„A hit jelent védelmet a lengyel társadalomnak”

Egy friss kutatás felmérte, kiktől tanulnak meg szeretni a tinédzserek: még mindig a szülő az elsődleges minta

Jobbágyi Zsófia – 2017.12.09. 02:03 –

Az egyénnek két realitása van: a családban betöltött szerepe és a hétköznapokban megélt valósága – vallja a cseh házaspár, a „társadalmi méh” elméletének kidolgozói

A lengyel fiatalok többsége a szüleit tartja a legfontosabbnak az életében, ám érezhető zavart okoz számukra, hogy Európában elkezdtek átalakulni és elmosódni a nemi szerepek. Egyebek mellett erről és a „társadalmi méh” jelenségéről is szó esett az Európai Parlamentben tartott családkonferencián.

gyerek 20171209 Nem a karrier, hanem a stabil családi lét tesz boldoggá – mondta Mihálffy Andrea,a Kárpát-medencei családszervezetek képviseletében (képünk illusztráció) (Fotó: MH)


A fiatal generációk legfontosabb problémáinak Lengyelországban az alkohol- és drogfüggőséget, a szexuális identitás változékonyságát és az erőszak különböző formáit jelölte meg Szymon Grzelak, a lengyel Euro­pean Institute for Integrated Prevention (IPZIN) nevű szervezet elnöke. Kiemelte, az országban nem készítenek elég társadalmi kutatást, ugyanakkor szervezetük húsz éve minden évben, viszonylag nagy, reprezentatív mintán, harmincötezer lengyel fiatal körében végez kérdőíves felmérést különöző, őket érintő kérdésekben. Ezek közül az egyik legfontosabb kutatásnak azt nevezte, amelyben felmérték, kik képviselik a tinédzserek számára a meghatározó erkölcsi mintákat. Az eredmény szerint még mindig a szülők a legmeghatározóbbak: nyolcvanöt százalékuk az édesanyját, hatvannégy százalékuk az édesapját jelölte meg első személyként az életében. Ennek kapcsán elmondta, nagy a szülői felelősség, hiszen a gyermekek az apai és az anyai mintákat veszik át a leginkább. Érdekesség, hogy szintén ebből a kutatásból derült ki, aki nem a szüleit jelölte meg első helyen, annál szinte minden esetben valamilyen komoly életviteli probléma is felmerült a fentebb felsoroltak közül. Szymon Grzelak szerint olyan is előfordul, hogy a szülők helyét valamelyik nagyszülő, általában a nagymama veszi át, ami ugyancsak csökkenti a "félresiklás”„ kockázatát. „A nagymamák Lengyelország kincsesbányái” — fogalmazott.

Beszélt arról is, hogy érzékelhetően zavart és bizonytalanságot okoz a fiatalok körében, hogy elkezdtek elmosódni és átalakulni a nemi szerepek. Hangsúlyozta, káros az is, hogy a pornográf tartalmak mára a tömegkultúra szerves részeivé váltak, ez pedig azt hozta, hogy egyre csökken az az életkor, amikor egy fiatal találkozik a jelenséggel.

Kutatásukban feltették azt a kérdést is, hogy kitől tanulnak meg szeretni, illetve kihez fordulnak a legnagyobb bizalommal, ha valamilyen, számukra megoldhatatlannak tűnő problémával kerülnek szembe. Érdekesség, hogy bár itt is a szülők kerültek az első helyre, a második legnagyobb arányú megjelölést a pedagógusok kapták, s ez szintén azt jelzi, az oktatási rendszereket erre különös tekintettel kell megszervezni.

„A fiatalok számára a rossz döntések meghozatalában erős védőfaktor a vallás is: a kutatásban részt vevők közül azok, akik valamilyen vallási felekezethez tartoztak vagy vallásos neveltetést kaptak, nagyon kis hányadban kerültek problémás élethelyzetbe. Ez a megállapítás egyébként nem csak a fiatalokra, a teljes lengyel társadalomra igaz” — mondta az intézet elnöke, majd felhívta a figyelmet, hogy a bajba került fiatalok problémáit nem külön, hanem integráltan kell kezelni és megoldani, hiszen azok minden esetben összefüggenek, sőt, egymásból következnek.

A konferencián előadást tartott egy cseh házaspár is, Ludmila Trapková pszichológus és Vladislav Chvála családterapeuta, akik könyvet írtak elméletükről, a „társadalmi méh jelenségéről”. Elmondták, nem légből kapott teóriáról van szó, praxisuk során rengeteg tapasztalatot szereztek, és célzott kutatásaik alapján is arra jutottak, a gyermek szerepe a társadalomban párhuzamos az anyaméhben lezajlott magzati fejlődés milyenségével.

Beszéltek arról is, rengeteg család küzd pszichoszomatikus problémákkal, ami abból fakad, hogy meglátásuk szerint az egyénnek két külön realitása van: egyrészt a családban betöltött szerepe, másrészt a társadalomban megélt fizikai valósága. Közölték, rendkívül fontos a család egysége, amely így egyfajta pozitív szűrőként tud funkcionálni a külső változásokkal szemben.



