Magyarország állandó EBESZ-megfigyelők telepítését kéri Kárpátaljára

Szijjártó Péter kiemelte: Magyarország aggódik a kárpátaljai magyarok jogaiért, ezért kezdeményezi a megfigyelők alkalmazását

MH/MTI – 2017.12.07. 16:03 –

Magyarország állandó EBESZ-megfigyelők telepítését kezdeményezi Kárpátaljára - mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Bécsben. A külügyminiszter emellett felhívta a figyelmet arra is, hogy Magyarország a legszolidárisabb európai állam Németországgal, hiszen a határvédelemre költött 800 milliárd forinttal meggátolta, hogy még több illegális migránsról kelljen gondoskodnia Berlinnek.

szijjártó lavrov ebeszSzijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (b) és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter (j) megbeszélést folytat az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) miniszteri tanácsának ülése napján Bécsben. Fotó: KKM/MTIA tárcavezető az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) miniszteri tanácsának plenáris ülésén felszólalásában kiemelte: Magyarország nagyra értékeli a szervezet megfigyelőinek ukrajnai munkáját. A szervezetnek az orosz-ukrán határ orosz oldalán működő határmegfigyelő misszióját magyar diplomata vezeti - emlékeztetett.

Felidézte: Magyarország korábban számos területen elkötelezetten támogatta Ukrajnát, de nagy csalódást okozott számára a szeptemberben elfogadott oktatási törvény, amely jelentősen csorbítja a nemzeti kisebbségek anyanyelven való tanuláshoz fűződő jogait. A jogszabály teljes mértékben ellentétes Ukrajna kétoldalú és nemzetközi kötelezettségeivel, ezért helyre kell állítania a nemzeti kisebbségek jogait - jelentette ki.

Szijjártó Péter kitért rá: Magyarország aggódik a kárpátaljai helyzet miatt, a régióban 150 ezer magyar él. Ezért állandó EBESZ-megfigyelők telepítését kezdeményezi a térségbe, ami nem ütközhet akadályba, hiszen a misszió mandátuma az ország egész területére szól - közölte. Hozzátette: Kárpátalja többnemzetiségű terület, és az új oktatási törvény nem segíti a békés együttélést a térségben.

„Magyarország a Németországgal legszolidárisabb európai állam”

Magyarország azzal, hogy a határvédelemre költött 800 millió eurót, a Németországgal legszolidárisabb európai állammá vált - mondta Szijjártó Péter.

Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) miniszteri tanácsának ülésére érkező tárcavezető Martin Schulz nyilatkozatára reagált, amelyben a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) közölte: Magyarország egyre jobban eltávolodik az uniótól.

Szijjártó Péter kijelentette: "a legnagyobb mértékű szolidaritást éppen Magyarország mutatta Németország iránt", ugyanis ha Magyarország nem fektetett volna 800 millió eurót a határvédelembe, akkor nem másfélmillió, hanem ennél jóval több illegális bevándorló érkezett volna Európába, és döntő többségük minden bizonnyal Németországba ment volna.

Úgy vélte, Magyarország azzal, hogy a magyar gazdaságfejlesztés helyett a határvédelemre költött 800 millió eurót, a Németországgal legszolidárisabb európai állammá lépett elő, és "mi kíméltük meg további terhek viselésétől".

"Erősíteni kell a keresztények védelmét"

Erősíteni kell a keresztény közösségek védelmét szerte a világon, mert sokfelé egyre nehezebb a helyzetük - mondta Szijjártó Péter.

 Az  Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) miniszteri tanácsának ülése alkalmával az üldözött keresztények védelméről szervezett rendezvényen a tárcavezető felszólalásában kiemelte: Magyarország azt javasolja, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság ne hagyja büntetlenül a keresztények ellen elkövetett szörnyűségeket, továbbá a nemzetközi közösségnek garantálnia kell a közel-keleti keresztények számára, hogy mielőbb visszatérhessenek a szülőföldjükre, amint a konfliktusok véget érnek.

Kifejtette: a keresztényellenesség veszélyes trendje egyre erősödik, szerte a világon szörnyű bűntetteket követnek el a keresztények ellen, és sokan közülük kénytelenek elhagyni a szülőföldjüket. Valamilyen okból a világ képmutatóan viselkedik ebben az ügyben, mintha a keresztényellenesség a diszkrimináció elfogadható formája lenne - mondta. 

Szijjártó Péter szerint a nemzetközi szervezetek alig foglalkoznak a keresztény közösségek védelmével, míg más vallási közösségekével igen. Ezen változtatni kell, komolyan kell venni a keresztények védelmét - jelentette ki. Kitért rá: Magyarország nem támogatja azokat az erőfeszítéseket, amelyek a keresztény közösségeket el akarják mozdítani a Közel-Keletről, ehelyett biztosítani kell, hogy békés körülmények között élhessenek ott, ahol már évszázadok óta élnek. A magyar kormány a tettekben hisz a szavak helyett, ezért ott segít, ahol kell - mondta és ismertette azokat a projekteket, amelyekkel Magyarország támogatja a Közel-Keleten élő keresztény közösségeket.    

Lavrov: Nem csak beszélni, cselekedni is kell

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter hangsúlyozta: a keresztények rengeteg problémával néznek szembe a világ különböző részein, különösen a Közel-Keleten nehéz a helyzetük. Fel kell hívni a figyelmet arra, hogy tenni is kell valamit az ügyben, nem csak beszélni róla - mutatott rá.

Úgy vélte, a Közel-Keleten az instabilitás, a káosz uralkodik, és a szélsőségesek is nehezítik a keresztények helyzetét. Azt mondta, egyetért magyar kollégájával, hogy mindent meg kell tenni azért, hogy a keresztények visszatérhessenek oda, ahol az őseik is éltek. Fontos a konfliktusok békés megoldása, hogy aztán a keresztény közösségek is hazatérhessenek - tette hozzá.

Két feltételnek kell teljesülnie az ukrán oktatási törvény kérdésének rendezéséhez

Magyarország álláspontja szerint két feltételnek kell teljesülnie az ukrán oktatási törvény kérdésének rendezéséhez - mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az MTI-nek.

Tárgyalásairól beszámolva elmondta: találkozott Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszterrel és Kurt Volkerrel, az Egyesült Államok Ukrajnáért felelős különmegbízottjával, és mindkét megbeszélésen világossá tette, hogy két alapvető szempontnak kell teljesülnie Magyarország szerint ahhoz, hogy megnyugtatóan le lehessen zárni az ukrán oktatási törvényt illetően előállt helyzetet. Először is "a magyar kisebbségtől egyetlenegy szerzett jogot sem lehet elvenni", másrészt pedig a kárpátaljai magyaroknak azt kell mondaniuk a megoldásra, hogy rendben van - magyarázta.

Szijjártó Péter hangsúlyozta: ha ez a két feltétel teljesül, akkor "a magyar kormány is azt mondja, hogy rendben van". Amíg nem teljesül mind a két feltétel, "addig sajnos nem beszélhetünk megoldásról" - jelentette ki.