program célja, hogy megőrizzük a legnehezebb helyzetben lévő építészetiörökség-állományunkat – fogalmazott lapunknak Latorcai Csaba társadalmi és örökségvédelmi ügyekért, valamint kiemelt kulturális beruházásokért felelős helyettes államtitkár. Ismertette: ebbe a körbe nemcsak a műemlékként védett, hanem a helyi védelem alatt álló épületek is beletartoznak. Ilyenek azok a száz-kétszáz éves, olcsó, de nem a legtartósabb építőanyagból épült, például fonott vagy vályogházak, amelyek ezért sokkal gondosabb ápolást, kezelést igényelnek.

Latorcai Csaba rámutatott: a kormány célzott támogatási konstrukciót biztosít a tulajdonosoknak, akiknek a döntő többsége magánszemély. Emlékeztetett, hogy a program 2017-es induló évében háromszázmillió forint állt rendelkezésre, az idén pedig a forrás másfél milliárdra emelkedik. „A tárca tavaly ötvenszázalékos támogatási intenzitásról határozott, és minimum kétmillió, maximum húszmillió forintos összegre lehetett kérelmet benyújtani. Nagyon sok beadvány érkezett, végül több mint negyvenet tudtunk támogatni. Az idén azonban már a 2017-es ötszörösére növekedett forrásból remélhetőleg ötször ennyi kérelmet tudunk támogatni” – hívta fel a figyelmet Latorcai. Jelezte azt is, a tapasztalatok alapján lenne igény a kisebb, kétmillió forint alatti támogatásokra is, míg bizonyos esetekben nagyobb összegű ráfordításra lenne szükség, ebben tehát változás várható. Emellett a támogatási intenzitást lényegesen magasabbra emeli a Miniszterelnökség.

A helyettes államtitkár kitért a kormány zsinagógarekonstrukciós programjára is. Kifejtette, megújult többek között a szegedi és a debreceni zsinagóga, emellett folyamatban van az Európában páratlannak számító fővárosi, Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga felújítása is. Felidézte, a kormány döntött a zuglói zsinagóga támogatásáról is, miután az épület kiégett. „A program a határainkon túli egykor volt magyar területeken is zajlik, így Nagyszőlősön, Beregszászon és Szabadkán is újul meg zsinagóga” – tette hozzá Latorcai Csaba. Megemlítette a Rómer Flóris-tervet is, amelynek részeként a kormány szintén a külhoni magyar közösségben támogatja templomok, kastélyok, kúriák felújítását évente kétszázötvenmillió forintos forrással.

Annak kapcsán, hogy tavaly januárban megszűnt a korábban az örökségvédelem felügyeletét ellátó Forster Központ, és feladatait a Miniszterelnökség, a Budavári Ingatlanfejlesztő és Üzemeltető Nonprofit Kft., valamint a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) vette át, La-torcai Csaba elmondta: hosszú folyamat, amíg az új szervezetek integrálják a feladatokat, és ez a munka jelenleg is folyamatban van. „Az évnek már úgy tudunk nekiindulni, hogy a feladatok egyértelműek, mindenki számára ismertek, így még magasabb szintre léphet a műemlékvédelem rendszere” – fogalmazott. Kitért arra is, hogy az MMA néhány héttel ezelőtt átvette a Forster-gyűjteményt: a tervtár, fotótár, tudományos irattár és a könyvtár méltó elhelyezésén már dolgoznak. A gyűjteményt, kormánydöntés alapján, véglegesen az egykori BM-kórházban helyezik el.

Latorcai Csaba beszélt a jogszabály-módosításról is, amelynek értelmében a továbbiakban a régészeti feltárás állami közfeladat lesz. Arra a felvetésre, hogy a döntést számos ellenzéki kritika érte, rámutatott: ezzel a lépéssel a kormány kimondta, hogy az örökségünk nem eladó. „Korábban megpróbáltuk elhatárolni egymástól a régészeti munkának azt a szegmensét, amelyet a régészeknek és múzeumoknak kell végezniük, illetve azt, amelyben a vállalkozók közreműködhetnek. A magántársaságok azonban elkezdtek olyan tevékenységet is végezni, ami nem az ő feladatuk” – emlékeztetett. Hozzátette: ezt látva született a döntés, hogy régészeti szakfeladatot magántársaságok nem végezhetnek a továbbiakban.

A helyettes államtitkár a budai vár megújítására irányuló Hauszmann-tervről azt mondta: a cél az volt, hogy visszaadják a terület egykori szépségét és méltóságát. Ennek megfelelően megindult a volt lovarda – amelyből multifunkcionális kulturális teret alakítanak ki –, a főőrségi épület és Stöckl-lépcső visszaépítése, amely még az idén befejeződik. A kormány döntött a vár akadálymentesítéséről, ennek megfelelően komoly befogadóképességű lifteket telepítenek a területre. Emellett a Hunyadi-udvar és a Csikós-udvar közötti rámpát visszaépítik, ami a Budavári Palota megközelítése szempontjából lesz jelentős, 2018-ban pedig megkezdődik a Szent István-terem rekonstrukciója is.

Ezzel párhuzamosan a Polgárvárosban is megújulnak építmények. Latorcai Csaba felhívta a figyelmet: a Szentháromság térre költözik a Nemzetgazdasági Minisztérium, valamint szintén a várba a Belügyminisztérium, ahol jogelődjeik működtek. Annak kapcsán, hogy a tárcák költözése várhatóan mikor történik meg, a helyettes államtitkár jelezte: a reális időpont 2019. Hozzátette, a kormány további beruházásokat is tervez, így vizsgálja például annak a lehetőségét, hogy a volt Külügyminisztérium helyén kialakított, rendkívül méltatlan bazár helye milyen épületnek adhatna otthont.