Szijjártó Péter: Az EU csak akkor lehet erős, ha minél több szövetségest szerez

„Ukrajnának vissza kell vonnia a kisebbségek jogait sértő oktatási törvényt”

MH/MTI – 2017.11.24. 14:39 –

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Brüsszelben pénteken, az EU-tagországok és keleti partnerországaik állam- és kormányfői találkozóját követően azt mondta, Magyarország határozottan támogatja a bővítési folyamatot, mert minél több ország alkotja az Európai Uniót, az annál erősebb. Az ukrán oktatási törvény kapcsán kiemelte, Magyarország nem áldozza fel a világpolitika oltárán a kárpátaljai magyarokat, és ellenáll mindenfajta olyan törekvésnek, amely téves geopolitikai kontextusba kívánja helyezni a magyar kormány álláspontját Ukrajna európai inspirációval kapcsolatban.

Sajtótájékoztatóján a külgazdasági és külügyminiszter kiemelte: a magyar álláspont szerint az EU csak akkor tudja visszaszerezni az elvesztett versenyképességét, csak akkor tud erős lenni, ha minél több külső szövetségest, stratégiai partnert és barátot tud szerezni. Magyarország határozottan támogatja a bővítési folyamat felgyorsítását, mert minél több ország alkotja az Európai Uniót, az annál erősebb. Az ország emellett támogatja a társulási megállapodásokat, a partnerségi programokat és a szabadkereskedelmi egyezményeket a külső partnerekkel - emelte ki.

"Magyarország mindig is egy ambiciózus, a részt vevő országok európai aspirációit erősítő keleti partnerségi programot akart" - mondta a tárcavezető, hozzáfűzve, hogy pozitív visszajelzések hiányában a kelet-európai országokban el fogják veszíteni "támogatottságukat és hitelességüket" az európai irányultságú politikai erők.

Leszögezte továbbá azt is, hogy az EU hosszú távon nem hagyhatja figyelmen kívül az együttműködést az Eurázsiai Gazdasági Unióval. Továbbá energetikai és biztonsági érdeke a keleti partnerekkel való szorosabb együttműködés, ugyanis az azerbajdzsáni gáz az egyetlen olyan forrás, amely szóba jöhet, mint a dél- és kelet-európai gázdiverzifikációs törekvések alapja.

Pozitív visszajelzésekre van szükségük a keleti partnereknek, mert azok nélkül az európai inspirációval rendelkező kormányok és politikai erők elveszítik a támogatottságukat és hiteltelenné válnak - húzta alá. Ezért támogatja Magyarország a Grúziával és Moldáviával megkötött tárulási és vízummentességi megállapodást. Támogatja a folyamatban lévő EU-Azerbajdzsán keretmegállapodásról szóló tárgyalások minél előbb eredményre vezessenek, határozottan kiáll a Fehéroroszországgal szemben érvényben lévő szankciók feloldása mellett és támogatja az Örményországgal megkötött megerősített partnerségi megállapodást is - mondta Szijjártó Péter.

Újságírói kérdésre válaszolva a miniszter cáfolta azt az értesülést, amelyek szerint ő váltaná Lázár Jánost a Miniszterelnökség élén, illetve szétválasztanák a Külgazdasági és Külügyminisztériumot a jövő évi választások után. Úgy vélekedett, hogy neki nincs dolga azzal, ha "egy újságíró fantáziája túlfut". Mint mondta, úgy látja a szóban forgó, külügyes forrásokra hivatkozó cikkekből, hogy van néhány olyan munkatársa, aki ráér "ilyen baromságokról fantáziálgatni", úgyhogy a jelek szerint "nem elegendő a munkateher".

Az új ukrán oktatási törtvény kapcsán Szijjártó Péter azt mondta, Ukrajna döntési helyzetben van, ugyanis ha számára valóban fontos az európai és euroatlanti integráció kérdése, akkor eleget kell tennie nemzetközi kötelezettségeinek. Vissza kell vonnia a kisebbségek jogait sértő oktatási törvényt. Ez esetben újra számíthat Magyarország hangos támogatására, addig azonban nem - szögezte le.

Mivel Magyarország az egyik leghangosabb támogatója volt Ukrajna integrációs törekvéseinek, hátba szúrásként élte meg az ukrán döntést, ugyanis négy nappal a társulási megállapodás életbelépése után fogadták el az oktatási törvényt. Magyarország a jövőben is szívesen támogatná Ukrajna integrációs törekvéseit, azonban erre jelenleg nincsen mód.

"Nem tehetjük és nem is támogatjuk ezeket a törekvéseket, ugyanis Kijev lábbal tiporja a kisebbségi jogokat és durván megsérttette az Európai Unió és Ukrajna között létrejött és szeptember elején érvénybe lépett társulási megállapodást" - fogalmazott.

A külgazdasági és külügyminiszter elmondta, bizonyítékul arra, hogy nem magyar-ukrán kérdésről van szó, hanem európai ügyről, a brüsszeli tanácskozás pénteken elfogadta azt a közös nyilatkozatot, amelyben a magyar törekvéseknek megfelelően leszögezték: biztosítani kell a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek már megszerzett jogainak tiszteletben tartását az ENSZ és az Európa Tanács konvencióinak és döntéseinek megfelelően. Biztosítani kell a kisebbséghez tartozók diszkriminációmenetességét, és az Európa Tanács testületeinek döntéseit teljes körűen végre kell hajtani. Aláhúzta, az elfogadott záródokumentum új fejezetet nyit az ukrán törvény által létrejött helyzetben, ugyanis az EU első ízben áll ki egységesen a már megszerzett kisebbségi jogok mellett az oktatás területén. Az esemény jelentősége, hogy a dokumentumot kénytelen volt elfogadni Ukrajna is. Ugyanakkor kételyeket vet fel az ukrán jogállamisággal kapcsolatban az, hogy Kijev előre világossá tette, ha a Velencei Bizottság döntése számukra kedvezőtlen lesz, akkor nem hajtják végre az abban megfogalmazott ajánlásokat.Ezért  fontos lépés az, hogy az Európai Unió -  egyetértésben a keleti partnerekkel  - kimondta, hogy a már megszerzett kisebbségi jogokat nem lehet elvenni  - mondta a külgazdasági és külügyminiszter.