Az európai fiatalok vezethetnek ki a demográfiai télből

Az erős családok szükségességéről, a házasság intézményének válságáról és a fiatalabb generá­ciók szerepének kulcsfontosságáról tartott konferenciát Brüsszelben Hölvényi György, a Fidesz-KDNP euró­pai parlamenti képviselője a Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetségével közösen. A tanácskozás egyik fő üzenete az volt, a fiatalok hozhatnak Európában népesedési fordulatot.

Az Európai Uniónak prioritásként kell kezelnie a családok ügyét, ezzel kapcsolatban pedig meg kell hallgatnia a fiatalok véleményét, mivel az stratégiai jelentőséggel bír – mondta Hölvényi György a héten Brüsszelben, az Európai Parlamentben tartott, Első a család? A modern ifjúság dilemmái címmel rendezett konferencián, amelyet a Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetségével (KCSSZ) közösen szervezett. A Fidesz-KDNP európai parlamenti képviselője többször hangsúlyozta, napjaink legkomolyabb kihívásaira a fiatalok jelenthetik a megoldást, ők vezethetik ki Európát a demográfiai hullámvölgyből, „népesedési fordulatot idézhetnek elő”.

Ennek első lépéseként a fiatalokkal való párbeszédet jelölte meg, annak érdekében, hogy megismerjék a félelmeiket, elvárásaikat, gondolataikat. Közölte, az erős családok léte kulcsfontosságú Európa fejlődésének érdekében.

A konferencián Beneda Attila, a humántárca család- és népesedéspolitikáért felelős helyettes államtitkára is részt vett, és egyebek mellett azt hangsúlyozta, Magyarország családbarát állam létrehozásán munkálkodik, s ennek már vannak eredményei, hiszen emelkedik a házasságkötések száma, illetve nő a születési ráta is.

Az esemény másik házigazdája, Mihálffy Andrea, a KCSSZ nemzetközi projektjének vezetője egy harwardi kutatást idézett, amely kimutatta, testi és lelki egészségünk záloga a boldog családi kapcsolatokban rejlik, ezért létfontossá­gúak a stabil családok. Ugyanakkor kiemelte azt is, hogy 2014-ben már a gyermekek negyvenkét százaléka született a kontinensen házasságon kívül. „Nem a vagyon, a karrier vagy a hírnév, hanem a stabil családi élet teszi boldoggá az embert, ezért mindenkinek ki kell vennie a részét a család szerepének előtérbe helyezésében. Minden intézménynek és minden embernek erkölcsi kötelessége, hogy terjessze a család jelentette értékeket” – fogalmazott.



Röviden

Stephen Baskerville amerikai professzor, a Patrick Henry College tanára: A család a társadalom építőköve, ugyanakkor nem lehet eléggé hangsúlyozni a közép-európai fiatalok felelősségét. Ez a régió a nyugati világ jövője. Kelet-Európa adhat reményt Európának, mivel a kontinens ezen felében a vallási és családi értékek még mindig a hagyományos értelemben vannak jelen. A tradicionális keresztény értékeket képviselő közép-európai régiónak hídként kell működnie a keleti és a nyugati, az északi és a déli világ között.

Joó Kinga, a Nagycsaládosok Országos Egyesületének elnökhelyettese: Európa a legidősebb kontinens, itt a legelőrehaladottabb a társadalom elöregedése. A családok megerősítése azonban biztosítja az idősek támogatását, ápolását is. A társadalom segítsége mellett így a valós segítséget a család fogja megadni a rászorulóknak.

Enyedi László, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem nemzetközi koordinátora: Olyan családbarát döntésekre van szüksége a felnövekvő generációknak, amelyek megóvják a család értékét, olyan médiára, amely a családot, mint élethosszig tartó szövetséget jeleníti meg. A stabil családi háttér a politikusok esetében is fontos, ugyanis, ha a politikus kiegyensúlyozott családban él, a döntései is azok lesznek, amely az országot is egészségessé teszi.

Marijana Petir, horvát európai parlamenti képviselő: Az Európában élő huszonöt év alatti fiatalok többsége Nyugat-Európába megy dolgozni, ezért nagyon fontos, különösen a nők esetében, hogy olyan családpolitikát dolgozzanak ki a tagállamok, amely a lehető leginkább segíti a munka és a magánélet összeegyeztethetőségét. Horvátországban ezért a rugalmas munkaidő kidolgozását és a szabad vasárnap bevezetését kezdeményezzük. Sajnálatos tény viszont, hogy a média gyengíti a családi értékek fontosságát, hiszen a legtöbb téma negatív színben tünteti fel a házasságot és a gyermekvállalást. Ez nem jó irány, hiszen fontos lenne pozitív példákat mutatni a fogyasztóknak. A fiatalok között a hagyomány szó a régimódi, ósdi szinonimája lett, a modern világban egyre nagyobb teret kap az értékellenesség, az emberek a házasság helyett pedig inkább az egyedüllétet választják. Hosszú távú stratégiák kidolgozására van szükség.

Anna Zaborska, szlovák európai parlamenti képviselő: Vissza kell térni a hagyományos értékekhez, s a gazdagságot nem pénzben, hanem a gyermekek számában kell mérni. Napjainkban sajnos egyre gyengül Európában a családok ereje, ezért minél hamarabb újra kell definiálni a jelentőségét. Gratulálok a magyar kormánynak az általuk kidolgozott családpolitikáért, az összes tagállamnak erre lenne szüksége.